A tizenöt méteresre is megnövő, sötét törzsű Pterocarpus angolensis Afrika hideget nem igazán látó déli országaiban, így Tanzániában, Namíbiában, Angolában, Zimbabwéban, vagy épp a Dél-Afrikai Köztársaságban él, sőt utóbbi országban egyenesen védettnek számít.
A terület őslakosai évszázadok óta használják sötétvörös nedvét, mely a kéreg megsértésekor épp úgy kezd folyni, mintha emberi vér lenne. Nem is meglepő, hogy az itt élő népek mágikus tulajdonságokkal ruházták fel a folyadékot: úgy gondolták, hogy az gyógyító hatással bír (kezeli a szemproblémákat, maláriát, gyűrűsférgektől szabadít meg, sőt az anyatejellátást is javítja), de állati zsírral keverve festékanyagként is használták.
Mindemellett a bútoripar (faanyaga egyáltalán nem puhul, sőt nem megy át semmiféle térfogatváltozáson, barnás-sárgás színe pedig kétségkívül látványos), a hangszergyártás (rezonáns, gazdag hangja miatt) és a hajóipar is felfedezte magának, legérdekesebb felhasználási módját azonban a hatalmas ültetvényeken figyelhetjük meg, hiszen tűzállósága miatt sokszor élő kerítésként veszik velük körbe az érzékeny termést.
