Vasárnap este tartották a második Magyar Filmhét díjátadóját, amelyen az első Magyar Filmdíjakat osztották ki.
Ez elsőre biztosan nagyon furcsán hangzik, de az anomália viszonylag könnyedén feloldható, ugyanis az első Magyar Filmhét 2014-ben még díjátadó nélkül zajlott, így nem is volt igazi mustra, csak a Vajna-korszak addigi alkotásainak seregszemléje. Az elismeréseket kiosztó Magyar Filmakadémiának akkor nem volt elég pártoló tagja ahhoz, hogy díjakat adhasson, ezért nem osztottak plecsniket.
A 2. Magyar Filmhétre azonban helyreállt a világ rendje, és lett normális díjátadó, maximálisan a hollywoodi fajtából.
Mi az a Magyar Filmakadémia?
A honlap tanúsága szerint az európai filmakadémiák sorában tizennyolcadikként (!) 2014 júliusában megalakult a Magyar Filmakadémia, amely
azzal a céllal jött létre, hogy ösztönözze a magyar filmművészet és filmipar hosszú távú fejlődését, érvényesítse a filmszakmai ágazat és a filmszakmában működő alkotók érdekeit, biztosítsa az alkotók megfelelő munkakörülményeit, elősegítse a társadalmi és művészeti megbecsülésüket.
Emellett feladata a Magyar Filmdíjak évenkénti átadása, amelyekről a szervezet 197 tagja (a 198. pártoló tag a Filmalap egésze) titkos szavazással dönt.
A Filmakadémia és a Filmhét megszületése már a kezdet kezdetén bevallottan
nemzetközi példákat követett
amit a 2011 januárja óta a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, Andy Vajna istápol, s akinek törekvéseiben a magyar film intézményét ért kritikák felszámolása játssza a főszerepet:
- A magyar alkotók nem közönségfilmeket készítenek
- A magyar film „csak egy szűk rétegnek szól”
- Hiába díjazzák a magyar filmet külföldön, a hazai néző számára nem hiteles a színészi játék
S ahogy a Filmalap döntéseiben is elsődlegesen az látszik, hogy a művészi kiteljesedésen túl elsősorban zsánerfilmekre ad pénzt (a filmek listája itt olvasható), ezáltal vonzóvá tegye újra a magyar filmet a magyar néző számára, ez a törekvés a Filmakadémia első díjátadóján is tetten érhető:
Jelöltek és nyertesek
Például a nomináltak tekintetében. A Filmakadémia nem kevesebb, mint 18 kategóriában nevezett meg 5-5 filmet vagy alkotót, igaz nem másfél hónappal a rendezvény előtt, ahogy az Oscar-gála esetében megszokhattuk, hanem a Filmhét utolsó előtti napján. A jelöltek megnevezésekor (és még inkább a végső győztesek megválasztásakor) a hollywoodi aranyszobrocskák odaítéléséhez hasonlatosan nagyobb szerepet játszott a „múlt”, mint a jelen.
Mert Nagy András operatőr és Köbli Norbert forgatókönyvíró ugyan egyáltalán nem végzett rossz munkát (az eredetileg tévéfilm, de most már moziban is nézhető) Félvilág stábtagjaként, de az elismerés jócskán szólt korábbi érdemeiknek. A fiatalok közül ifjabb Vidnyánszky Attila kivételével (aki a legjobb férfi főszereplő díját vihette haza a Veszettekben látható alakításáért) a legújabb filmes generáció nem kapott túl sok elismerést. Az elsőfilmes Ujj Mészáros Károly, a Liza, a rókatündérrel ugyan elvitt hét díjat is, de már ő is 47 éves.
Helyszín, körítés, műsorvezető, díj
Két olyan összetevő, amelyek esetében legkardinálisabban kiütközik, hogy a Filmakadémia milyen trendeket igyekezett követni. Ugyan a Bajor Gizi téren található intézmény van olyan szép (sőt!), mint a Dolby Theatre, de Hajós azért nem egy Chris Rock. Ráadásul nálunk nem volt #oscarsowhite-botrány, amire ki lehetett volna hegyezni a műsorvezetői beszédet, és nem is 800 millió ember érdeklődésére számot tartó eseményről van szó, így Hajós a nézők froclizásába ment bele leginkább, sőt Vajnázott is egyet:
Hajós Andrásnak hívnak, de szólítsanak nyugodtan Andy-nek
Ezután tapsolni tanította a közönséget, illetve nevelő célzattal fedni, hogy legközelebb a férfiak nyugodtan érkezzenek majd szmokingban (ahogy azt teszik Los Angelesben is például). Amikor pedig a közönség nem volt nyerő a poénokra, igyekezett oldani a feszültséget. Ilyenekkel:
Arra kértek, hogy foglaljam össze a Filmdíj történetét: ez az első!
Aztán szépen érkeztek a díjak átadói, akikről Hajós elmondta,
tengerentúli hagyományoknak megfelelően
borítékból veszik elő a nyertesek neveit. A díjátadó személyek pedig ahogy azt kell, párosával jöttek, s mind-mind a magyar film prominens képviselői voltak:
Pataki Ági, Szarvas József, Szabó Simon, Vecsei Kinga, Söptei Andrea, Trokán Nóra, Kaszás Géza, Auksz Éva, Ónodi Eszter, Mohai Tamás, Fullajtár Andrea, Jancsó Dávid, Gryllus Dorka, Kovács Patrícia, Ternovszky Béla, Árpa Attila, Balázsovits Edit, Fehér Tibor, Elek Judit, Osvárt Andrea, Mátyássy Bence, Balsai Móni, Koltai Lajos, Petrik Andrea, Sütő András, Herendi Gábor, Fenyő Iván, Schell Judit, Dobó Kata, Petrányi Viktória és Fekete Ernő.
A jelölteket ugyan osztott képernyőn nem vette a kamera, de egy eszköz azért mindig a nézőteret pásztázta, s azonnal reagált a díjazottra, akit nagyképernyőn is láthatott a nagyérdemű.
Maga a díj is hajazott az Oscar-szobrocskákra: ugyan a mienk igazoltan nő, és filmtekercset tart a feje fölött, meg nemzeti trikolor-szalag van ráfűzve, hogy a díjazott tudhassa, honnan is az elismerés, ettől még a formavilág hasonló:
A szakmai díjazottak sokszor nem mondtak semmit, csak átvették a szobrocskát és lerohantak a színpadról, viszont sokan készültek köszönőbeszéddel, sőt, Szász Attila, a Félvilág rendezője még az Akadémiának is megköszönte az elismerést, hozzátéve, hogy nem árt bevezetni ezt a formulát.
Legközelebb talán már egyszerűbben megy majd és lesz vörösszőnyeges bevonulás is. Mert csupán az hiányzott. Bár az egész mit sem ér, ha nincsenek jó filmek. Az idei Magyar Filmdíj odaítélésekor az elmúlt négy év felhozatalából szemezgettek (270 alkotást lehetett megnézni a Filmhéten), reméljük a következő 12 hónapban is lesz annyi jó film, amikért lehet lelkesedni és megérdemelt egy hollywoodi típusú díjátadó.