Staudt Gábor olyan módosítást javasol, amely alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megszerzése céljából
a) helyiséget vagy ehhez tartozó bekerített helyet a jogosult, illetve a használó tudta és
beleegyezése nélkül titokban átkutat,
b) helyiséget vagy ehhez tartozó bekerített helyet a jogosult, illetve a használó tudta és
beleegyezése nélkül, technikai eszköz alkalmazásával megfigyel vagy az ott történteket rögzíti,
c) más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát
technikai eszközzel rögzíti,
d) elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított
vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti.
A Jobbik politikusa emlékeztetett rá, hogy tavaly márciusban nagy port kavart, amikor kiderült, hogy lehallgatókészüléket találtak az MTVA székházában.
A rendőrség nem tudta tisztázni, hogy az elvileg szigorúan őrzött épületben kik szerelhettek fel lehallgatókészülékeket, a nyomozást pedig a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette,
a Btk. szerint ezt a bűncselekményt csak magánlakásban lehet elkövetni, irodában nem. Ezt a jogi álláspontot a Kúria is helyesnek ítélte.
A Legfőbb Ügyészség ezután arra jutott, hogy a Btk. tiltott adatszerzésre vonatkozó tényállása kapcsán jelenleg számos kérdés szabályozatlan, ezért a törvényt kellene módosítani, a tiltott
adatszerzés elkövetésének lehetséges helyszíneit szélesebb körben kellene szabályozni.
A Jobbik a törvényt úgy módosítaná, hogy az ilyen lehallgatások miatt büntetendő legyen az is, aki azt nem lakásokban, hanem irodákban, vagy egyéb helyiségekben követi el. Staudt Gábor sajnálatosnak nevezte, hogy nem az Igazságügyi Minisztérium lépett, noha ez lenne a feladata.
Vajon kinek az irodáját kell még lehallgatni ahhoz, hogy végre észrevegye a Kormány, hogy szükség van a törvénymódosításra?
