Tudomány

Luna: A szovjetek köröket vertek az amerikaiakra

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 01. 04. 18:10

Korábban a témában:

Ha űrkutatás, akkor ma NASA, marsjáró, Apollo-program, ember a Holdon, a sas leszállt… A szovjet űrkutatás áttörő eredményei valahogy kikoptak a köztudatból annak ellenére, hogy a most 30 feletti korosztályok még a Szputnyik és Lajka kutya diáit tekergették a vetítőben.

Pedig Amerika egészen az 1969-es holdraszállásig csak a szovjetek mögött kullogott: az első műhold, az első élőlény földkörüli pályán, az első ember, aki ráadásul épen és egészségesen vissza is tért. És ezek csak a legismertebb eredmények.

“Bip-bip-bip”

A tengerentúlon először csak pislogtak, amikor 1957. október 4-én föld körüli pályára állt az első műhold, a Szputnyik-1. Bajkonurból lőtték fel egy titokban fejlesztett rakétával, és azon a napon kezdődött el az űrkorszak.

Ez a 83 kilós, 58 centi átmérőjű gömb volt az első műhold, és valójában nem is csinált semmit. De mégis: két rádióadón keresztül 20 és 40 MHz frekvencián sugározta, hogy “bip-bip-bip”. Az alacsony pálya miatt három hónap után megsemmisült a Föld légkörében, de addig az amerikaiak frászt kaptak.

Egyrészt hogy lehetett erre képes az ellenség, másrészt eszeveszetten küzdöttek a megfejtésen, milyen titkos üzenetet rejthet a “bip-bip-bip”.

Luna-1, kozmikus sebesség

Aztán elindult a Luna holdkutató sorozat, 1959 és 1967 között a szovjetek 24 küldetést hajtottak végre számos ponton begyűjtve az elsőséget. A Luna-1 1959. január 2-án startolt – állítólag három eltitkolt, sikertelen – próbálkozás után, feladata a kozmikus sugárzás, a napszél és a Hold mágneses terének vizsgálata volt.

Az eredeti cél valószínűleg a Holdba csapódás lett volna, de a 90 centiméter átmérőjű űrszonda elvétette a célt. Január 4-én, 34 órával a kilövés után 6000 kilométerre húzott el égi kísérőnktől. Sebessége nem volt elég ahhoz, hogy kitörjön a Nap gravitációjából, így a Luna-1 lett az első mesterséges bolygó, ami 450 földi nap alatt kerüli meg a csillagot.

Másnapra az akkumulátorai is kimerültek, így az aktív kapcsolat megszűnt a szondával, de hatalmas eredmény, hogy azt 62 órán keresztül sikerült fenntartani a Földtől csaknem 600 ezer kilométeres távolságig.

És a Luna-1 volt az első űreszköz, ami elérte a második kozmikus sebességet.

Ebből hármat tartunk számon: ez első 7,9 km/s, legalább ennyi kell, hogy egy űreszköz végleg elhagyhassa a Föld felszínét vagy annak környezetét. A második 11,2 km/s, a Föld körüli pálya elhagyásához szükséges, a harmadik pedig, 42,3 km/s elegendő a Naprendszer elhagyásához.

Első, első és első – aztán a sas leszállt

Még ugyanabban az évben a Luna-2 volt az első ember alkotta szerkezet, amelyik elért egy idegen égitestet. A 2,4 méter átmérőjű, 390 kilogramm súlyú szonda 33 és fél órányi repülés után csapódott be a Holdba – a cél ez is volt, “eltalálni” a Holdat.

Októberben a Luna-3 felvételeket készített a Hold túlsó oldaláról, arról a feléről, amelyet ember azelőtt még soha nem láthatott – a terület 70 százalékát sikerült feltérképeznie. Egyben ezek voltak az első, űreszközről végrehajtott csillagászati megfigyelések. A Föld-Hold rendszerben állt pályára, 15 nap és 7 óra alatt rótta az ellipsziseket – tizenegy “kör” után belépett a Föld légkörébe, és elégett.

A Luna-9 volt az első, amely “sima leszállást” hajtott végre a Hold felszínén,és panorámafelvételeket közvetített a Földre – mondanunk sem kell, először egy idegen égitest felszínéről 1966-ban. Aztán 1969 nyarán az amerikai Apollo 11 és legénysége mindent megváltoztatott, amikor Neil Armsrong és Buzz Aldrin a Hold felszínére lépett. Az USA ezzel a közvélemény szemében minden addigi szovjet sikert, elsőséget elsöpört, elhomályosított.

(Kiemelt kép: Wikipedia/RIAN archive)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Picture taken on June 25, 2013 in Aachen, western Germany, shows British actor and UNICEF Goodwill Ambassador Roger Moore and his Danish wife Kristina Tholstrup waving from a carriage as they visit the CHIO World Equestrian Festival.
Moore, who will forever be remembered for playing the womanising superspy James Bond, died May 23, 2017, aged 89, his family announced in a statement. / AFP PHOTO / dpa / Henning Kaiser / Germany OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.