Tudomány

Luna: A szovjetek köröket vertek az amerikaiakra

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 01. 04. 18:10

Korábban a témában:

Ha űrkutatás, akkor ma NASA, marsjáró, Apollo-program, ember a Holdon, a sas leszállt… A szovjet űrkutatás áttörő eredményei valahogy kikoptak a köztudatból annak ellenére, hogy a most 30 feletti korosztályok még a Szputnyik és Lajka kutya diáit tekergették a vetítőben.

Pedig Amerika egészen az 1969-es holdraszállásig csak a szovjetek mögött kullogott: az első műhold, az első élőlény földkörüli pályán, az első ember, aki ráadásul épen és egészségesen vissza is tért. És ezek csak a legismertebb eredmények.

“Bip-bip-bip”

A tengerentúlon először csak pislogtak, amikor 1957. október 4-én föld körüli pályára állt az első műhold, a Szputnyik-1. Bajkonurból lőtték fel egy titokban fejlesztett rakétával, és azon a napon kezdődött el az űrkorszak.

Ez a 83 kilós, 58 centi átmérőjű gömb volt az első műhold, és valójában nem is csinált semmit. De mégis: két rádióadón keresztül 20 és 40 MHz frekvencián sugározta, hogy “bip-bip-bip”. Az alacsony pálya miatt három hónap után megsemmisült a Föld légkörében, de addig az amerikaiak frászt kaptak.

Egyrészt hogy lehetett erre képes az ellenség, másrészt eszeveszetten küzdöttek a megfejtésen, milyen titkos üzenetet rejthet a “bip-bip-bip”.

Luna-1, kozmikus sebesség

Aztán elindult a Luna holdkutató sorozat, 1959 és 1967 között a szovjetek 24 küldetést hajtottak végre számos ponton begyűjtve az elsőséget. A Luna-1 1959. január 2-án startolt – állítólag három eltitkolt, sikertelen – próbálkozás után, feladata a kozmikus sugárzás, a napszél és a Hold mágneses terének vizsgálata volt.

Az eredeti cél valószínűleg a Holdba csapódás lett volna, de a 90 centiméter átmérőjű űrszonda elvétette a célt. Január 4-én, 34 órával a kilövés után 6000 kilométerre húzott el égi kísérőnktől. Sebessége nem volt elég ahhoz, hogy kitörjön a Nap gravitációjából, így a Luna-1 lett az első mesterséges bolygó, ami 450 földi nap alatt kerüli meg a csillagot.

Másnapra az akkumulátorai is kimerültek, így az aktív kapcsolat megszűnt a szondával, de hatalmas eredmény, hogy azt 62 órán keresztül sikerült fenntartani a Földtől csaknem 600 ezer kilométeres távolságig.

És a Luna-1 volt az első űreszköz, ami elérte a második kozmikus sebességet.

Ebből hármat tartunk számon: ez első 7,9 km/s, legalább ennyi kell, hogy egy űreszköz végleg elhagyhassa a Föld felszínét vagy annak környezetét. A második 11,2 km/s, a Föld körüli pálya elhagyásához szükséges, a harmadik pedig, 42,3 km/s elegendő a Naprendszer elhagyásához.

Első, első és első – aztán a sas leszállt

Még ugyanabban az évben a Luna-2 volt az első ember alkotta szerkezet, amelyik elért egy idegen égitestet. A 2,4 méter átmérőjű, 390 kilogramm súlyú szonda 33 és fél órányi repülés után csapódott be a Holdba – a cél ez is volt, “eltalálni” a Holdat.

Októberben a Luna-3 felvételeket készített a Hold túlsó oldaláról, arról a feléről, amelyet ember azelőtt még soha nem láthatott – a terület 70 százalékát sikerült feltérképeznie. Egyben ezek voltak az első, űreszközről végrehajtott csillagászati megfigyelések. A Föld-Hold rendszerben állt pályára, 15 nap és 7 óra alatt rótta az ellipsziseket – tizenegy “kör” után belépett a Föld légkörébe, és elégett.

A Luna-9 volt az első, amely “sima leszállást” hajtott végre a Hold felszínén,és panorámafelvételeket közvetített a Földre – mondanunk sem kell, először egy idegen égitest felszínéről 1966-ban. Aztán 1969 nyarán az amerikai Apollo 11 és legénysége mindent megváltoztatott, amikor Neil Armsrong és Buzz Aldrin a Hold felszínére lépett. Az USA ezzel a közvélemény szemében minden addigi szovjet sikert, elsőséget elsöpört, elhomályosított.

(Kiemelt kép: Wikipedia/RIAN archive)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.