A Gorgonopsidák a mai emlősök távoli rokonai voltak, melyek a dinoszauruszok előtt éltek a Földön. A korszakuk csúcsragadozóinak számító élőlények az emlősszerű hüllők (Synapsida) osztályába tartoztak. A Synapsidák többsége végül kihalt, a ma is élő egyetlen leszármazottaik az emlősök.
Éppen emiatt is fontos az állatok tanulmányozása. Egy új kutatás alapján azonban a Gorgonopsidákban a rokoni kapcsolat mellett van még egy hasonlóan figyelemreméltó dolog: már jóval azelőtt megjelentek náluk a daganatos megbetegedések, hogy az emlősök kifejlődtek volna.
A jóindulatú tumor, az úgynevezett összetett odontogén, az élőlények állkapcsában fordul elő. A betegség miatt apró, fogszerű struktúrák alakulnak ki a fogsoron, melyek hatalmas fájdalmat okoznak. Az eddig előkerült legkorábbi hasonló betegséget tartalmazó lelet az utolsó jégkorszak korából származik, így a most megvizsgált fosszília mindenképp rekordot döntött.
A felfedezéshez vezető elemzést Christian Sidor, a Washingtoni Egyetem biológusa és a Burke Természettudományi és Kulturális Múzeum gerinces paleontológiai részlegének kurátora vezette.
Sidor még 2007-ben találta meg az élőlény állkapcsát egy tanzániai ásatás során, a Ruhuhu-völgyben – ekkor természetesen még nem sejtette, mibe botlott. A szakember kutatócsapata akkor fedezte fel a tumor jelenlétét a fosszíliában, amikor az egyetem végzős hallgatója, Megan Whitney azt kezdte el vizsgálni, miként rögzültek a kihalt állat fogai az állkapcsában.
A tudósok a papírlapnál is vékonyabb szeletekre vágták a fogakat és az állkapcsot, hogy mikroszkóp alatt is elemezhessék a mintát. Az apró, kerekded csomókat szinte azonnal érzékelték a szemfogak gyökerénél. A gumók kicsi, fogszerű struktúrákból álltak, melyekhez különböző rétegű zománc és dentin tartozott.
A szakértők észrevették, hogy a Gorgonopsida fosszíliájában talált elváltozás pontosan úgy néz ki, mint egy összetett odontogén. A felfedezés igen meglepő volt, mivel efféle betegséget eddig csak az emlősöknél azonosítottak.
A hasonló rendellenességben szenvedő embereknél a kinövések az állkapocs lágy részeit is érintik, hatalmas fájdalmakat okozva. Az íny sérülése duzzanathoz vezet, ami adott esetben a fogak elhelyezkedését is módosítja. Bár ezek a daganatok ritkán terjednek szét az egész testben, mégis, kezelésükhöz szinte minden esetben sebészi beavatkozásra van szükség. Az odontogének a leggyakoribb tumorok, melyek a fogakat érintik, ennek ellenére a tudósok máig nem tudják, miért alakulnak ki.
Korábban egyébként találtak már daganatokat őslények, például hadrosauridák, titanosaurusok, illetve dilophosaurusok maradványaiban, igaz, egyik rendellenesség sem volt az odontogének közé sorolható.
(Via: Live Science)
