Gazdaság

Az ügyészeket nem faggatják a civilségükről

Tagja-e ön valamilyen civil szervezetnek?

– egyebek mellett ezt a kérdést tették fel egy önkéntesen kitölthető kérdőíven a múlt héten fővárosi bíráknak, értesült a HVG. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) arról is kikérdezi a bírákat, kockázatosnak gondolják-e, ha a bírósági szervezethez kapcsolódó civil szervezetnek van nem bíróságon dolgozó tagja, illetve érdeklődik arról is, hogy kockázatosnak gondolják-e, ha egy ilyen szervezet pályázaton támogatást nyer.

Az anonim kérdőívet május 17-ig tölthetik ki a bírák, önkéntes alapon. A kérdésekre igennel és nemmel felelhetnek, továbbá azzal: „nem kívánok válaszolni”. Fleck Zoltán jogszociológus szerint a kérdőív valójában egy kérés a bírákhoz, hogy legyenek szívesek ők is gyanúsnak találni a civil szervezeteket. Az OBH azt mondta, hogy a kérdőív a bírák védelmében készült, hogy ők is valós képet kapjanak a hivatásuk gyakorlása közben felmerülő, integritást érintő veszélyekről, kockázatokról – írta a lap.

Közösségi célok

Megkérdeztük a Legfőbb Ügyészséget, hogy az ügyészek körében volt-e ilyen integritás-felmérés, vagy terveznek-e ilyet. Németh Géza, a vádhatóság szóvivője egy keddi háttérbeszélgetésen elmondta: tudomása szerint nem volt ilyen felmérés, és nem is terveznek hasonlót.

Mint arról beszámoltunk, a civil szervezetek elleni politikai hadjárat újabb állomásaként, külön törvényben köteleznék regisztrációra az egyesületeket, alapítványokat.

Jelen törvény célja, látni és láttatni azt, hogy mely szervezetek tekinthetők külföldről támogatott szervezetnek

– fogalmaz a törvényjavaslat indokolása.

A Gulyás Gergely, Kósa Lajos, Németh Szilárd fideszes képviselők által jegyzett szöveg “közösségi célokat” emleget, amelyeket minden – kivéve a sport és vallási tevékenységet végző – civil szervezetnek követnie kell Magyarország politikai és társadalmi életében. Mivel a javaslat szerint a külföldi támogatás önmagában felveti annak a gyanúját, hogy egy civil szervezet megsértheti ezeket a „közösségi célokat”, a javaslat előírná, hogy:

  • ha egy alapítvány vagy egyesület külföldről kap 7,2 millió forint feletti támogatást, azt 15 napon belül jelentenie kell a bíróságon. és a tranzakciót részleteznie is kell.
  • A szervezet köteles közzétenni honlapján, az általa kiadott sajtótermékekben, kiadványokban, szórólapokon, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősül.
  • Ha ezt elmulasztja, bírságot kaphat és törölhetik is a nyilvántartásból, megszüntethetik.
  • Lesz egy Civil Információs Portál a listázott civilekkel.
  • A bíróságoknak minden hónapban jelenteniük kell a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek a listázott civilek nevét, adószámát, székhelyét.
  • A törvényjavaslat jelenleg a törvényalkotási bizottság eljárására vár, utána szavazhatnak róla a képviselők.

Az ügyészek szerepe is változik

Németh Géza lapunknak hozzátette: a civil törvény módosítása nyomán a bírósághoz került át a civil szervezetek törvényességi felügyelete. Ám a külön törvényekben az ügyész részére biztosított törvényességi ellenőrzési jog megmarad –mondta.

Vagyis, ha a parlament elfogadja a civilek regisztrálásáról szóló törvényt, az ügyészség fogja felügyelni azt, hogy egy civil szervezet betartja-e ezt a törvényt. Ha nem, akkor két felszólítás után az ügyész pénzbírságot szabhat ki, majd nemperes eljárásban törlési keresetet indíthat a bíróságon. Egyszerűsített eljárást a bíróság köteles elrendelni, ha a törvény feltételei fennállnak.

A civilek hazai támogatása

A civilek hazai támogatása szempontjából sokat mondó új adószabály, hogy aki 2016-ban katázott, nem ajánlhatja fel személyi jövedelemadójának 1+1 százalékát közösségi célokra. Holott az elmúlt években a civil szervezetek állami és magántámogatása is megnőtt. Fülöp Attila, a civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár azt mondta az MTI-nek, hogy az utolsó lezárt évben, 2014-ben az államtól, a magántámogatóktól érkező, továbbá a saját bevételük összesen 559 milliárd forintot tett ki. Amíg az állami támogatás 2010-ben 144 milliárd, addig 2014-ben már 175 milliárd volt 196 milliárd forintos magántámogatás mellett. Érdekes adat az is, hogy a CÖF nevű, kormánypropagandát terjesztő szervezet feleannyi pénzt kapott az állami MVM-től, mint amennyit Soros összesen költ Magyarországon. Magyarországon mintegy 60 ezer egyesület, alapítvány van, ezeknek mintegy fele működik, kétharmad részük a kultúra, a szabadidő, a sport vagy szociális, egészségügyi területen vállal feladatokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik