Tudomány

Máris elkezdett feldarabolódni az Antarktiszról levált óriási jéghegy

Nagyjából egy hete vált le egy hatalmas jéghegy az Antarktiszi-félszigetnél található Larsen C-selfjégről. Úgy tűnik, az óriási jégdarab feldarabolódása máris megkezdődött.

Új műholdfelvételek bizonyítják, hogy a leszakadt jégdarab, az A68 a selfjég maradékához hasonlóan már most jelentősen átalakult. Az Európai Űrügynökség szerint a Larsen C-től nagyjából 2,5 kilométerre elsodródott jéghegy máris elkezdett feldarabolódni.

A képek alapján az A68 kisebb jéghegyekre esik szét. Az óceán áramlásától és a jég felhajtóerejétől függ, hogy a jégdarabok meddig maradnak egymás közelében. Lehetséges, hogy a letört jéghegyek észak felé sodródnak majd, ahol a melegebb vízben az olvadás vár rájuk.

Maga a Larsen C-selfjég is megsínylette a leválást: mióta nyomon követik az alakulását, sosem volt ennyire kicsi a kiterjedése.

A selfjég állapotát régóta figyelő Project MIDAS a héten bemutatta új adatait. A szakértők azt írják, a Larsen C-hez továbbra is több kisebb jéghegy kapcsolódik, melyek a közeljövőben leszakadhatnak. Ezek méretükben messze elmaradnak az A68-tól, elvesztésük mégis súlyosan érinthetni a jégtáblát.

A kutatók szerint úgy tűnik, egy újabb, északi irányba terjedő repedés jelent meg a selfjégen, amely újabb területveszteségeket eredményezhet.

Bár ez az új törés valószínűleg hamarosan a self széle felé fordul, fennáll annak a kockázata, hogy folytatódik a Bawden-jégkiemelkedés, a Larsen C-selfjég alapvető stabilizációs pontja felé

– írják a szakértők. A kiemelkedéshez hasonló dudorok azokat a helyeket jelölik, ahol a selfjegek a felszínhez kapcsolódnak. Az A68 leválási helyétől nyugatra fekvő Bawden- a Gipps-jégkiemelkedéshez hasonlóan kulcsfontosságú a Larsen C rögzülésében.

A szakértők a jövőben folytatják a terület vizsgálatát. A selfjegekről bizonyos időközönként természetes módon válnak le jéghegyek, azonban nem lehetetlen, hogy a mostani leszakadást a globális felmelegedés is felgyorsította. A klímaváltozás ráadásul a jövőben súlyosabban érintheti az átalakult Larsen C-selfjeget, és így az Antarktisz egészét is.

Eric Rignot, a Kaliforniai Egyetem jégkutatója szerint a Larsen C tengerszinten, sós víz mellett, a kontinens legmelegebb részén helyezkedik el. Amennyiben a víz mellett a levegő is képes lesz megolvasztani a jeget, a selfjég teljesen széteshet, veszélybe sodorva az Antarktisz további jégtömegeit.

(Live Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik