A brit hatóságok csak a terrortámadás után egy nappal, kedden emelték a legmagasabb szintűre a terrorkészültséget. Bár sokakat meglepett, hogy miért kellett erre ennyit várni, a válasz mostanra kiderült. Miután a bűnügyi helyszínelőknek sikerült megtalálni a pokolgép maradványait, az elemzők villámgyorsan arra a következtetésre jutottak, hogy a szerkezet túl bonyolult és precízen megtervezett volt ahhoz, hogy azt Abedi készítse el.
A média csak az után tudott meg újabb részleteket, hogy az amerikai titkosszolgálatoknak megküldött fotók kiszivárogtak az amerikai sajtóban, és ezeket aztán szakértők tucatjai vették górcső alá. Az elemzések azt mutatják, hogy a bomba készítője alapos és szakszerű munkát végzett, a robbanás szinte tökéletes kör alakban pusztított, kivéve abban az irányban, ahol az elkövető háta érintkezett a hátizsákkal. Abediből a robbanás hatására csak egy torzó maradt, maradványait több tucat méterrel arrébb találtak meg.
A detonátort vizsgálva a bűnügyi szakértők hajlanak arra, hogy készítője úgy alakította ki a bombát, hogy ha az elkövető meggondolná magát, akkor távirányítással is működésbe lehessen hozni. A kifinomult szerkezet, a gondos előkészítés és a robbanószerkezethez használt erős és drága akkumulátor használata győzte meg a rendőrséget arról, hogy létezhet egy külön bombakészítő, aki alkalmasint továbbra is szabadon kószál az országban.
Ennek megfelelően a rendőrség legfontosabb teendője, hogy megakadályozzon egy esetleges második robbantást (illetve hogy megbizonyosodjon arról, hogy nincs második bomba), valamint feltérképezze Abedi kapcsolatrendszerét. Ahogy az lenni szokott a hasonló merényletek esetében, az elkövetőt korábban már többször is a hatóságok látókörébe került.
Nagy kárt okozhattak az amerikaiak
A márciusi, westminsteri terrortámadás után vált látványossá, hogy mennyire eltérően működik a sajtó és a politika az USA-ban és Nagy-Britanniában. Amíg Amerikában a hírverseny minden részletre kiterjed egy terrortámadás után, addig London sokkal komolyabb kontrollt gyakorolt a híráramlás felett. Akkor a hatóságok jó két napig visszatartották az elkövető nevét, hogy nyomozók hatékonyabban fel tudják göngyölíteni a szálakat.
A mostani esetben a britek komolyan megorroltak amerikai kollégáikra. A hatóságok ezúttal is szerették volna visszatartani Abedi nevét, ám a nyomozás érdekében az információikat megosztották az ún. Öt Szem (Five Eyes) csoporttal. Az elnevezés az USA-t, Nagy Britanniát, Kanadát, Ausztráliát és Új-Zélandot takarja, a tagok között a legszorosabb titkosszolgálati együttműködés van (nyilván ez általában az utolsó négy országnak jó). Washingtonban nagy hagyománya van a kiszivárogtatásnak, ezúttal is az amerikai titkosszolgák kotyogták ki az elkövető nevét, amelyre aztán természetesen ráugrott a média. A brit belügyminiszter – a két ország viszonyához képest – rendkívül barátságtalan hangon kérte számon partnerein az információ kiszivárgását.
Ki volt Abedi?
Abedi életének előzményeit még csak most rakják össze a hatóságok. Az már világos, hogy a Líbiából bevándorolt szülők gyermekeként nem szakadt el szülőföldjétől, a 2011-es líbiai forradalom után szülei és egyik testvére hazaköltöztek. Radikális nézeteiről ellentmondó hírek látnak napvilágot, egyes források szerint az utóbbi időben egyre furcsább dolgokat mondott. A franciák információi szerint elképzelhető, hogy a férfi Szíriában is megfordult korábban.
Mi köze volt az Iszlám Államnak a merénylethez?
A terrorszervezet magára vállalta a támadást, de ez még nem jelenti, hogy ők is követték el. Fontos kérdés az ilyen akciók után, hogy az Iszlám Állam szervezte, vagy csak inspirálta az elkövetőt. Bár az áldozatok és családtagjaik szempontjából ennek nincs már jelentősége, a terrorizmus elleni harc szempontjából fontos. Az elmúlt 10-15 év eseményei azt mutatják – beleértve természetesen az al-Káida akcióit is –, hogy ritkábbak a kívülről megszervezett és kiképzett terroristák által végrehajtott műveletek. A 2004-es madridi és a 2005-ös londoni terrortámadások után ilyenre nem is került sor a 2015-2016-os második párizsi, majd brüsszeli terrortámadásokig. Azóta megint szünetelnek az efféle komplex akciók, de sajnos ez nem jelenti, hogy az áldozatok száma is kevesebb lenne. A teherautókkal elkövetett három merénylet (Nizza, Berlin, Stockholm), bár a támadó egyedül volt, mégis nagyok sok áldozatot szedett.
Abedi esetében egyelőre nem lehet eldönteni, hogy mi volt az Iszlám Állam szerepe. A férfi apja, Ramadan Abedi a Líbiai Iszlám Harcoló Csoport tagja volt (ezt a szervezetet az az 1979-1988-as szovjet megszállás idején Afganisztánban harcoló dzsihadista veteránok alkották, Oszáma bin Láden ismerősei), aki 1993-ban menekült el és kapott politikai menedékjogot Nagy-Britanniában. Jelenleg ő is és két fia is letartóztatásban van. Az idősebb Abedi 2011-ben visszatért Líbiába, egyik fiát is magával vitte. Szalman Abedi korábban többször is meglátogatta családját, hetekre, hónapokra maradt.
Az Iszlám Állam nem egyből Moammer Kadhafi halála után jelent meg Líbiában. A polgárháború első éveiben a bin Láden generációjához köthető dzsihadisták nagy befolyásra tettek szert az országban, és amikor az al-Káida és az Iszlám Állam szakított egymással, sokak az új, fiatalos terrorszervezettel tartottak az észak-afrikai országban. A helyi híveknek köszönhetően az Iszlám Állam egy líbiai „tartománnyal” is rendelkezett, ám hogyan milyen volt a kapcsolat a szíriai-iraki területek és a líbiai dzsihadisták között, arról ellentmondóak az információk.
Az viszont tény, hogy a terrorszervezet a mai napig jelen van az országban, így nem kizárható, hogy Abedi líbiai látogatásai során megismerkedett olyanokkal, akikkel megszervezhették az akciót.
Várhatóak-e újabb támadások?
Manchester azon városrésze, ahol a család lakott, a líbiai politikai menekültek egyik központja. Több olyan férfi él itt, akik régen szintén a Líbiai Iszlám Harcoló Csoport tagjai voltak. Mikor kitört a felkelés Kadhafi elnök ellen, családi kapcsolatok révén sok fiatal és öreg kapott kedvet, hogy visszatérjen, előbbiek főleg azért, hogy harcoljanak. Ilyen fiatal volt Abul Rauf Abdallah is, aki 18 évesen csatlakozott iszlamista felkelőkhöz, majd egy sebesülés következtében megbénult és vissza kellett térnie a szigetországba. Ezt követően Szíriába toborzott dzsihadistákat, míg végül 2015-ben 5,5 fél év börtönbüntetésre ítéltek Nagy-Britanniában.
Jól ismert annak a férfinak az esete is, aki szintén Manchesterből indult Líbiába Ayman al Zawahiri utasítására (ő lett bin Láden utódja annak halála után), hogy ott megszervezze a helyi al-Káida jelenlétét. Ilyen nyilvánvaló jelek ismeretében sajnos életszerű lenne az is, hogy nemcsak egy magányos elkövetővel állunk szemben, hanem egy, az az Iszlám Állam líbiai csoportja által kiképzett és felkészített sejttel, amely további akciókat akar végrehajtani, talán egy újabb popkoncerten.
