Tudomány

3 millió éve foglalkozik növénytermesztéssel egy hangyafaj

24.hu
24.hu

2016. 11. 24. 14:44

Az emberiség nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni. A Közel-Keleten és a Földközi-tenger partvidékén meginduló forradalom hatalmas változást eredményezett fajunk életében. Úgy tűnik azonban, a növénytermesztést nem őseink találták fel.
Korábban a témában:

Kutatók egy csoportja először figyelte meg egy, a Fidzsi-szigeteken élő hangyafaj növénytermesztési szokásait. A rovarok betakarítják a növények magvait, elültetik azokat, mindent megtesznek, hogy több termést hozzanak, sőt, a növények gumóit is felhasználják: fészkeket hoznak létre bennük.

A hangyák által gondozott növények a Squamellaria nembe tartozó epifitonok. Ezek más növényekre, elsősorban fákra telepedve élnek, de nem klasszikus értelemben vett élősködők. A félparaziták ugyanis nem károsítják jelentősen a gazdanövényeket, viszont gyökereik fejlettsége miatt képtelenek a talajból, szokásos módon felszívni a tápanyagokat.

A fidzsi-szigeteki hangyafaj, a Philidris nagasau pedig épp a félparaziták fapreferenciáját használja ki.

Az epifitonok ugyanis sok esetben olyan növényeken telepednek meg, melyek a rovarok számára is tökéletesek. Ezek a fák nem csupán tápláló nektárt termelnek, hanem puha kérgüknek köszönhetően kitűnő környezetet is biztosítanak a kolóniák számára.

Így hát miután a hangyák megették az általuk termesztett növények terméseit, a magokat összegyűjtik, és azokat elültetik a gazdafa kérgének repedéseibe. Ezután a rovarok megvárják, hogy a magok kicsiráznak, majd olyan gumót növesszenek, melyeken egy-egy apró lyuk található. A kis nyílásokat a hangyák bejáratként használják, odabent pedig WC-ket alakítanak ki.

A rovarok saját maguk trágyázhatják így a növényeket, jelentős tápanyagokhoz juttatva az epifitonokat. Ahogy a gumók növekszenek, kamrák és vájatok alakulnak ki bennük, majd idővel a rovarok beléjük költöznek. Az egyik “termet” a hangyák továbbra is mosdóként használják, így biztosítva a növény ellátást. Más kamrákba viszont “bölcsődéket” telepítenek, ahol a peték és lárvák növekednek. Mire a gumóból gyümölcs lesz, a rovaroknak már hatalmas készletek halmoznak fel magokból és élelemből.

Ahogy a boly növekszik, egyre több és több magot ültetnek el, melyekből később újabb és újabb “házikó” jön létre. Egy idő után így egy egész hangyafalu alakul ki az epifitonoknak otthont adó fán. Guillaume Chomicki, a Lajos Miksa Egyetem kutatója és a jelenséget bemutató tanulmány társszerzője szerint gyakran tucatnyi ilyen növényépítményt lehet találni egy-egy fán, melyeket hangyautak kötnek össze egymással. A boly központjában általában az az epifiton található, melyben a kolónia királynője él.

A hangyák egyébként jóval előbb kerültek szoros barátságba a növényekkel, mint mi: a rovarok DNS-éből vett vizsgálat kimutatta, hogy az együttműködés nagyjából 3 millió éve kezdődhetett meg. Mára a növények és az állatok gyakorlatilag egymásra vannak utalva, valószínűleg kevésbé lennének sikeresek saját környezetükben egymás segítsége nélkül.

Bár ez az első alkalom, hogy ilyen szinten sikerült megfigyelni a hangyák növénytermesztési szokásait, nem ez az első eset, hogy az élőlények mezőgazdasági technikáját vizsgálták. Egy pár hónapja jelent meg az a tanulmány, amely arról számol be, hogy miként alakult ki szimbiózis egy hangya- és egy gombafaj közt.

(Via: IFL Science)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.