Tudomány

20 éven belül kipusztulhat az északi simabálna

Rendkívül nehéz éven vannak túl az északi simabálnák. A faj populációja egy év alatt nagyjából 3 százalékkal csökkent, a szakértők pedig úgy vélik, ha folytatódik a trend, az élőlény 20 éven belül eltűnhet.

A közelmúltban a Global Change Biology folyóiratban ismertetett tanulmány szerint a fajt fenyegető két fő tényező a tengervíz felmelegedése, illetve a bálnák nem megfelelő globális védelme.

Az északi simabálna (Eubalaena glacialis) egyike a simabálnafélék családjába tartozó nem, az Eubalaena három fajának. A simabálnák angol megnevezése, a „right whale“, azaz „megfelelő bálna”, arra utal, hogy az állatok alkalmasak a vadászatra. Az élőlények kíváncsi természetük, part menti életmódjuk, valamint lassú felszíni táplálkozásuk miatt már évszázadok óta könnyű prédának számítanak.

Az északi simabálnák egyedszámát már a 18. századra jelentősen csökkentette a vadászat. Az 1970-es évektől napjainkig a faj elhalálozásának majdnem felét emberi tevékenységek okozta. Manapság szinte minden példány az Atlanti-óceán nyugati részén él, az Egyesült Államok és Kanada keleti partjainál.

A faj számára a nemzetközi védelmet 1949-ben rendelték el, a populáció látványos csökkenése után. A bálnák egyedszáma az elmúlt bő fél évszázad során emelkedett, a csúcsot 2010-ben érte el – ekkor a becslések alapján 483 példányt számlált a populáció. Az utóbbi időkben azonban ismét romlott a helyzet.

Napjainkban nagyjából 450 északi simabálna él, ezek közül viszont csupán 100 szaporodásra képes nőstény lehet.

Idén nyáron 10 elpusztult példányt azonosítottak. Moira Brown, a Kanadai Bálna Intézet munkatársa a Guardiannek augusztusban azt mondta, hogy a populáció 2,5 százaléka veszhetett el 2017-ben. A szakértő szerint ez legalább kétszer annyi elpusztult egyedet jelent, mint ahány borjú született. Nyár óta még legalább 6 tetemet találtak.

A kutatók úgy vélik, hogy az egyedszám csökkenésének egyik oka a globális felmelegedés. A tenger hőmérsékletének emelkedése nem csupán az elérhető táplálékmennyiséget, de a bálnák vándorlási útvonalát is befolyásolja. Mivel az élőlények kénytelenek északabbra merészkedni, gyakran elhagyják a megfelelően védett területeket, és a halászhálók áldozatául esnek.

Ha egy állat túl is éli a hálókkal való találkozást, hosszú távú sérüléseket szenvedhet. A szakértők szerint ez befolyásolhatja a nőstények termékenységét.

Éppen ezért a kutatók úgy gondolják, hogy további lépeseket kell tenni a faj védelmének érdekében.

(Via: IFLScience, kiemelt kép: Wikimedia Commons/NOAA Photo Library)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik