Janet Kelso, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársát és kollégáit egy korai kutatás inspirálta arra, hogy megvizsgálják a neandervölgyiektől származó DNS-ek és a betegségekhez nem kapcsolódó vonások közti összefüggéseket – számol be a Science Daily.
Mivel a neandervölgyi allélok meglehetősen ritkák, a szakértőknek igen nagy mintát kellett elemeznie. A kutatók végül a UK Biobank 112 000 személy információit tartalmazó adathalmazt használták. Az adatok közt a genetikai információk mellett a külső megjelenésre, étrendre, betegségekre, viselkedésre és egyéb jellemzőkre vonatkozó adatok is szerepeltek.
Néhány korábbi tanulmány már rámutatott, hogy a neandervölgyi gének jelentősen befolyásolhatják a bőr és haj biológiáját. Azt azonban eddig nem sikerült felfedni, hogy hogyan.
Az új kutatásban a szakértők számtalan olyan neandervölgyi allélt találtak, amely hat a haj és a bőr színére. Michael Dannemann, a tanulmány első szerzője úgy véli, ez az eredmény azt sugallja, hogy ősi rokonaink haja és bőre sokkal változatosabb volt, mint a modern embereké.
Kelso hozzátette, a neandervölgyi genetikai örökség nem csak a külső tulajdonságokra, de az ember hangulatára és alvási szokásaira is hatással lehet. Ennek oka az, hogy amikor a modern emberek megérkeztek Eurázsiába, a neandervölgyiek már több ezer éve itt éltek, így alkalmazkodhattak a helyi viszonyokhoz. A populációjuk jobban hozzászokott az alacsonyabb és változatosabb UV-sugárzáshoz, mint az Afrikából frissen érkezett rokonaik.
A kutatók szerint a napfény a bőr- és hajszínt, a hangulatot, sőt, a cirkadián ritmust is befolyásolja. A szakértők úgy vélik, hogy a fény meghatározhatta a neandervölgyiek fizikai megjelenését, a Homo sapiens sapiens vonalába bekerült génjeik pedig máig hozzájárulnak az emberek változatosságához.
Kelso és kollégái kihangsúlyozták: a jövőben folytatni akarják a neandervölgyi genetika hatásainak feltérképezését.
