Az eddiginél koordináltabb szakmai marketingre és forrásfelhasználásra van szükség a budapesti turizmus fellendítésére – hangoztatta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke. Koji László annak a legfrissebb „pulzusfelmérésnek” az eredményét ismertette, amelyet a BKIK a napokban végzett a turizmus és a vendéglátás területén működő vállalkozások bevonásával. A cégek 55,56 százaléka az előző évhez képest 2003-ra csökkenő, 44,4 százaléka azonos forgalmat vár. A felmérésben részt vett cégek közel két és fél tucat nehézséget soroltak fel, amelyek működésüket jelenleg is hátráltatják. Ezek között szerepel a korábban erős forint hatása, a magas adóterhek, az áfakulcs várható változása, a drága élőmunka, a folyamatosan átháríthatatlan költségnövekedés éppúgy, mint a megítélésük szerint csökkenő nemzetközi kereslet Magyarország iránt. Ide sorolják a romló hazai közállapotot, a csökkenő kormányzati és önkormányzati támogatást, a bizonytalanságot az önkormányzati tulajdonú helyiségek jövőjével kapcsolatban. Nem találják jónak, hogy az idegenforgalmi irányítórendszer állandó változik, és keveslik Magyarország külföldi propagandáját.
A legtöbb külföldi vendég eddig Németországból, Olaszországból, Nagy-Britanniából és Ausztriából érkezett a fővárosba. Koji szóvá tette, hogy noha az idén minden eddiginél több, 200 millió forint jut a budapesti turisztikai marketingre, mégsem sikerül hatékonyan népszerűsíteni a fővárosi programokat, látványosságokat. Hiányolta az idegenforgalmi fejlesztéseket is. Tavaly az összes budapesti beruházásnak mindössze 1,7 százaléka jutott turisztikai fejlesztésre, holott Budapest idegenforgalmi cégei adják az exportbevétel 32 és a foglalkoztatottak 18,2 százalékát.
