A tisztítószereknél is megpróbált minőségbelii különbségeket feltárni a kormány a magyar és nyugati termékek között. Az eredmény azonban valószínűleg nem tetszett nekik, így egészen addig (kb. egy hónapig) ültek rajta, amíg más forrásból ki nem szivárgott az Indexhez. S csak miután a felelős minisztériumnál rákérdeztek a laptól, mi a helyzet, utána dobtak össze gyorsan a témában egy közleményt, és még aznap este szétküldték a sajtónak.
A kettős minőségű termékek problémáját hangsúlyozó közleményben egyetlen, a konkrét vizsgálat eredményeire utaló információt közölte a minisztérium:
Az első vizsgálatok azt mutatják, hogy az ellenőrzött fogkrémeknél a mért fluortartalom eltérő mértékben nem felelt meg a címkén feltüntetett értéknek sem az Ausztriában, sem pedig a Magyarországon vásárolt minták esetében. Volt olyan fogkrém, amelyben a Magyarországon forgalmazott termékben jelentősen kevesebb volt a fluortartalom.
Ami azt sugallja, hogy ismét sikerült igazolni, nekünk jut a silányabb minőség. Az Index forrása szerint azonban a szokatlan csend oka az lehet, hogy a végeredmény nem illett az előre kitalált narratívába, amelyben a multik mindenből a silányabb minőségűt hozzák Magyarországra, sőt, több termék esetében éppen a magyar változat javára találtak különbséget.
Hozzátették még: az önálló fogyasztóvédelmi hatóság 2016. december 31-én szűnt meg, az elsunnyogott eredmények azt jelezhetik, hogy a szervezet beolvasztása a minisztériumba nem bürokratikus vagy szakmai érdekeket szolgált, hanem a politikai kontroll kiterjesztését a területre.
Mindenképpen bizonyítani akarták, silányabb a magyar
A lap úgy tudja, a vizsgálatokat eredetileg egy budapesti és bécsi üzlet termékválasztékára akarták alapozni, azonban ez nem hozta a “várt eredményt”, így az Ázsia Centerbe mentek, hátha ott találnak gyengébb minőségű, esetleg hamisított termékeket, amivel a gyártók fejére lehet húzni a vizes lepedőt. Mivel az ottani áruknál sem tapasztalták az elvárt különbséget, végül kimentek Németországba termékmintákért, hátha ott jobb minőséget találnak, mint Ausztriában.
De ez sem jött be, Az egyetlen trendszerű eltérés, ami a táblázatokat böngészve felfedezhető, hogy a német és osztrák tisztítószerek, samponok gyakran sűrűbb állagúak, mint a magyarok (ez egyébként érdekes módon az ételeknél is jellemző volt). A tisztítószerek és kozmetikumok világában azonban ez tényleg huszadrangú szempont, feltételezve, hogy a felhasználók nem azt várják a mosószertől, hogy nagyon sűrű legyen, hanem hogy kiszedje a koszt a ruhából.
Silányozás
Az előzmény februrári, akkor robbant a bomba: silány világmárkákkal etet minket a Nyugat. Kisvártatva az is kiderült, hogy pontosan melyik termékeknél milyen különbségeket állapított meg a Nébih vizsgálata az ausztriai minta javára. Azt lehetett hinni, friss felmérésről van szó, de mint elsőként megtudtuk, a vizsgálatot valójában 2014 végén végezték el.
Ezután írta elő a minisztérium 100 élelmiszer összehasonlító vizsgálatát a Nébih-nek. A vizsgálat eredményeit március végén közölték – abból nekünk nem igazán az jött le, hogy silányabb lenne az a termék, amit Magyarországon forgalmaznak a gaz multik. Ezt az elemzést egészíti ki az élelmiszernek nem minősülő áruk vizsgálata, amit a fejlesztési tárcához tartozó fogyasztóvédelmi hatóság végez el.
