Média

Kolosi Péter: „Nem hiszem, hogy Dirk jobban ismerne minket, mint mi őt”

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2016. 01. 19. 12:26

Simicskáéknak vagy Andy Vajnának drukkolt-e Kolosi Péter a TV2 tulajdonosváltása körüli helyzetben? Mi lesz a terjesztési díjjal? Milyen tervei vannak az idei évre az RTL Magyarországnak? Mikortól láthatjuk Szellő István nyakkendőjét ultraHD minőségben vagy 4K-ban? Érzik-e annak hatását, hogy a fiatalok a tévézés helyett a közösségi médiát választják? A 24.hu-nak adta idei első nagyinterjúját Kolosi Péter, az RTL Magyarország programigazgató vezérigazgató-helyettese, aki arról is beszélt, hogy ma már nincs olyan éles nézettségi verseny, mint korábban, ezt kihasználva tudtak kísérletezésbe kezdeni a tavalyi évben. Kolosi Pétertől arra is választ kaptunk, hogy tervezik-e a TV2-hez igazoló Dirk Gerkens volt RTL-vezérhez hasonlóan kábelcsatornák vásárlását?
Korábban a témában:

Hogyan értékeled a 2015-ös évet?

Nagyon izgalmas és mozgalmas év volt a tavalyi. Nagyon régen volt már arra lehetőségünk, hogy ennyire különböző és sok fajta műsort mutassunk a nézőknek, mint azt tehettük tavaly, elsősorban ősszel. Ezek között voltak régi tervek is, és aránylag hirtelen, év elején jött új ötletek is. Az pedig külön jó volt, hogy a kipróbált új formátumok közül a legtöbb műsor kifejezetten sikeres és nagyon nézett is volt.

Ahogy említetted is, a 2015-ös év utolsó része a kísérletezés jegyében telt. Miért pont most kezdtetek el kísérletezni új műfajokkal?

Ennek több oka is van. Az egyik, hogy úgy ítéltük meg a 2015 elejére kialakult piaci helyzetet, hogy nincsen olyan éles nézettségi verseny bármelyik másik piaci szereplővel, amely képes lenne igazán rövid távon is veszélyeztetni bármelyik pozíciónkat és minden egyes nézettségi tizedszázalékért harcolnunk kellene. A másik ok az volt, hogy a válság idején sokkal óvatosabbak voltunk a kísérletekkel, de a hangulat az elmúlt egy évben feloldódott a televíziós piacon, nekünk pedig szükségünk van arra, hogy legyen legalább annyi sikeres és népszerű műsorbrandünk, mint a válság előtt, hiszen ez mindig is lényeges volt az RTL számára.

Azt is gondoljuk, és évek óta ezt is mondjuk, hogy a nemzetközi televíziós trendek között a helyi fikció nagyon lényeges elem, méghozzá heti változatban is. Nem csak a nyugat-európiai piacokon, de Közép és Kelet-Európában egyaránt. Ez a műfaj a magyar televíziózásból az elmúlt évtizedben ennek ellenére szabályosan kikopott, és néhány nagyon ritka kivételt leszámítva, nem is nagyon volt komolyan vehető kísérlet rá az elmúlt években. Ezért azt gondoltuk, hogy a heti fikciónak minél előbb itt van a helye a képernyőn Magyarországon is. Ez ugye a Válótársak, hogy a legsikeresebb példát mondjam, ami ebbe a műfajba tartozik.

2015-ben a kialakult nemzetközi jogvita zárásaként az RTL Magyarország végül visszakapta a mostaninál jóval magasabb kulcsú reklámadóra eredetileg befizetett pénzt. A reklámadó mostani mértékét már elfogadhatónak találjátok? Berendezkedtetek arra, hogy hosszú távon is fizetni kell ezt a különadót, vagy még reménykedtek valamiben?

Nem tudunk változtatási szándékról, pedig Magyarországon van a legmagasabb szintű reklámadó Európában. Nyilván minden vállalkozás örülne annak, ha kevesebb adót kellene fizetnie, de ezt már tudomásul vesszük. Ez a mostani mérték már akkora, hogy normális gazdálkodás mellett, ugyan nem örömmel, de kigazdálkodható. Az adó előző mértéke (az a bizonyos 40, majd 50 százalék – a szerk.) nem volt olyan mértékű.
A tavalyi év egyik legmeghatározóbb médiaeseménye volt a TV2 tulajdonosváltása körüli kutyakomédia. Személy szerint melyik tulajdonosnak örülnél jobban, a Simicska-Fonyó párosnak vagy inkább Andy Vajna kormánybiztosnak és a vele szövetkező volt RTL-vezér Dirk Gerkensnek?

Az elmúlt 18 évben mindig az RTL Klubnak, illetve az RTL Magyarországnak drukkoltam, ami szerencsére elég jól bejött mindig. Szóval önmagunknak drukkolok.

Fotó: Berecz Valter

Jó, de az RTL szempontjából melyik a kedvezőbb: ha egy kormányember kezében van a legnagyobb piactárs, vagy pedig a kormánnyal korábban meglehetősen jóban lévő, mostanra azonban Orbán Viktorral szembe kerülő, komoly médiás szakmai háttérrel rendelkező üzletember érdekeltségébe kerül?

Nem hiszem, hogy ez bármilyen szempontból is számítana. Mi végezzük a dolgunkat, eddig is így tettünk. Én csak annyit szeretnék, hogy ez továbbra is így legyen. Mi ezért dolgozunk.

Attól sem tartasz, hogy ha a jogviták lezárultával is Andy Vajna marad házon belül, akkor benneteket igyekeznek majd felülről különböző módon hátrányos helyzetbe hozni? Nem lenne váratlan húzás például, ha a TV2 kormányzati és állami cégek által finanszírozott hirdetései megtöbbszöröződnének, de nyilván sok egyéb lehetőség is van arra, hogyan lehet helyzetbe hozni egy baráti kézben lévő tévét.

Visszakérdeznék: mennyi állami hirdetést láttál az elmúlt időben az RTL Klubon?

Jó kérdés.

Semennyit se.

Viszont a TV2-nek a jelenlegi anyagi helyzetében biztosan nem mindegy, hogy mennyi “kormányinformációnak” nevezett hirdetést helyeznek el náluk.

Önmagában a kormányinfóból sokat nézett szórakoztató műsor még nem lesz. A pénz a televíziózásban nagyon fontos, enélkül nem lehet semmit sem csinálni, viszont a hozzáértő szakemberek és a jó csapat legalább ilyen fontos.

Sem pozitívan, sem negatívan nem hatott ki rátok a tavaly a TV2-vel kialakult helyzet? Például alaptalan azt feltételezni, hogy azok a hirdetők, akik eredetileg a TV2-nél költöttek volna, elbizonytalanodva attól, hogy nem lehetett tudni, ki is az aláírásra ténylegesen jogosult személy a TV2-nél, végül nálatok kötöttek ki?

Nem tudom, hogy van-e ilyen rövid távú hatása annak, ami történt, hiszen a kereskedelmi megállapodások jellemzően hosszabb távra dőlnek el. Én arról tudok beszámolni, hogy nálunk a hirdetők elégedettek voltak a teljesítményünkkel, látták, hogy értéket kapnak, megbízhatóak voltunk minden esetben, azt adjuk, amit megígérünk, hónapokra, sőt, sokszor fél évre előre elmondjuk, hogy mikor, mi lesz a képernyőn. Vissza lehet ellenőrizni, hogy amit megígértünk, az úgy is lett. Tehát az RTL minden szempontból kiszámítható és megbízható partner a hirdetők, az ügynökségek, a kábelszolgáltatók és nem utolsósorban a nézők felé is.

Hamarosan az RTL Magyarország volt vezérigazgatója, Dirk Gerkens ül be a TV2-hez, aki elég alaposan ismeri az RTL folyamatait, szinte mindent tud és mindenkit ismer, rengeteg információja lehet, ami most a piactárshoz kerül. Ez mennyire jelent kockázatot a számotokra?

Dirk Gerkens arról tudott nagyon sokat, hogy 2015 márciusáig hogyan működött az RTL. A televíziózás azonban egy gyorsan változó iparág, és nem hiszem, hogy Dirk jobban ismerne minket, mint ahogy mi ismerjük őt.

A műsorgyártók kapcsán is volt egy nagy váltás, hiszen közöttük az egyik legnagyobb, a Rákosi Tamáshoz kötődő IKO volt a legmeghatározóbb Dirk Gerkens RTL-es korszakában, ám most ez a beszállító is a TV2-nek dolgozik. Sikerült már a helyüket pótolni?

A legjobban az ezzel kapcsolatos sikert az mutatja, hogy tavaly ősszel egyetlen főműsoridős programunkat sem az IKO gyártotta. Vagyis a csatornaátlag felett teljesítő Válótársak, a Hungary’s Got Talent, a Konyhafőnök szériák, a Keresem a családom, a Gyertek át szombat este! és a Vigyél el! produkciók mind-mind más gyártótól származnak. De azt is meg lehet említeni, hogy 2015 őszén az Éjjel-Nappal Budapest is átkerült más külső gyártóhoz.

Fotó: Berecz Valter

Nemrégiben kiírtatok egy pályázatot, ahol bárki elindulhatott műsorötletével. Mennyire jött be az elképzelés, hogy így keressetek beszállító partnereket?

Szerencsére nagyon sokan jelentkeztek rá, és a nézők egy-két hónapon belül látni is fogják azokat a műsorokat, amelyek ebből születnek. A kiírás elsősorban a hétvégi délelőtti sávokra vonatkozott, ahol nagyon sok mindent meg akarunk változtatni. Egy-két nagyon sikeres magazinműsort ugyan megtartunk, de több új műsor is lesz is ebben az idősávban.

Egy új műsorról már hallani lehetett az elmúlt napokban: elindult a Story magazin és az RTL Klub együttműködése keretében a Story Extra.

Ez egy másik ügy volt, hiszen már egy ideje terveztünk egy ilyen napi műsort, és tekintettel a Central Médiacsoport a Story magazinnal és a Best magazinnal elfoglalt erős pozíciójára, lényegében adta magát, hogy készítsünk közösen egy ilyen napi műsort. 2015 nyarán kezdtünk el beszélgetni róla érdemben, és mostanában kerülhetett először adásba. Egyébként nagyon biztatóan indult.

Be tudtak kerülni kis cégek is a műsorszállítók közé, vagy inkább csak nagyobb vállalkozások tudtak labdába rúgni?

Nem, egyáltalán nem volt meghatározó a pályázó cég mérete. Több szempont is számított, de az első és legfontosabb az, hogy fogyasztható tartalom kerüljön a képernyőre.

Ezekből a beszállítókból nem nőheti ki magát később olyan nagyobb cég, mint az IKO?

Nincs ilyen célunk. Az viszont igen, hogy a beszállítóink sikeres műsorokat gyártsanak, így például a Paprika Latino készíti majd a Farmot, a Solaz Media a Konyhafőnök formátumokat, míg az UFA Magyarország az X-Faktort. Tehát nagyon sok olyan tehetséges és jó cég van ebben az országban, mérettől függetlenül, akikkel együtt tudunk dolgozni.

Még mindig húzódik a műsorterjesztési díj ügye. Most úgy tűnik, mintha a bevezetésére hamarosan sor kerülhetne, de a kormányzat kivárja, hogy a TV2 tulajdonosváltása körüli bizonytalanság véget érjen. Mikorra lehet terjesztési díj?

Ezt én nem tudhatom…

Feltételezésetek azért bizonyára csak van ezzel kapcsolatban.

(Egy nagy és sejtelmes mosoly jelenik meg Kolosi Péter arcán, majd hosszabb szünetet tart, mielőtt újra megszólalna). Nagyon itt lenne az ideje, hogy a terjesztési díjból valóság legyen, hiszen nagyon sokszor szó volt már róla, és van is rá egy jogszabály, úgyhogy remélem, hogy a kormány most már hamarosan dönt. Talán senki előtt nem kérdés, hogy ez miért lenne fontos, és senki nem vitatja, hogy ehhez az RTL-nek és minden országos televíziónak is joga lenne, hiszen miért ér többet egy kábelszolgáltatónak mondjuk az AXN vagy a Viasat, hogy csak két olyan példát említsek, akiknek fizetnek a műsoráért a kábelcégek?

A terjesztési díjakkal már számol az RTL az idei büdzsében, üzleti terveiben?

Nekünk nagyon sokféle üzleti tervünk van, mindenfajta hipotézisből kiindulva.

Az olvasókat bizonyára foglalkoztatja az is, hogy kell-e attól tartaniuk, hogy a terjesztési díj bevezetése miatt megnő majd a kábeltévés előfizetési díjuk, betámad a „rezsidémon”.

Ezt a kérdést nem tőlünk kell megkérdezni, hanem a kábelszolgáltatóktól. Mi a nézőktől pénzt biztos, hogy nem kérünk közvetlenül. Épp ezért ez nem rajtunk múlik.

Mire számítasz 2016-ban?

Elsősorban arra, hogy továbbra is messze az RTL Magyarország marad a piacvezető televíziós csoport az országban, amely fantasztikusan sikeres új formátumokat mutat be, illetve nagyon régi sikereket hoz vissza sikeresen a képernyőre. Egy nagyon nézett Farmon leszünk túl az év végére, a nézők nagyon fogják szeretni az összes olyan új műsorunk visszatérő epizódjait, amelyeket tavaly ismerhettek meg, és lesz egy új X-Faktor győztes. Bemutatjuk a Való Világ Powered by Big Brothert, új gasztroműsor kerül az RTLII képernyőjére Hagyjál főzni! címmel, és ezenkívül még lesz sok érdekesség, amit majd 2016 végén elmondok, hogy ezek voltak, de most még nem szeretném.

Fotó: Berecz Valter

Műfaj, illetve formátum szempontjából lehet egyébként még igazán újat kitalálni, vagy már minden puskaport ellőtt a kreatív szakma? Főműsoridőben szinte folyamatosan a tehetségkutatók és valóság show-k mennek.

A napi beköltözős reality óta tulajdonképpen újat tényleg nem hozott a televíziózás. Ez így hülyén hangzik, de valahol ez az igazság, hiszen tehetségkutató régebben is volt, „Ki mit tud?”, illetve táncdalfesztivál régebben is létezett, mint az X-Faktor. A beköltözős reality ugyan nagyon nagy újítás volt, de azóta ugyanazokat a dolgokat átalakítva, változtatva működik. Közben azért van sok minden, ami nagyon új, a konstruált reality például még nagy újdonság, egy tehetségkutató pedig teljesen más, mint annak idején.

A nemzetközi vásárokon gyakran elhangzik a televíziós iparág állandó nagy kérdése, a „what is the next big thing?” (mi lesz a következő nagy dobás?). Néhány éve az X-Faktorra, vagy a Big Brotherre azt lehetett mondani, hogy killer format, ilyet, vagyis hogy van egy formátum, amit mindenki mindenképpen meg akarsz szerezni, most ebben a pillanatban nem tudok mondani. A fejlettebb piacokon egy sokkal fragmentáltabb televíziós világgal találjuk magunkat szembe, ami azt is jelenti, hogy a legnagyobb csatornák nézettsége mindenütt a világon sokkal kisebb ma, mint mondjuk 5-10 évvel ezelőtt volt.

Mi az RTL Magyarország válasza a piaci fragmentálódásra, vagyis arra, hogy a nézők figyelme egyre több tévécsatorna között oszlik meg? A TV2-nél például Dirk Gerkens kábelcsatornák vásárlására készül. Az RTL-nek nincs ilyen szándéka?

További csatornák vásárlása semmilyen szempontból sincsen napirenden, és nem is gondolom, hogy erre szükség lenne. Messze az RTL-é a legerősebb portfólió, és nagyon sokféle célcsoportot képes kiszolgálni. Az RTL Magyarország közönségaránya nagyon magas, egy átlagos estén a 18-49-es korosztály 35-40%-a tölti a csatornáink műsoraival az estéjét. Úgy gondolom, hogy a fragmentációra Magyarországon is megadtuk már a választ, és ez pillanatnyilag jónak is tűnik az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Ha megnézzük, hogy a fragmentációt megelőzően az RTL Klub mekkora közönséget tudott egy csatornával a képernyők elé leültetni, és mekkora közönségarányt tudunk ma sok csatornával leültetni a képernyők elé, akkor az derül ki, hogy körülbelül ugyanakkora közönséget ültetünk le, csak több csatorna segítségével.
Egyébként mi alapján dől el, hogy egy új műsor melyik csatornára kerül be az RTL Magyarország portfólióján belül, mondjuk a „kistestvér” RTLII-re vagy az RTL Klubra?

Röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a saját gyártású műsorok elsősorban az RTL Klubra és az RTLII-re kerülnek. Azok, amelyek potenciálisan a legnagyobb közönséget érhetik el, első körben az RTL Klubon kapnak helyet, ugyanakkor ma már vannak erős saját brandjei az RTLII-nek is, mint például a Konyhafőnök Junior és a ValóVilág. Kifejezetten törekszünk rá, hogy sok jó és saját gyártású műsor kerüljön az RTLII-re is. Ha sorozatokról, főleg ha amerikairól van szó, ott elsősorban a Cool jöhet szóba. Ezért is mutatkozik be az új X-Akták január 25-én a Coolon, hiszen szinte ugyanakkora lefedettsége van, mint egy országos csatornának. Ha pedig filmekről beszélünk, akkor pedig a Film+ lehet a befutó.

Az RTL Klubon kerül viszont adásba Deutschland ’83 című sorozat, amely Németországban nem annyira teljesített jól.

A Deutschland ’83 című sorozat nálunk Volt egyszer két Németország címmel kerül adásba, méghozzá néhány héten belül, február 4-én. Ez szerintem nagyon érdekes vállalkozásunk idén, főleg hogy ha nem a gyártott, hanem a vásárolt sorozatokról beszélünk, ugyanis ennek lehet akkora közönsége Magyarországon, hogy akár az RTL Klub főműsoridejébe is bekerülhet, mivel ez egy olyan sorozat, amely a célcsoportunk derékhadának gyerek vagy tinédzser korában, 1983-ban játszódik. A sorozat főszereplője egy NDK-s fiú, akit arra kényszerítenek, hogy belépjen a Stasiba, és kémkedjen az NDK-nak az NSZK-ban. A sorozatot Németországban készítették a német RTL számára, mi pedig még az előtt megvettük, hogy bemutatták volna bárhol. 2015 nyarán egyébként először Amerikában a Sundance Channelen időközben már levetítették, és azóta lement Németországban is az év második felében, és elképesztően sok cikk, kritika és mindenféle született róla, nagyon dicsérték. Nekem a legbiztatóbb jel, hogy Angliában ez lett az elmúlt időszak legnézettebb nem angol nyelvű sorozata, vagyis szerintem Magyarországon is jó esélyei vannak. Az NDK/NSZK keleti blokk a mi generációnknak pont olyan releváns tartalom, mint egy német felnőttnek, és ebben a sorozatban minden benne lesz. A hidegháború időszakában játszódik, amikor arról beszélnek, hogy atomháború lesz, és közben van benne szerelem és 99 Luftballons is, tehát nosztalgiára is tökéletes. Egy jól fogyasztható, kellemes egy órát kap majd a néző, sőt az első alkalommal rögtön kettőt is.

Fotó: Berecz Valter

A programigazgatói feladatok mellé tavaly vezérigazgató-helyettesnek is felkértek. Mennyi időd jut így a programminggal foglalkozni?

Arra nekem mindig jut időm. Ez egyfajta függőség nálam, hiszen évek óta be vagyok oltva tartalommal, mindig ez a része érdekelt a legjobban a televíziózásnak, és mivel azt gondolom, hogy ennek az iparágnak valahol mégiscsak az a lényege, hogy mi kerül képernyőre, ezt nem tudnám elengedni.

Hetente hány órát töltesz tévéképernyő előtt?

Fizikailag a képernyő előtt legalább heti 100-120 órát, mivel minden olyan helyiségben, ahol sokat vagyok, pavlovi reflexszerűen kapcsolom be a televíziót, ahogy belépek. Ez a lakásomra is vonatkozik, meg itt az irodában is így járok el. De ez nem azt jelenti, hogy folyamatosan nézem is, csak azt, hogy működő képernyő előtt töltöm ezt az időt. Változó egyébként, hogy mi az, amit valóban megnézek. Nagyon sokszor tévézek úgy, ahogy az átlag teszi, tehát „multitaskolva”, de ha valamit meg akarok nézni, akkor nem úgy csinálom. Olyan is van, amikor egy héten át csak sorozatokat nézünk reggeltől estig, de ezt csak Los Angelesben, az LA Screeningsen engedhetem meg magamnak, de épp ezért fontos az az egy hét.

18 év az nagyon sok idő, márpedig ennyi ideje dolgozol az RTL-nél. Bármennyire is jó munkahely, nem lehet ebbe belefásulni ennyi idő után?

Nagyon remélem, hogy nem! Lehet, hogy lesz majd egyszer valamikor, amikor én is észreveszem magamon, hogy már nem megy, de szerencsére nagyon sokszor tudtunk megújulni és újat csinálni, máshogy gondolkodni, mint korábban.

Ha megnézzük, hogy az elmúlt 18 évben mennyit változott a televíziózás és mennyit változott a körülöttünk lévő világ és a médiatér, akkor azért látszik, hogy ez nem favágás, ma már sok mindent teljesen máshogyan kell csinálni, mint 1997 októberében, amikor elkezdtük, vagy akár csak 2010-ben. Más ez a sokcsatornás világ, ahol nem feltétlenül élőben nézzük a műsorokat, hanem közösségi médiát és digitális teret használó közönség van.

A televíziós technológiája is teljesen megváltozott, ilyen ugrás volt például a HD adás megjelenése is. De vajon mikor lesznek 3D-s filmek az RTL-en, vagy mikor nézhetjük Szellő István nyakkendőjét és a Híradó anyagait, vagy Vili bácsi kockás ingét 4K minőségben vagy UHD-ben? Ilyen technológiai fejlesztések vannak már a „csőben” a következő időszakra?

Ha azt kérdezed, hogy ebben a pillanatban a HD-n kívül van-e ilyen jellegű fejlesztési terv, akkor erre a válaszom az, hogy házon belül nem tudok róla, és azt sem tudom, hogy a kábelszolgáltatók bármi ilyenre komolyan készülnek-e technológiai oldalról. Mindenesetre nem látom azt a hatalmas igényt sem, ami miatt változtatni kellene, sőt, hogy őszinte legyek, én tartalmilag nem is igazán hiszek ma ebben, mert ezek inkább érdekes műszaki újdonságok, amelyek nem hoznának plusz nézőt, illetve ha nincs, az nem visz el nézőt, ettől nem lesz más a sorozat, és szerintem nem is ad hozzá igazán. Érdekességek, de szerintem nem ez a fontos.
Mennyire érzékelitek a digitális elszívóhatást a saját bőrötökön? Tehát azt, hogy a fiatalok ma már a Facebookon töltik az idejük jelentős részét, nem pedig a tévé előtt.

Magyarországon ez ma még nem olyan mértékű, mint Nyugat-Európában és messze nem olyan mértékű, mint az Egyesült Államokban.

Amiről cord cuttingként beszélnek Amerikában, Európában sokkal-sokkal gyengébb jelenség, ráadásul Magyarországon még nagyon hosszú ideig a helyi médiatartalmak lesznek a legnézettebbek, és ebben a televízió lesz még nagyon sokáig a legdominánsabb médium. Lesznek mindig digitális, más platformon lévő vállalkozások, de nem hiszem, hogy ezek nagyon komoly és nagy mennyiségű eredeti magyar tartalmat fognak előállítani.

És azért mégiscsak a Válótársak, a Barátok Közt, az Éjjel-Nappal Budapest, az X-Faktor és társai lesznek a nézők kedvencei, nem pedig néhány amerikai sorozat. Ezeket pedig nálunk fogják megtalálni. Ha valaki megnézi a Híradónk Twitter-csatornáját vagy a nagy produkcióink Facebook, Instagram és Tumblr jelenlétét, akkor látszik, hogy felkészültünk az új helyzetre, szerintem jól is használjuk ezeket, de nem hiszem, hogy a televíziót meg fogja előzni valami más. Ha meg kiegészítőként kell, akkor ott van hozzá, tehát ma is nagyon sokan nézik az Éjjel-Nappal Budapestet és a Válótársakat is az RTL Most-on, és nyilvánvalóan ezen dolgozunk tovább, azaz a saját tartalmainkat minden lehetséges platformon igyekszünk elérhetővé tenni a nézőknek. De a lényeg mégiscsak a tartalom.

Fotó: Berecz Valter

Digitális téren egyébként mi most a fókusz nálatok, milyen fejlesztésekre készültök?

Az RTL e téren már eddig is megmutatta, hogy itt is nagyon konkrét koncepciók szerint dolgozik és amit kimond, azt végre is hajtja, és mindig időben is ki is mondja. Most ez ma nem az az időpont, amikor kimondhatok valami újat, de csomó minden van, amit már megvalósítottunk, és sok mindent pedig a közeljövőben szándékozunk megtenni. Fontos lépés volt, amikor tavaly ősszel Szabó András személyében lett egy digitális igazgatója az RTL Magyarországnak. Nagyon fontos jelzés a piac felé is, hogy a következő évek egyik legfontosabb növekedési potenciálját látjuk e területben.

Mi az oka annak, hogy az RTL Most műsorait okostévéről applikációval nem lehet elérni, ahogyan például a Netflix on-demand videóit lehet?

Az egyik legutóbbi fejlesztésünk kiküszöbölte azt a problémát, ami miatt bizonyos eszközökről nem működött az RTL Most oldalon lévő videók lejátszása, így ma már külön applikációk nélkül is elérhető nagyon sokféle eszközről. Így ha valakinek van okostévéje internethozzáféréssel, akár azon keresztül is vissza tud nézni RTL-es tartalmakat az rtlmost.hu-n keresztül, de például az iPademen is applikáció nélkül egyszerűen meg tudom nyitni a videókat az RTL Most weboldalán.

Mennyien nézik ezeket a videókat?

Az egyéni felhasználószámok nagyon szépen, dinamikusan növekednek. Bizonyos műsorainknak ma már annyi nézője van, mintha kábeltévén sugároznánk. Számszerűen ez azt jelenti, hogy az RTL Most havi átlagos látogatói száma meghaladja a 222 ezret, naponta pedig eléri az 58 ezret is. Tavaly egyébként összesen csaknem 32,9 millió videó indítást generált az oldal, egy látogató pedig körülbelül 53 percet tölt az RTL Moston.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

radios(1)(430x286).jpg (rádiós, )Éleződik a rádiók versenye
PenthouseVége a Penthouse-nak is