Tudomány

Az alacsony koleszterinszint növeli az Alzheimer-kór valószínűségét

Magyar tudósok világszintű eredményt értek el az Alzheimer-kór kutatásában - nem, ez nem a bölcsek köve, de egy lépéssel közelebb kerültünk az élethosszig tartó egészség megőrzéséhez.

A modern orvostudomány számára már nemcsak a gyógyítás, hanem a megelőzés is kiemelten fontos feladat, ennek része az élethosszig tartó egészség megőrzése.

Köztudott, hogy idősebb korban számos betegség kialakulása gyakori sőt, a többség életminőségét rontja le nagy mértékben: szív- és érrendszeri problémák, ízületi fájdalmak, demencia, Alzheimer-kór – hosszan sorolhatnánk.

Utóbbi kettő egyre nagyobb társadalmi problémává szélesedik, hiszen a demens, Alzheimer-kórban szenvedő ember teljes egészében családja, környezete és az egészségügyi ellátórendszer segítségére van szorulva.

És ahogy világszerte nő az idős emberek aránya, úgy válik egyre sürgetőbbé a hatékony módszerek, gyógyszerek kifejlesztése.

Egyedülálló kutatás

Nem csoda, hogy a világ minden táján számos tudós kutatja az Alzheimer-kór és az időskori demencia kérdéskörét, köztük természetesen magyarok is.

A legújabban az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának és a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának kutatói (Szalkai Balázs adjunktus, Grolmusz Vince egyetemi tanár és Grolmusz Vince Kornél, a SOTE kutatója), azaz éppen a magyar tudósok álltak elő nemzetközi szinten is egyedülálló eredményekkel.

Egy alapkutatásról van szó, még senki ne várja, hogy bemutatjuk a bölcsek kövét – ilyen nem is létezik. Sok száz és ezer hasonló eredmény kövezi ki azt az utat, amelynek végén jelen kutatást tekintve az időskori demencia és az Alzheimer-kór legyőzése áll

– mondja a 24.hu-nak Grolmusz Vince, az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport professzora.

A kutatók kifejezetten erre a célra fejlesztett számítógépes programokkal csaknem 6000 alany adatait vizsgálták meg, az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamatot keresték, a hajlamosító tényezőket próbálták azonosítani.

Munkájuk azért is egyedülálló, mert nem egyes tényezőket, hanem a világon először tényezőcsoportokat kerestek.

Megdöbbentő összefüggések

Ez azt jelenti, hogy nem egyenként vizsgálták például a testsúly, a vérnyomás vagy a vércukorszint kapcsolatát a betegséggel, hanem ezek együttes fennállását. Több érdekes, eddig ismeretlen felfedezést tettek, most egyet emelünk ki:

a vércukor normális vagy alacsony értéke társulva a szervezet magas nátriumszintjével vagy az alacsony koleszterinszinttel mintegy 3,7-szeresére emeli a demencia valószínűségét.

A lényeg ez esetben a “vagy” szón van, a kutatás nem felsorolást, hanem variációkat tett láthatóvá – emeli ki a professzor. A laikus viszont lecövekel, hiszen úton-útfélen azt halljuk, milyen fontos az alacsony koleszterin és a vércukor szinten tartása. Ezek szerint viszont hozzájárul a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásához?

Nem, nem erről van szó. Az Alzeimer-kór kialakulásához a testünkben zajló különböző biokémiai változások vezetnek, amelyeket különböző okok indukálnak, de többféle hatásuk lehet.

A magas nátrium-, alacsony koleszterin- és vércukorszint esetünkben minden bizonnyal nem az Alzheimer kiváltó oka, hanem maga is valaminek a következménye. Ezt tudva viszont máris több szálon kereshetjük azt a bizonyos kiváltó okot, okokat

– magyarázza a professzor.

Egyedülállóan magas minőség

A kutatás másik egyedülálló eleme a kiugróan magas, 5800 főtől származó magas minőségű adat, amely nagyban emeli a következtetések megbízhatóságát. A betegektől való részletes leletgyűjtés drága, idő- és emberigényes feladat, a páciensek sem szívesen vetik alá magukat az tortúrának, ezért az ilyen jellegű tudományos adatgyűjtés nehézkes, és messze nem a legjobb színvonalú.

A magyar kutatók ezért a Coalition Against Major Diseases (Koalíció a Jelentősebb Betegségek Ellen, CAMD) nevű szervezet segítségével gyógyszergyáraktól szerezték be a szükséges adatokat.

Senkinek nem kell magyarázni, ezek a cégek micsoda hatalmas összegekkel rendelkeznek, és milyen irdatlan pénzt tudnak költeni egy-egy új hatóanyag kifejlesztésére és tesztelésére.

A klinikai, kórházi vizsgálatsorozatokat minden esetben elvégzik a vizsgálandó vegyülettel és placebóval, azaz hatóanyagot nem tartalmazó szerrel is. Az eredmény természetesen a megrendelő gyógyszergyár tulajdona és üzleti titok – már ami a vizsgált vegyületet illeti.

A placebóval végzett tesztek viszont semmiféle információval nem szolgálnak adott vegyületről, így azok nyilvánosan elérhetők.

Ilyen – nagyon gondosan és szigorú protokoll szerint placebókkal végzett – vizsgálatok eredményeit gyűjtötte össze a CAMD, és ebből az igen jó minőségű, nagy halmazból tudtak dolgozni a magyar kutatók.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik