Nincs mese, műhúst és rovarokat kell ennünk

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) hétfőn kiadott állásfoglalása szerint Európának változtatni kell a táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival – idézi az MTA az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) hétfőn kiadott állásfoglalását. A dokumentum egy globális elemzés első, Európáról szóló része, amely 130 tudományos akadémia részvételével készült.

Meg kell változni

Azzal a megállapítással kezd, hogy a klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszer-termelésre, ezért egyrészt klímatudatos mezőgazdaság bevezetésére lenne szükség, ami többek közt aszálytűrő fajták nemesítését jelenti. Másrészt változtatni kell fogyasztási szokásainkon, például csökkenteni kell az állati fehérjék bevitelét.

A tudósok felszólítják a döntéshozókat, hogy lépjenek fel a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztását ösztönző élelmiszerárakkal szemben, és vezessenek be a megfizethető táplálkozást elősegítő új, ösztönző elemeket.

Az állattenyésztés éghajlatváltozásra gyakorolt hatását – itt írtuk le bővebben, hogyan szellenthetik szarvasmarhák pusztulásba a világot – a tudósok fontosnak nevezik, ezért ezen a téren is változtatásokat javasolnak.

A valóban jelentős csökkentés érdekében azonban szükség lehet az állati termékek iránti kereslet megváltoztatására.

Műhús és rovarok

A dokumentum szerint az állati fehérje hagyományos formáinak vannak olyan alternatívái, amelyeket Európa is fontolóra vehet. Például:

• növelni kell az óceánokból származó élelmiszer arányát, amire van is lehetőség;
• meg kell gondolni a laboratóriumban előállított hús fogyasztásának lehetőségeit, hiszen a „húsgyártás” kevesebb környezetterheléssel és -szennyezéssel járhat, mint az állattenyésztés;
• komolyan számításba kell venni a rovarokat, mint állatifehérje-forrást.

Azért hozzáteszik, hogy további kutatások szükségesek annak tisztázására, miként növelhető az alternatív élelmiszerek fogyasztói elfogadása.

Nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy megértsük a talaj szerepét a szén-dioxid megkötésében, a biodiverzitásban, illetve a biogazdálkodás vonatkozásában

– fogalmaztak a kutatók, akik szerint Európa nem késlekedhet genomszerkesztésben, a precíziós mezőgazdaságban, valamint a nagy adatállományok használatában rejlő lehetőségek kihasználásában.

(Kiemelt kép: QUENTIN MARTINEZ / Biosphoto)