Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP) nemrégiben született egyezség magyar szempontból összességében pozitívan értékelhető – tartalmazza a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökségének legfrissebb értékelése.
A magyar elemzők szerint a reform legnagyobb előnye, hogy zöld utat biztosít a Közös Agrárpolitika jövőbeni hosszú távú működőképességéhez a kibővített, immár 25 tagú Európai Unióban. Továbbá a reform egyértelműen erősíti a piac szerepét és így a kedvező adottságú magyar ágazatok – például a gabona – előtt nagyobb lehetőségek nyílnak majd meg.
A reform lépéseket tesz a vidékfejlesztés szerepének növelésére is, ösztönzésére új intézkedéseket vezet be. Egyebek mellett többlettámogatást ad a fiatal gazdálkodóknak, átvállalhatóvá teszi az állatvédelmi költségeket, továbbá új támogatásokat biztosít az EU-követelmények teljesítéséhez az üzemek számára, és támogatja a minőségjavítást is.
Az unióban ugyanakkor nem biztosítanak lényegesen több forrást erre a célra. A tagországok azonban a moduláció, azaz a forrásátcsoportosítás lehetősége révén visszaáramló pénzeket nagyobb rugalmassággal használhatják fel.
A reform nagy mozgásteret ad a közvetlen támogatások alkalmazására és az új kötelezettségek időbeni bevezetésére. Azaz a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy már 2005. január 1-jétől teljes körűen alkalmazzák-e az új előírásokat, vagy csak 2007. január 1-jével vezetik be.
„Gyökérsétány még lehetne belőle” – a Normafára tervezett lombkoronasétányból csak a fogadóépület épül meg, az talán jó lehet valamire
810 millióból befejezik a betontorzót a Normafán, ami egy lombkorona-tanösvény fogadóépülete lett volna – ez az önkormányzatnak az olcsóbb megoldás, ugyanis bontás esetén az eddigi horribilis támogatást vissza kellene fizetnie az államnak.