Kiss László, alias Mini Menotti, alias "Hülyekampó" egy origo.hu interjúban szokás szerint kendőzetlen őszinteséggel beszélt a magyar fociról. Kiragadtuk a legérdekesebb gondolatokat.
A magyar labdarúgásról úgy általában
Már nem haragszik Dr. Mezey Györgyre, aki soha nem a magyar labdarúgás érekeit szolgálta, sokkal inkább a sajátját.
A magyar labdarúgás annyira speciális közeg, és annyira zárt világ, hogy még ez a sikeres Eb-szereplés sem tudott gyökeres változást okozni.
Fejlődést lát a magyar labdarúgásban.
Magyarországon mindenki mindig lehülyézte, holott azokban a dolgokban, amelyeket felvetetett, általában neki volt igaza.
A Magyarországon dolgozó külföldi és a magyar edzőkről
Egy speciális, kettős mérce alapján zajlik a trénerek megítélése.
Nem biztos, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi trénerek többet tudnak a szakmáról, mint a magyarok.
Mi, magyarok nehezen ismerjük be, ha egy külhoni mester jobb nálunk, de mindez fordítva is igaz.
Ha nem jönnek az eredmények, a magyart szinte azonnal menesztik, míg a külföldivel szemben sokkal elnézőbbek.
A magyar edzők közül jó páran nem a munkával vannak elfoglalva, hanem az ideológiagyártással.
Az egyik edző szerethető csapatot épít, a másik az állandó építkezésről beszél, de még a betonkeverő kapcsolóját sem találja, a harmadik az Eb-selejtezőkön a vb-kvalifikációról szónokolt, a vb-selejtezőkön meg a következő Eb-ig tekintett előre.
1989-ben a holland Ajax akkori vezető edzője, Leo Beenhakker a következőt mondta: „Ide figyelj, Laci. Fischer Pálnál (aki akkor az Ajax együttesében futballozott) jobb képességű játékos nincsen egész Hollandiában. Csakhogy Fischerből egy valami hiányzik: a munka.
Pintérben a munkát becsüli. A munkát, csupa nagybetűvel.
Ha Pintér Attila kér a válogatott játékosoknak összetartást, kinevetik. Ha Bernd Storck kéri ugyanezt, akkor a bajnokság három hétig szünetel, a válogatott meg együtt van.
Bernd Storckról és a válogatottról
A munkában hisz. Érdekes, amikor Kis erről beszél, itthon rendre lehülyézik.
Ha egy magyar edző ugyanazt a támogatást megkapja, mint Storck, akkor a válogatottal ő is hasonlóan tudott volna szerepelni Franciaországban.
Egyetlen magyar futballedző sem merte volna a csapatba állítani Kleinheisler Lászlót.
Bernd Storck (és Dárdai Pál) nem megalkuvásból dolgozik. Velük nem történhet meg, ami Egervárival a románok ellen, amikor 2-1-es magyar vezetésnél a 80. percben becserélte Kovács Istvánt. A csere pillanatában a kapitány felnézett a díszpáholyban ülő klubelnökre, aki bólintott. A románok az utolsó másodpercben kiegyenlítettek, a gól előtt a labdát eladó Kovács azóta a válogatott közelébe sem került – gyakorlatilag tönkrement a karrierje.
Bernd Storck az Eb előtt zseniálisan ismerte fel, hogy az első meccsen kell mindent egy lapra feltenni.
A nemzetközi futball és a magyar labdarúgás színvonala között még mindig akkora a különbség, hogy ezt egy tíznapos válogatott-edzőtáborral legfeljebb ideig-óráig lehet eltüntetni.
Az Eb előtt a másik 23 válogatott közül egyik sem készült annyit együtt, mint a magyar. 35 nap alatt pedig már három meccsre abszolút be lehet lőni egy csapat játékát.