A HMD Global barcelonai bejelentéseinek legkellemetlenebb pillanatai idén és tavaly is azok voltak, amikor énekesek, zenekarok, vagy csak hangszórók ontották magukból indokolatlanul sokszor a mindenki által ismert Nokia-dallamot. Hogy milyen modelleket dobnak piacra az év során a finnek, arról itt írtunk:
Francisco Tárrega minden idők egyik legjobb klasszikus gitárosának számít, és a művész neve talán nem rémlik, de “Gran Vals” nevű darabját mindenki hallotta már, még mi is, naponta többször. Nem kell különösebb zenei képzettség ahhoz, hogy a háromperces szerzemény 0:12 másodpercénél egy rendkívül ismerős dallam üsse meg fülünket: a Nokia csengőhangja. Igen, a cég innen vette a fülbemászó trillát.
Az ikonikus hangsor története így hát egészen a 19. századig nyúlik vissza, sőt, még maga Tárrega is kölcsönözte azt Frédéric Chopin 1834-es „Gran Valse Brillante” című walzeréből, amit aztán gitárra ültetett át.
Hogy került hát a telefonokra? A „Gran Vals” azon zenedarabok közt volt, amelyekkel a Nokia mérnökei és marketingesei tesztelték az eszközöket. Amikor 1993-ban választani kellett, hogy melyiket építsék be a Nokia 2110-be, Tárrega munkájára esett a választás, meglehetősen egyszerű okból:mert nem védte már szerzői jogvédelem.
A “Nokia Tune”, azaz a Nokia-dallam így az egyik legismertebb olyan hangsor lett, ami egy komplett korszakot jelképez – akkoriban biztos nem gondolt arra a 19. századi zeneszerző, hogy ez a dalrészlet lesz az első beazonosítható csengőhang egy mobiltelefonon.
