Tudomány

„Naptej” hullik az égből a forró exobolygón

Kutatók egy csoportja a Hubble űrtávcső segítségével elemezte a Kepler-13Ab nevű exobolygót. A vizsgálat felfedte, hogy az égitesten titán-dioxid alapú „hó" esik. A titán-dioxid gyakori alapanyaga a naptejeknek, festékeknek és ételszínezékeknek.

A Jupiternél több mint kilencszer nehezebb Kepler-13Ab egy rendkívül forró objektum, átlaghőmérséklete nagyjából 2 750 Celsius-fok. Az égitest kötött tengelyforgású, azaz mindig ugyanazt az oldalát mutatja csillaga felé. Bár az exobolygó lakhatatlan, légkörének elemzése sokat segíthet a jövő kutatásai során.

Thomas Beatty, az új tanulmány vezető szerzője szerint a gáznemű „forró Jupitereken” végzett atmoszféravizsgálatok a későbbi Föld-szerű exobolygók légkörelemzéseinek próbái. Jelenleg ugyanis jóval nehezebb a kisebb égitestek összetett légkörét tanulmányozni.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársai nem azért kezdték el vizsgálni a Kepler-13Ab-t, hogy a különleges „havazás” nyomára bukkanjanak. Éppen ezért igencsak meglepte a csapatot a jelenség felfedezése. A szakértők az Astronomical Journal folyóiratban ismertették eredményeiket.

A „forró Jupiterek” felső atmoszférája általában forróbb, a Kepler-13Ab napos oldalán azonban nem ez a helyzet. A titán-dioxid gyakran áll a megnövekedett hőmérséklet hátterében, ugyanis elnyeli a csillagok sugárzását. Éppen ezért a kutatók úgy vélik, hogy a Kepler-13Ab-n az anyagot rendkívül erős szelek szállítják át az objektum árnyékos oldalára.

A hidegebb régiókban aztán a titán-dioxid kondenzálódik, majd az égitest erős gravitációjának hatására lehull.

Ez az első alkalom, amikor efféle csapadékképződési jelenséget, úgynevezett hideg csapda folyamatot figyeltek meg egy exobolygón.

Jason Wright, a tanulmány társszerzője szerint a hideg csapda azonosítása a kirakós egy fontos darabja. Bár hasonló csapadékképződés több „forró Jupiteren” is megfigyelhető, egyiknek sem elég nagy a gravitációja ahhoz, hogy a titán-dioxid kellően mélyre süllyedjen az atmoszférában. Ezeken az objektumokon az anyag így visszakerül a melegebb oldalra, ahol ismét elpárolog.

Az új tanulmány alapján a gravitáció kulcsszerepet játszik az exobolygók légköri körforgásában, éppen ezért a tényezőt érdemes beépíteni az új modellekbe.

(Via: IFLScience, kiemelt kép: NASA, ESA, and G. Bacon (STScI))

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik