válaszolta az Európai Bizottság Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) elnöke a kormánypárti Echo Tv azon kérdésére, miért pont a felcsúti kisvasutathoz látogattak el, holott az országban van több hasonló projekt is.
Inge Gräßle szerint az csak fokozta az érdeklődésüket, hogy „egyesek nem szerették volna, hogy jöjjünk”, utalt a magyar kormány ellenállására. Gräßle kétszer is elmondta – előbb a felvezetésben, majd újságírói kérdésre válaszolva –, hogy a CONT látogatásának nincs politikai célja és semmi olyan céljuk nem volt, hogy valamilyen hatással legyenek a 2018-as tavaszi választásokra. Hozzátette: hat hónap a választások előtt elég idő arra, hogy egy vizsgálat nem befolyásolja a választások eredményét.
Azt is megismételte, hogy évente 3-4 ilyen vizsgálatot tartanak, legutóbb 2011-ben voltak Magyarországon, és egy ilyen látogatás a normális munkarend része. Ráadásul más országokban, például Romániában vagy Bulgáriában sokkal gyakrabban járnak.
Magyarország egy nagyon aktív EU-tag, egy modern ország és mi nagyon örülünk ennek.
Azt látják, hogy nagyon sok dolog változott pozitív irányba, de természetesen vannak még fejlesztenivaló dolgok.
A CONT képviselői találkoztak a civil szervezetek képviselőivel, ezzel kapcsolatban Gräßle kihangsúlyozta, hogy meghallgatják a civilek javaslatait és véleményeit, de törekszenek arra, hogy egy-egy problémával kapcsolatban minden oldal nézőpontját megismerjék. Az egyik téma, amelyre a civilek felhívták a vizsgálóbizottság figyelmét az a közbeszerzések voltak, pontosabban, hogy mennyire kevés nyertes pályázó osztozik a közbeszerzési piacon. Gräßle ígérete szerint mélyebben meg fogják vizsgálni ezt a problémát, együttműködve a magyar illetékesekkel.
Nagyon sajnáljuk, hogy Magyarország nem vesz részt a közös európai ügyészség munkájában,
így ugyanis sokkal hatékonyabban lehetne együttműködni a korrupciógyanús ügyek felderítésében. A CONT azonban reméli, hogy a jövőben a magyar kormány álláspontja megváltozik, és csatlakoznak a többi országhoz.
Bár a legnagyobb figyelem – főként az előzmények miatt – a bizottság felcsúti útját kísérte, megnézték a 4-es metrót, valamint a Budapest Szíve projektet is. Ahogy az várható volt, a tapasztalatokkal kapcsolatban nem sok konkrétum hangzott el, főleg azért, mert még meg kell várniuk a 4-es metróval kapcsolatos vizsgálatok végét, hogy a CONT is levonhassa a megfelelő következtetéseket. Az azért kiderült, hogy a metrót „egészen nagyszerűnek” találták.
Folytatják az ellenőrzést
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és a bizottság tagja közleményben hangsúlyozta, ez csupán a munka első lépése,
Jávor szerint erősen kétséges például a felkeresett felcsúti kisvasút hasznossága, és a 4-es metrónál sem csupán a korrupció, hanem az egész projekt alacsony kihasználtsága érdemel figyelmet. Kiemelkedően fontosnak nevezte azt a kérdést, hogy a magyar ellenőrző intézmények, mindenekelőtt az ügyészség miért nem lépnek fel hatékonyabban számos, a kormányhoz közeli korrupciógyanús ügy kapcsán. Hozzátette: a 2020 utáni időszak EU-s költségvetésének tervezésekor elemi érdeke lenne Magyarországnak, hogy meggyőzze az Unió donorországait, hogy helyes célokra, helyesen költik el itthon a pénzüket. A gyanús esetek sokasága, a magyar intézmények tétlensége és a kormány ellenállása a független Európai Ügyészséghez való csatlakozással szemben éppen az ellenkező üzenetet testesíti meg a rövidesen elkezdődő vitában. Ez pedig súlyos következményekkel járhat a rendelkezésre álló uniós források tekintetében.
Az EP-képviselő azt mondta, a kormány az alapvető nemzeti érdeket sérti, amikor a megbízható, átlátható és célszerű rendszer kialakítása helyett a jogi kiskapuk keresésére, a gyanús projektek erőltetésére, és a baráti üzleti körök támogatására használt döntési jogköreik foggal-körömmel való védelmezésre összpontosít. Az Unió kohéziós politikája ilyen feltételek mellett nem tudja az ország gazdasági felzárkózását eredményezni, ahogy Magyarországon az elmúlt 13 évben tapasztaltuk.
DK: Egy megalomán hatalom szimbóluma
A Demokratikus Koalíció is reagált a bizottság tájékoztatására. Niedermüller Péter, a DK alelnöke és EP-képviselője közleményében azt írta, alapvetően különbözik az Európai Parlament és a magyar kormány fölfogása abban a kérdésben, mire és hogyan használhatóak az EU-támogatások – szerinte ez a legfontosabb következtetése az EP-delegáció ma véget ért látogatásának.
A delegáció meglátogatta az 1,7 millió eurós támogatással épült felcsúti kisvasutat is, ahol korrekt műszaki tájékoztatást kaptak, az azonban világossá vált, hogy a létesítménynek semmiféle gazdasági vagy társadalmi jelentősége nincs, az puszta szimbóluma egy megalomán politikai hatalomnak.
-írta az EP-képviselő.
Nagyon nem akarták, hogy megnézzék
A 24.hu-n elsőként számoltunk be arról, hogy a magyar kormány nagyon nem akarta, hogy az uniós bizottság megnézze a felcsúti kisvasutat. A CONT szeptember 4-i ülésén többek között a kisvasút is előkerült, mint olyan projekt, amelyet a bizottság meg fog tekinteni magyarországi látogatása során. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felháborodott levélben tiltakozott a vizsgálat ellen. Mint írta:
Különösen felháborítónak tartom, és kategorikusan el is utasítom, hogy a több ezer társfinanszírozásból történetesen azt a projektet vizsgálják, amelyet a magyar miniszterelnök szülőfalujában valósítottak meg.
Lázár szerint olyan projektekben, amelyek ellenzéki politikusok által vezetett településeken valósultak meg, nem indult vizsgálat. Inge Gräßle kategorikusan elutasította azt a feltételezést, hogy politikai indíttatású lenne a vizsgálat.
Ennek ellenére a szeptemberi ülésen részt vevő Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő ugyanazt hangoztatta, mint Lázár. Szerinte „politikailag furcsa” a látogatás, valamint rossz hatással lehet a tavaszi választásokra egy ilyen közeli uniós vizsgálat, Felcsútnak, „ennek a szerencsétlen kis falunak” pedig az az egyetlen bűne, hogy Orbán Viktor születésétől kisiskolás koráig ott élt.
Lázár János aztán a szeptember 7-i kormányinfón sem fukarkodott a cinikus beszólásokkal, például azzal kapcsolatban, hogy a vizsgálóbizottságnak tagja Jávor Benedek, és a DK-s Niedermüller Péter. Előbbi egyenesen példátlan szabotálásnak nevezte azt, amit a kormány a vizsgálattal kapcsolatban művel.
Deutsch Tamás a helyszínen a látogatás napján úgy nyilatkozott, hogy a reméli, hogy nem a politikai hiszti érdekli a bizottsági tagokat, mert magával a beruházással mindenki mindent rendben talált. Ezzel szemben Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint sokat elárul a problémákról, hogy a kormány minden erővel próbálta eltávolítani a látogatástól az ellenőröket és csak előző nap tudták meg, hogy Felcsúton is fogadni fogják az ellenőröket.
Az Európai Unió 600 millió forintnyi támogatást adott a kisvasút megépítésére, ugyanakkor erősen kétséges, hogy behozza-e az árát. 2016 májusa és december között például 53 olyan nap volt, amikor senki nem váltott jegyet, hét napon át viszont úgy is elindult, hogy csak a mozdonyvezető és a kalauz volt rajta. A bizottság látogatása előtt mi is megnéztük, hogy azóta javult-e a helyzet és azt tapasztaltuk, hogy nem: teljesen üresen közlekedett a kisvasút.
