Tudomány

478 millió éves fosszíliák oldhatják meg a puhatestűek rejtélyét

24.hu
24.hu

2017. 02. 07. 12:33

A 478 millió éves tüskés csiga fejrészét egy apró, kalapszerű héj védte. A kutatók szerint a különös élőlény segíthet megoldani a puhatestűek kifejlődésének rejtélyét.
Korábban a témában:

Az újonnan azonosított faj egy több évtizedes probléma kulcsa lehet. A puhatestűek meglehetősen sokszínű csoportja – melybe szárazföldi és vízi élőlények egyaránt tartoznak – ugyanis igen kétes eredetű. A szakértők sokáig nem tudták pontosan, hogyan is nézhetett ki az élőlények közös őse.

A kutatók az új leletek alapján most úgy gondolják, a kérdéses állat egy egyetlen héjas csiga lehetett.

A hét darab fosszíliát még a 2000-es évek végén fedezte fel Mohamed Ben Moula, egy autodidakta gyűjtő, aki több száz leletet talált a marokkói Fezouata formációnál. Ben Moulának voltak kapcsolatai a Yale Egyetem paleontológusaival, így sikerült megszervezni a fosszíliák tudományos vizsgálatát.

A leletek közül kettő – egy fiatal és egy kifejlett élőlény maradványa – meglehetősen jó állapotban maradt meg, így a szakértők alaposabban is elemezhették az állatok anatómiáját. Luke Parry, a Bristoli Egyetem kutatója és az eredményekről beszámoló tanulmány társszerzője szerint a fajt tüskés csigaként érdemes leírni, melynek testét egyetlen héj védte.

A Calvapilosa kroegeri rekonstrukciója Kép: Peter Van Roy, Esben Horn

Az újonnan felfedezett, nagyjából 10 centiméter hosszú puhatestű a Calvapilosa kroegeri tudományos nevet kapta – a calvapilosa kifejezés a latin “fejbőr” és “szőr” összevonásával jött létre. A névadó Björn Kröger volt, az első paleontológus, aki felfedezte az élőlény nyomait a Ben Moula által küldött anyagban.

Meglepő módon néhány példány olyan épen konzerválódott, hogy még radulájuk – azaz reszelőszerű nyelvük – is tanulmányozható volt. A szervek eredetileg a héj alatt helyezkedtek el, de mivel a váz leoldódott az évmilliók során, mára jól megfigyelhetőek az egyedi testrészek.

Mivel a radula egyedül a csigáknál található meg, a szerv egyértelmű jele volt annak, hogy puhatestűek maradványaival van dolguk.

Parry szerint a vizsgált fosszíliák közt egyéb leleteket is találtak, melyek valószínűleg puhatestűek maradványai, igaz, az elképzelést alátámasztó vitathatatlan bizonyítékok még nem kerültek elő. A kutatók mindenesetre úgy gondolják, a radula elemzése sokat segíthet a korábban megtalált, kétes besorolású fosszilis puhatestűek azonosításában is.

A hiányzó ős

Calvapilosa kroegeri tanulmányozása után a szakértők a puhatestűek családfáját is elemezték. Az újonnan felfedezett faj a legprimitívebb tagja volt a vonalnak, mely után a ma is élő cserepeshéjúak következnek.

A kutatók szerint érdekes, hogy egyes puhatestűek számtalan héjjal fejlődtek ki – a cserepeshéjúaknak például 8 kisebb meszes lemeze van. Más élőlények ezzel szemben teljesen meztelenek.

Jakob Vinther, a Bristoli Egyetem makroevolúció-kutatója és a tanulmány társszerzője szerint ha nyomon követjük a cserepeshéjúak fejlődését, észrevehetjük, hogy a héjak száma az idő múlásával fokozatosan nőtt.

Ezért valószínű, hogy a puhatestűek közös őse egy egyetlen héjjal és sörteszerű tüskékkel fedett élőlény volt, amely nem sokban különbözött a Calvapilosa kroegeritől

– tette hozzá a szakértő.

(Live Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.