Tudomány

Juno, a Föld követe már a Jupiter körül kering

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 07. 05. 13:21

Sikerült a pályamódosítás, a NASA űrszondája megkezdheti a gázbolygó megfigyelését.

A Juno űrszonda magyar idő szerint hajnali 5:56-kor sikeresen hajtotta végre azt a fékező manővert, amelynek végén speciális, poláris pályára állt a Jupiter körül. A New Frontiers program keretében fejlesztett és elindított szerkezet a tervek szerint 18 hónapon át teljesít szolgálatot a gázóriás körül, és ezalatt minden eddigi lehetőségnél részletesebben tudja megfigyelni a bolygót.

A pályán 5000 kilométeres távolságra halad el a Jupiter felhőrétegei fölött, és legfontosabb feladata olyan adatok gyűjtése és továbbítása lesz, amely alapján képet kaphatunk a bolygó keletkezéséről és a jelenlegi állapotának kialakulásáról. A Juno vizsgálja többek között a bolygó atmoszférájának mélyebb rétegeit, amire eddig a távolság miatt nem nyílt mód, de megfigyeli a mágneses tulajdonságait, és igyekszik meghatározni a pontos összetételét is.

A hajnali “randevút” a NASA élőben is közvetítette, az adás felvétele pedig azóta elérhető a YouTube-on is.

Juno my name

A 3,5 méter széles és ugyanilyen magas űrszonda persze nem véletlenül kapta ezt a nevet, az ókori Rómában Jupiter főisten feleségét hívták így. Persze nem csak azért esett a választás erre a névre, hogy végre társat kapjon az isteni bolygó: Juno istennő többek között átlátott a felhőkön, és átvitt értelemben ez az űrszonda mostani feladata is.

A Juno napelemekkel működik, összesen 18 698 egység található a 9 méter hosszű “szárnyakon”, amire szükség is van, mivel az odáig eljutó napfény már csak töredéke annak, amit a Földön össze tudna gyűjteni egy napcella. A szonda tömege jelenleg 1593 kilogramm, a 2011. augusztus 5-i induláskor ehhez még 1280 kilónyi üzemanyag és 752 kiló oxidálószer is társult.

Nagy elődök

Egyébként nem a Juno az első űrszonda, amely a Jupitert vizsgálja, már 1972-ben elindult a Pioneer-10, amelynek ugyan nem a gázbolygó volt a végcélja, hanem a teljes külső Naprendszer, egészen pontosan azzal a céllal lőtték ki, hogy lehetőleg jusson minél messzebb, de legalább a Marson túlra. Ezt sikeresen túlteljesítette, 1973 végére elrepült a Jupiter mellett, és kijutott a Naprendszerből az Aldebaran csillagkép felé távolodva, és bár 2003-ban minden kapcsolat megszakadt vele, az utolsó ismert tempójával laza kétmillió év alatt meg is érkezhet odáig.

A Pioneer-11 egy évvel elődje után indult, 1974 decemberében pedig sikeresen fotókat készített a Jupiterről. Ez az űrszonda végül 1995-ben hallgatott el, de a Pioneer-10 útjánál is nagyobb céllal a Sas csillagkép felé halad, ide négymillió év az út. Persze a kapcsolat elveszítése nem jelenti azt, hogy a Pioneer szondák munkája véget ért, mindkettő olyan lemezeket szállít, amelyen információk találhatóak a Földről és az emberiségről – hátha útközben felveszi egy ufó.

1977-ben a Voyager-1 és a Voyager-2 indult el, mindkettő vizsgálta a Jupitert is. A második űreszköz azt is kiderítette, hogy ugyan sokkal halványabb, alig látható formában, de a Jupiternek is vannak olyan gyűrűi, mint a Szaturnusznak, ráadásul a bolygón sűrűn fordulnak elő heves villámlással járó légköri jelenségek.

A Jupiter számos holdját is vizsgálták már űreszközök (jelenleg 50 nevesített és 17 számozott holdat ismerünk, a négy legnagyobb az Io, az Európé, a Ganümédész és a Kallisztó). A Voyagerek az Ió vizsgálatakor aktív vulkánokról jelentettek, míg az 1989-ben elindított Galileo űrszonda, amely hét évig keringett a Jupiter körül, az Európé jeges felszíne alatti vízrétegről, valamint a Ganümédész mágneses mezejéről szolgáltatott adatokat. A Galileóról egy “miniszondát” is leválasztottak, amely 160 kilométer mélyre merült a Jupiter légkörében, 58 percen át sugározva adatokat.

Most jön a munka java

A fékezés persze még csak az első feladat volt a “végállomás” elérése után. Először “töltőre kapcsolódik” a Juno, azaz a Nap felé fordulva feltölti a napelemeit, majd ezután kezd adatokat gyűjteni a speciálisan elnyújtott, 53 és fél napos keringési idejű új pályáján haladva. Ez nem egy hagyományos, kör alakú pálya egyébként, hanem a sarkok felett lesz a legközelebb a bolygóhoz, majd egy hosszú ellipszisben távolodik tőle, hogy aztán újra visszatérjen hozzá. Valahogy így:

Az eddigi sikereket persze nem csak a NASA és az űrrel foglalkozó tudósok közössége ünnepli, többek között a Google is lecserélte keresőoldalán a saját logóját egy vicces animációra, amelyre kattintva a Junóval kapcsolatos találati oldalt jelenít meg.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. augusztus 27.
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója az új Solaris-Skoda trolibuszok sajtóbemutatóján a BKV X. kerületi  Zách utcai trolibuszgarázsában 2015. augusztus 27-én. Napokon belül megkezdődik a 36 új trolibusz tesztüzeme Budapesten, amelyek „önjáróak”, akár négy kilométert is meg tudnak tenni behúzott áramszedővel. Az alacsonypadlós járművek közül a csuklós trolikon 104, a szóló járműveken 64 ember utazhat egyszerre.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.