Az áremelés mértékének el kellene érnie a 10-15 százalékot, mert csak így tudnak fejlesztési forrásokhoz jutni, ami versenyképességük megőrzése érdekében szükséges. A magyar pékségeknek évente 2-3 milliárd forintos fejlesztési forrásra volna szükségük – jelentette ki Ilonka Boldizsár, a szövetség elnöke.
A magyar pékek versenyképessége veszélybe kerül, amennyiben tőkeerős versenytársak jelennek meg a magyar piacon. Jelenleg a sütőipar árbevétel – arányos nyeresége 0-3 százalék, ezért sok pékség nullszaldós vagy veszteséges. Így fejlesztésre egyáltalán nem jut pénz. Az áremelést elérniük nagyon nehéz, főként a multinacionális áruházláncok ellenállása miatt.
A tervezett áremelés mértéke attól is függ, hogyan alakul majd az új búzából őrölt liszt ára, valamint milyen mértékben emelkedik az energiahordozók, főként a gázolaj ára. Ha ezek kedvezően alakulnak, időlegesen lekerülhet a napirendről az áremelés. Jelenleg egy kilogramm fehérkenyér előállítási költsége 137-140 forint körül mozog kilogrammonként, az üzletekben ugyanakkor ezt az árut 140-180 forintért lehet megvenni kilónként. A kereskedők árrése 25-30 százalék között mozog általában. Tavaly a sütőipar becsült árbevétele 130 milliárd forint körül mozgott, ami 5,8 százalékkal volt több az előző évinél, vagyis a növekedés az infláció alatt maradt e területen. Magyarországon jelenleg 1400 pékség működik, ennek 70-75 százaléka kicsi, csak a közvetlen környezetét ellátó üzem.
