A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett, részletes adatokra alapozott második becslése szerint Nagy-Britanniában – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságban – a hazai össztermék (GDP) július-szeptemberben 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A harmadik negyedévről szóló, októberben közzétett első becslés még 0,5 százalékos negyedéves összevetésű növekedést valószínűsített. A második negyedévben még 0,7 százalékos negyedéves növekedést mértek Nagy-Britanniában.
Az ONS októberi előzetes számításai szerint a brit GDP-érték a harmadik negyedévben 2,3 százalékkal volt magasabb, mint 2014 azonos időszakában. A szerdán közzétett második becslésben a statisztikai hivatal ezt 2,1 százalékra módosította.
Az okok
A negatív felülvizsgálat elsődleges oka a szolgáltatási szektor gyengébb teljesítménye. Az ONS azonban szerdán ismertetett második becslésében hangsúlyozta azt is, hogy a brit hazai össztermék az idei harmadik negyedévben reálértéken már 6,1 százalékkal meghaladta a globális pénzügyi válság és az azt követő recesszió előtt, 2008 első negyedében mért legutóbbi csúcsot. A statisztikai hivatal számításai szerint az akkori csúcsszint és a 2009 második negyedévében elért recessziós mélypont között is éppen 6,1 százalékkal zuhant a brit GDP-érték, vagyis a mélypont elérése óta több mint 12 százalékkal bővült a brit gazdaság bruttó teljesítménye.
Az ONS kiemelte azt is, hogy a brit hazai össztermék immár 11 negyedéve folyamatosan növekszik.
Az elemzők morcosak
Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban a harmadik negyedévi növekedési adatok szerdán bejelentett negatív felülvizsgálata ennek ellenére sem jó hír. Ruth Miller, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági ügyekkel foglalkozó közgazdásza az ONS szerdai adatismertetése utáni elemzésében közölte: jóllehet a cég eddig 2,4 százalékos idei egész évi növekedést várt a brit gazdaságban, az új számok ismeretében azonban már sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a brit GDP-érték csak 2,2 százalékkal növekszik 2015-ben.
A közgazdász hangsúlyozta azt is, hogy a növekedés nagyon kiegyensúlyozatlan: fő hajtóereje a belső fogyasztás, miközben a nettó külkereskedelem várhatóan 0,3 százalékpontnyi mínuszt jelent majd az idei egész évi növekedési ütemen belül. Erre vall a Capital Economics elemzője szerint az is, hogy a folyómérleg-egyenleg hiánya változatlanul jelentős: a harmadik negyedévben a hazai össztermék 3,7 százalékával volt egyenlő.
Mit léphet a jegybank?
Az új növekedési adatok egyértelműen csökkentik annak az esélyét, hogy a Bank of England a közeljövőben monetáris szigorításba kezd. A brit jegybank 2009 márciusa óta 0,50 százalékon tartja alapkamatát. Ez abszolút mélységi rekord: a bank alapítása – 1694 – és a 0,50 százalékos alapkamat elérése között eltelt 315 évben soha nem csökkent 2 százalék alá az irányadó brit jegybanki kamat.
A belátható időn belüli kamatemelés ellen szól a inflációs dinamika is. A fogyasztói szintű, éves összevetésben számolt brit infláció ugyanis az elmúlt tíz hónapban mínusz 0,1 százalék és plusz 0,1 százalék között mozgott, és az idén eddig háromszor járt mínuszban. Korábban soha nem mértek negatív éves inflációt Nagy-Britanniában azóta, hogy az ONS a fogyasztói árindexek havi közlését a jelenlegi módszertan alapján 1996-ban elkezdte.
