Jól szervezett túlélési gyakorlat zajlik a sürgősségi osztályokon

Az utóbbi hónapokban kereszttűzbe került a sürgősségi ellátás, mutatunk néhány darabot a hírtermésből:

• 10-12 óra alatt nehéz a sürgősségit megúszni
• Órákig váratták és meghalt egy beteg Budapest kiemelt kórházában, a Honvédban
• Ijesztő állapotok vannak a Szent Imre Kórház sürgősségijén
• Hosszú órákat várt a sürgősségin Lázár Ervin felesége, aki meghalt
• Több száz orvos hiányzik a sürgősségi osztályokról, van, ahol rezidensek látják el a feladatot

Volt azonban egy hír a sok közül, amin a sürgősségi szakma is megrökönyödött.

Sokunknál az i-re a pontot Kasza Tibor videója tette fel

– mondja Dr. Botos Péter, aki jelenleg a gyöngyösi és az ózdi kórház sürgősségi osztályán dolgozik, és több évig vezette az egri kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát (SBO-ját) is. Sürgősségi szakvizsgájának sorszáma 24-es, vagyis az első orvosok között volt 2005-ben, akik sürgősségi orvostanból szakvizsgát tettek.

Kasza a thaiföldi nyaralásán felvett 17 perces Facebook-videóban elmesélte, hogy a cukorbeteg, trombózisgyanús édesanyát órákig várakoztatták a sürgősségin. Hangsúlyozta, hogy nem az orvosokat és az ápolókat támadja, de azért keményen kritizálta az úgynevezett triázs rendszert, azt a protokollt, ami alapján rangsorolják a betegeket. Az óceánpartról bejelentkezve Kasza azon értetlenkedett, hogyan lehet valakinek „Superman röntgenszeme” és hogy miért „látnoki rendszerben rangsorolnak eseteket”.

A sürgősségi osztályokon természetesen nem röntgenszemű látnokok dolgoznak, hanem erre kiképzett ápolók szigorú szabályrendszer alapján döntik el az ellátás sorrendjét. Dr. Botos Pétert, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társasság Triázs Munkacsoportjának vezetőjét és egyik oktatóját kérdeztük,

hogyan működik a gyakorlatban a betegek rangsorolása a sürgősségi osztályokon. Ki és mi alapján dönti el a sorrendet, és mi van akkor, ha kezelhetetlenül sok beteg zúdul az SBO-ra.

1 milliárd ember like this

A triázs (franciásan triage) egy olyan értékelő rendszer, amiben egy erre a feladatra speciálisan felkészített, célirányos ismeretekkel ellátott, vizsgázott ápoló elvégzi a sürgősségi osztályra beérkező betegek rangsorolását. Ez egy filozófia is, ami arról szól, hogy ha valamit egy sokféle elemet tartalmazó nagy csoportból ki kell válogatni, akkor ennek legyenek objektív paraméterei és tényezői. A kávé- és farönkválogatástól kezdve sok mindenre alkalmazható – magyarázza Botos doktor a procedúra működési elvét.

Az egészségügyben a triázst, tehát a betegek rangsorolási procedúráját a napóleoni háborúk idején kezdték el használni, frontsebészeti vonalon. Azokat a katonákat kellett kiválogatni, akik még harcképesek voltak. Az elnevezés etimológiája francia: a trier szó jelentése kiválogatni, szeparálni, szelektálni.

A háborús körülmények között kiválóan működő rendszert először Ausztráliában vitték át a polgári egészségügybe a ’70-es években. Ők alkalmazták elsőként békeidőben, rendes kórházi feltételek között, hogy a sürgősségi osztályra beérkező nagy számú beteget milyen paraméterek szerint osztályozzák. Vagyis ki az, akit azonnal el kell látni, és ki az, aki ellenőrzött körülmények között várakozhat.

Kialakultak a triázs rendszerek különböző változatai, az adott ország egészségügyi ellátására hangolva. Az angolok és a kanadaiak elkészítették a saját rendszerüket, de az elv mindegyiknél ugyanaz maradt: egy 5 fokozatú skálán meghatározni a beérkező betegek állapotát. Az első kategóriába az azonnal ellátandóak kerülnek, a másodikba azok, akik 15 percet várhatnak, a 3.-ba azok, akik 30-at, a 4.-be azok, akik 60-at, az 5. kategóriába pedig azokat sorolják, akik biztonságosan 120 percet várakozhatnak az állapotuk alapján.

A triázs egy folyamatot jelez. Nem egy hely, egy kuckó, ahol a beteg elsődleges vizsgálata történik, nem az ápoló, aki ezt elvégzi, hanem maga a filozófia és a folyamatrendszer, amiben ez jól meghatározott keretek között a világon 800 millió-1 milliárd ember sürgősségi ellátását nézve működik jól

– foglalta össze a lényeget Dr. Botos Péter. A triázs azt a célt szolgálja, hogy a betegek érkezését követően azonnal, ezen standard paraméterek és algoritmus segítségével megállapítható legyen a sorrend.

A japánok is ezt választották

A sürgősségi ellátás viszonylag új műfaj a magyar egészségügyben, bár az 56-os forradalom idején már működött Budapesten a Pincekórház, ami sebesültek ezreit látta el, műtővel felszerelve. A klasszikus, békeidős sürgősségi ellátás csak a hetvenes években indult: a szolnoki, a nyíregyházi, a székesfehérvári és a bajai kórház jeleskedett az ellátás magyarországi meghonosításában. Budapesten a kanadai triázs elemeit használó első SBO a Szent Imre Kórház Sürgősségi Egysége volt.

Az intézmények többsége már a kezdetekkor a triázs elvét használta a betegek ellátási rangsorolásában, de csak a kétezres évek elején merült fel az igény arra, hogy minden magyar kórház egységesen kanadai triázst használjon.

De miért pont erre a triázs fajtára esett a magyar sürgősségi szakma választása?

Átlátható, jól felépített, didaktikus, jól oktatható – összegzi a választ Dr. Botos Péter, aki említett még egy pozitívumot. Ez az egyetlen, ami szorosan kapcsolódik a BNO-hoz, a Betegségek Nemzetközi Osztályozásához. Ez egy világszerte elfogadott rendszer, amiben minden betegségnek, panasznak és tünetnek egységes  kódja van, és a  világon mindenhol használják, nem csak a sürgősségi ellátásban. Például az I.10HO Japántól Kanada legtávolabbi csücskéig a magas vérnyomást jelenti, az R1040 a hasi fájdalmat.

Ezt a kanadai rendszert vették át a japánok is, akik, lássuk be, híresek módszerességükről és precizitásukról, a betegek biztonságát veszélyeztető rendszert biztosan nem vezetnének be. Amikor a lakosság és a celebek pocskondiázni kezdik a triázson alapuló sürgősségi ellátást, ezt is vegyék számításba

– üzente Botos doktor.

Bármikor jöhet olyan beteg, aki meglepi az orvosokat

A triázsban tehát nem supermanek és látnokok döntik el, hogy a beérkező betegek milyen kategóriába kerülnek, hanem felkészített ápolók, akik egy műszak alatt adott esetben több mint száz ember ellátásáról döntenek. Öt, de legfeljebb tíz percen belül a triázs ápolónak meg kell határoznia a beteg állapotának megfelelő  kategóriát a panaszok és tünetek alapján, ez is a rendszer alapkövetelménye. Adódik a kérdés, hogy elég-e erre egy ember?

„Egy kisebb sürgősségi osztályon, mondjuk az ózdi kórházban erre a feladatra elég. Egerben eleve két emberrel állítottuk fel a triázst, mert a napi 120-130 beérkező beteg eloszlása nem egyenlő. Tudtuk, hogy a napnak vannak olyan szakaszai, amikor egy ember kevés, de olyan is volt, amikor kettő sem volt elegendő” – mondja Botos Péter, aki hangsúlyozza: a triázst végző ápolónak jeleznie kell a műszakvezető orvosnak, ha úgy ítéli meg, hogy kezelhetetlenül sok a beteg.

Botos doktor is volt már hasonló helyzetben „Előfordult Egerben, hogy láttam, 15 fölé emelkedett a vizsgálatra várók száma. Az osztályon minden kórterem foglalt volt, minden ülő- és fekvőkocsiban beteg volt, gyakorlatilag már szék sem maradt az osztályon, ahova le lehetett ülni. Ebben a helyzetben a műszakvezető orvos áttekinti a helyzetet, és megpróbálja az osztály terhelését a lehető legoptimálisabban csökkenteni. Például úgy, hogy segítséget kér társosztályoktól, ahova áthelyezhetőek a betegek.”

Papíron. Mert persze megvan a triázs szigorú folyamata és az egész sürgősségi ellátásnak a protokollja, de az élet naponta bármelyik percben közbeszólhat. „Az alázat nagyon szükséges ehhez a szakmához, mert mindig hozhat olyat a mentő, érkezhet olyan beteg, aki meg tudja lepni még a tapasztalt szakorvost is.”

Szerinte a kiemelt kórházként működő Honvédkórházra is időnként olyan betegforgalom zúdul, aminek a menedzselése nem egyszerű feladat. Időről időre kialakul egy olyan aránytalanság a szakmai személyzet és az ellátandó betegszám között, ami azt eredményezheti, hogy jóval többet kell várniuk a betegeknek. A triázst végző ápolónak ekkor is kulcsszerepe van, mert fel kell ismernie a kezelhetetlenné váló helyzetet, és segítséget kell kérnie.

Könnyebben oldanak meg ehhez hasonló problémát ott, ahol az alapellátási ügyelet és az SBO kézzelfogható közelségben van, mert a triázs ápoló által 5-ös kategóriába sorolt betegeket (vagyis azokat, akik állapota nem súlyos, és két órát is várakozhatnak) átirányíthatóak  az alapellátási ügyeleti rendelőbe. Az ő állapotuk nem feltétlenül igényli, hogy bekerüljenek a sürgősségi osztály malomkerekei közé.

A magyar Vészhelyzet

Vannak helyzetek, amik klasszikus triázs rendszerben nem menedzselhetőek. Például amikor több tucat légzési problémával küzdő emberrel érkeznek sorban a mentőautók az SBO-ra.

„Néhány évvel ezelőtt a demjéni fürdőben egy takarító beleöntötte a sósavat a hipóba. A klórgáz beterítette a domboldalt, és 30-40 komoly légzési problémával küzdő fürdőruhás embert hozott be a mentőszolgálat.”

Botos doktorék azonnal kiürítették a sürgősségi osztályt, a mozdítható betegeket más osztályokra helyezték át, és papírformátumú nyomtatványt készítettek, amivel a betegek gyors regisztrációját tudták elvégezni. Minderre húsz percük volt.

Van jó ápoló és jó beteg

Dr. Botos Péter volt azon kilenc orvos közül az egyik, akit 2013-ban a kanadai szakemberek egyhetes intenzív tanfolyamon kiképeztek a triázs alkalmazására, amit most ő maga is oktat itthon. Több mint ötszázan végezték már el a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság triázs tanfolyamát, amire legalább kétéves sürgősségi tapasztalattal rendelkező mentőtisztek, mentőápolók, orvosok és szakápolók, valamint diplomás ápolók jelentkezhetnek.

Az egyszeri, 8 órás kurzus során szó esik a kommunikációról is, amire szintén sok, SBO-n megfordult beteg és hozzátartozó panaszkodik: az ápolók és az orvosok gyakran lekezelőek, bunkó stílusban kommunikálnak.

Botos Péter tételesen sorolja fel, milyen a jó ápoló és a jó beteg.

A triázs ápoló türelmes és megértő a beteggel, a jó beteg megértő és türelmes az ápolóval. A triázs ápoló magabiztos, megfelelő tudással rendelkezik, a jó beteg pedig felkészült, tudja, hogy milyen gyógyszereket szed, tisztában van azzal, miért jött a sürgősségire, és nagyjából el tudja mondani a panaszait. A jó beteg ápolt, rendes, megmosdott, a triázs ápoló megjelenése is tisztaságot, biztonságot, megnyerő modort és jól felkészült egészségügyi szakember képét kell hogy nyújtsa.

Ehhez képest a valóság sokszor fényévekre van ettől.

Az ápoló fáradt, kizsigerelt, agyongyötört, sokszor türelmetlen, a betegek nem különben. Sok beteg jelentkezik  a sürgősségi osztályon, akinek nem feltétlenül kellene ott lennie, de ott van, mert nem tudja, hogy máshova is mehetett volna. Például bevitte oda a mentőszolgálat, mert éppen az adott praxisban nem volt rendelés, mivel a helyettesítő orvos a szomszéd faluban rendelt.

Túlélési gyakorlat

Az utóbbi hónapok hírei nem emelték a sürgősségi ellátás presztízsét, pedig Botos Péter szerint nagyon összetett szakmát űznek a gyakran életmentő feladatot ellátó sürgészek.

Olyan multidiszciplináris szemléletet igényel, amihez komoly rátermettség szükséges, és nem mindenki alkalmas rá. Lehet, hogy valaki elkezdi sürgősségi orvosként, és lesz belőle egy jó sebész vagy belgyógyász

– mondja az orvos, aki szerint például az USA-ban és Kanadában nagyon komoly presztízse van a sürgősségi orvosoknak.  Ott az egy stabil egzisztenciát jelent, ezzel szemben itthon nem népszerű, mert alulfizetett, strapás és megterhelő.

És bár egyre többen végzik el a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) triázs tanfolyamát, ez nem azt jelenti, hogy több a sürgősségi orvos és ápoló, mert a külföldi munkalehetőségeknek nagy az elszívó erejük. „Nem kevesen morzsolódnak le, mert itthon eléggé túlélési gyakorlatnak számít a tartós munkavégzés a sürgősségi osztályokon, ahol 12 órás műszakokat kell teljesíteni.

Nehéz, de hihetetlenül szép és izgalmas ez a szakma. Aki életet akar menteni és szenvedő embereken segíteni, az itt teljesen elemében érezheti magát és megtalálja a számítását

– teszi hozzá a sokat tapasztalt sürgész.

Kiemelt képünk illusztráció
Fotó: Varga György / MTI