A pénzügyminiszter hozzátette, nem szándékoznak jóval az európai uniós átlag alá csökkenteni az adókat annak érdekében, hogy Nagy-Britannia megőrizze versenyképességét. Mint mondta, meg akarják őrizni a “jellegzetesen európai” gazdasági és társadalmi modellt. Emlékeztetett arra, hogy a bruttó hazai össztermékhez (GDP) képest beszedett adó százalékos mértéke alapján az európai középmezőnyben vannak, és ezen nem is akarnak változtatni.
Elemzők azonban felidézték: januárban épp Philip Hammond utalt arra a Welt am Sonntag című német lapnak, hogy Nagy-Britanniának talán meg kell változtatnia gazdasági berendezkedését, hogy versenyképes maradhasson abban az esetben, ha európai uniós tagsága úgy szűnne meg, hogy nem született megállapodás az egységes belső piachoz való hozzáféréséhez.
Legfeljebb öt év múlva esedékes
A konzervatív kormány pénzügyminiszterét az úgynevezett “soft Brexit” támogatójaként tartják számon, szemben a “hard Brexit” híveivel, akik nemcsak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról is távoznának. Philip Hammond épp a napokban jelentette ki, hogy “nem sok minden változik majd” a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének másnapján, de az átmeneti időszak legfeljebb az öt év múlva esedékes következő parlamenti választásokig tarthat.
A Le Monde arról is kérdezte a brit pénzügyminisztert, hogy a Brexit miatt több pénzintézet is azt fontolgatja, Londonból más városokba, Frankfurtba, Párizsba vagy épp Dublinba helyezi át tevékenységeinek egy részét. Philip Hammond szerint rendkívül veszélyes lenne Európa számára, ha széttöredezne a pénzügyi szolgáltatások jelenleg londoni központú piaca. Úgy vélekedett, hogy a folyamat nagy nyertese nem Párizs vagy Frankfurt, hanem New York lenne. A nagy amerikai bankok nem fogják több ország között megosztani tevékenységüket – magyarázta.
Vagy úgy dolgoznak a továbbiakban, ahogy most, vagy visszahelyezik tevékenységüket a Wall Streetre, amely különösen vonzó, most, hogy az amerikai kormányzat adócsökkentést és deregulációt sürget – fogalmazott.
