Budaörs bizonygatja, egy áruház is véd a kipufogógáztól, nem csak az erdő

A Budaörs területén kivágott fák és erdőrészek miatt az elmúlt két évtizedben több mint 30 hektárnyi csereerdőt kellett telepíteni. Az új zöldterületek számára azonban a városban nem volt hely, a cserefákat más településeken, nagyrészt Bugyin, Budakeszin és Pomázon ültették el.

A Wittinghoff Tamás vezette önkormányzat látványos gazdasági fejlődést hozott Budaörsre, rengeteg cég, köztük számos multi telepedett meg a városban, ám a növekedésnek az volt az ára, hogy az eredetileg nagyon zöld, erdőkkel körülvett településen az önkormányzati tulajdonú belterületeket kiárusították, és megszüntették szinte az összes számottevő méretű közparkot.

A 24.hu szerdán írt arról, hogy az egyik utolsó belterületi erdő is veszélybe került, mert egy újabb áruházzal tervezik bővíteni az M1-M7-es autópálya és a lakóövezet között elhelyezkedő bevásárlóközpont-sort. A 15 ezer négyzetméteres építőanyag- és barkácsáruház és a hasonló méretű parkoló csak akkor fér be a többiek mellé, ha a nyolcsávos autópálya melletti 3 hektáros erdőt szinte teljesen kivágják.

Cikkünk megjelenése után az önkormányzat lendületes kommunikációba kezdett a helyi médiában, hogy elmagyarázza a lakosságnak, miért jobb az áruházépítés, és mennyivel hasznosabb egy „komplex beruházás”, mint egy „elhanyagolt erdő”. Ez azért volt fontos a polgármester számára, mert egy civil csoport épp az ellenkezőjével kampányol a városban: szerintük egy gazos, sűrűn benőtt, és kevésbé értékes akácokkal tűzdelt erdő is pont megfelel arra, hogy védje a légszennyeződéstől a lakóövezetet.

Az önkormányzat szerint viszont nagyot nyom a mérleg serpenyőjében, hogy a beruházó ellentételezésként „több jelentős közcélú fejlesztést” ajánlott fel a városnak. Ha megépül a “drive in” rendszerű áruház, épül mellé három új körforgalom, és egy kisebb közpark is.

A Wittinghoff Tamás kabinetfőnöke által publikált írás azt magyarázza, hogy az önkormányzatnak egyébként sincs lehetősége beleszólni a beruházásba, mert a telek magántulajdonban van, és a tulajdonos akár a teljes növényzetet is kivághatná, a forgalmat pedig ráengedhetné a városra.  Ennek ellenére a kabinetfőnök szerint az önkormányzat fogadtatta el a beruházóval a fejlesztéseket, valamint azt, hogy az erdő helyén hagyjanak meg egy fasort, és 6 hektárnyi cserefával pótolják a kivágottakat.

A földterület tulajdoni papírjai viszont cáfolják Wittinghoffékat. Állításukkal ellentétben a terület nem egyetlen magántulajdonosé. Az Auchan ingatlancége és egy magánszemély mellett az önkormányzat is rendelkezik egy jelentős méretű telekkel az új áruház számára kiszemelt részen.

A 30 ezres településen a civil csoport néhány nap alatt 1500 aláírás gyűjtött össze az erdőirtás ellen.

Az aláíróíveken éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy a beruházási terület közepén lévő telek tulajdonosaként az önkormányzat, ha akarná, megakadályozhatná az építkezést. De az is komoly fegyver lehetne a város kezében, hogy nem lazítja meg gálánsan a helyi építési szabályzat (HÉSZ) előírásait.

A HÉSZ szerint jelenleg csak a terület 25 százalékát lehet beépíteni 12 méteres maximális épületmagassággal, és meg kell tartani 30 százaléknyi zöldterületet. Ahhoz, hogy az áruház a terveknek megfelelően megvalósulhasson, az önkormányzatnak engedélyezni kell 40 százalékos beépíthetőséget, 15 méteres épületmagasságot, és azt, hogy a minimális zöldterület aránya 20 százalékra vagy még kisebbre csökkenjen.

A városvezetés az elmúlt napokban egyértelművé tette, hogy – az eddigi gyakorlatának megfelelően – az építkezés mellett áll ki. Továbbra is arról igyekeznek meggyőzni a lakókat, hogy a véderdő helyett egy magas épület is megfelelő ahhoz, hogy gátolja az autópályáról származó zaj- és károsanyag-szennyezés útját a lakóövezethez. A csereerdő ebben nem sok szerephez jut majd, mivel a város Biatorbágy felőli végén kapna helyet.