Addig élvezze a havat, amíg lehet, nem tart sokáig

Összejött az, aminek kialakulásában a fehér karácsony érdekében december közepén reménykedtünk. Észak- és Északkelet-Európa felett kialakult az a bizonyos anticiklon, ami az óramutató járásával megegyező forgásával hideg levegőt szállít a Kárpát-medence fölé.

Emellett egy erős mediterrán ciklon hatására meleg, nedves levegő áramlik fölénk, ezek eredményeként pedig esik a hó.

A Dunántúl már fehér, és megérkezett a fővárosba is. Nem lesz sok, délen-délnyugaton 5-8 centi, országos átlagban “csak” egy-öt centi.

Hamar elolvad

Kedd hajnalban aztán a hófelhők elhagyják az országot, de estére ismét egy csapadékos zóna ér a fejünk fölé. A Dunántúl déli részén ebből eső, ónos eső várható, de északnyugati irányban hó, Budapesten akár 5-8 centiméternyi is, mondja Cséki Gergő meteorológus, az Időkép.hu munkatársa.

A hét második felében aztán mindennek vége,

hétvégére a hőmérséklet bőven fagypont fölé emelkedik, nyugaton, délnyugaton plusz 8-9 fok is lehet. És esni fog az eső.

A jövő hét elején, közepén viszont visszatér a hideg, és valószínű a csapadék is, de ennek halmazállapotáról a meteorológus még nem tud nyilatkozni. Messze van, 8-10 napra a prognózis beválási esélye elég kicsinyke, de úgy tűnik, januárban aktívak lesznek a ciklonok.

A levegő “kidobja” a vizet

Van tehát most egy-két napunk élvezni a havat az egész országban, mindenkinek lesz alkalma megfigyelni: nincs két egyforma hópehely. A csapadék, legyen az hó vagy eső a feláramló párából jön létre. A környezet a magassággal arányban egyre hidegebb, a feláramló levegő egy idő után eléri a harmatpontot.

Ez az a hőmérséklet, amikor a levegő telítetté válik, megkezdődik a felhő- és csapadékképződés.

Nagy magasságokban komoly mínuszok uralkodnak, ezért sokszor még a nyári eső is jégkristályként kezdi életét, a felszín felé közeledve olvad vízzé. Persze nem mindig, alacsonyan, 800-1000 méteren kúszó felhőkből eleve vízként indul.

Jégből ragad össze a hó

Ilyenkor viszont a jégkristályok nem olvadnak el, hanem útjuk során gyönyörű alakzatokat alkotva összefagynak. A hópehely kialakulása olyan soktényezős, bonyolult fizikai folyamat eredménye, hogy

tényleg nincs belőlük két teljesen egyforma, erősíti meg a meteorológus.

Hogy milyen lesz az alakja, az a hőmérséklettől és a levegő víztartalmán múlik. Nulla fok közelében “nedves”, nagy alakzatokká áll össze, laikusan szólva ez a klasszikus hópehely. Ha hidegebb van, mint például most is, inkább a daraszerű, apró porhó jellemző. De mindegy is, hogy milyen, végre a hetek óta szürkében gubbasztó Budapest is fehérbe öltözik.