Kultúra

Katonai épületből lett mozi állt egykor a Keleti pályaudvar parkolójának helyén

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 11. 15. 10:29

A város egyik legnagyobb moziját végül a metróépítés pusztította el.
Korábban a témában:

A magyar főváros a két világháború közti időszakban még tele volt kisebb-nagyobb mozikkal, a Kádár-kor során azonban jó részük szép lassan elsorvadt, számuk pedig a rendszerváltás után még nagyobb tempóban csökkent – köszönhetően a szükséges felújítások és az érdeklődés hiányának, valamint az elmúlt két évtizedben megjelent plázák mozijainak.

Az eltűnt épületekre, vagy bérházak aljában működött mozikra ma már legtöbbször semmi sem emlékeztet, sőt, nem kis hányaduk helyén már rég másik épületet találhatunk – így például az Apollo Projectograph helyén 1926-ban kiemelkedett Corvin Áruház, amiről fél évszázad után a közeljövőben végre lekerül az alumíniumburkolat, vagy épp a Dózsa Filmszínház, aminek a helyét ma a Laki Irodaház foglalja el.

Ismeretlen Budapest: A mai Corvin Áruház helyén állt egykor a város első igazi kőmozija
A gyönyörű épület alig húsz éven át díszítette az azóta nem túl jó hírűvé vált teret.

Léteztek persze olyan mozik is, melyek lebontása után a telket nem egy új épülethez hasznosították. Így történt ez a Keleti pályaudvar melletti jókora parkoló esetében is, hiszen annak a Verseny utcai sarkánál negyedszázadon át egy jókora, nyolcszáz embert befogadni képes mozi állt.

A Baross tér 15. földszintjén 1909-ben megszületett Keleti Bioskop némi Nefelejcs utcai kitérővel – az 1., 52. és az 57.-ben Globus, Stella, Csipkerózsika és Kelet Mozi néven futva – 1924-ben költözött az első világháború évei óta itt álló katonai épületbe, ahol Capitol Filmpalota néven, a Felhők asszonya című Elaine Hammerstein-filmmel nyitotta meg kapuit, hogy aztán huszonöt éven át nyújtson szórakozást a filmkedvelőknek, sokszor a csúcsot jelentő Corvinnal egy időben bemutatva a legfrissebb filmeket.

in: Színházi Élet, 1924/48

 

Teljes felújítására a fennállásának jó része alatt azt tulajdonló Vasutasok Mozgófényképszínházi Rt. (egy 1929-es telefonkönyv már őket jelöli meg tulajdonosként) egy 1932-es belső modernizálás kivételével nem áldozott, így az erősen átalakított épület állapota gyorsan romlott, a helyzeten pedig jó eséllyel a Budapest ostroma okozta sérülések is rontottak.

fotó: Kurutz Márton/Fortepan

 

1950. március 22-én aztán eljött az utolsó nap: a Nagy Család című film vetítése utáni napon az épületet bezárták, majd az a MÁV tehergépjárműtelepévé vált. Erre egy 1958-as filmhíradó alábbi részlete emlékeztet:

Az épületet végül jó eséllyel a metróépítés miatt, épp ötven évvel ezelőtt bontották le, a tér ezen sarkának rendezése után pedig a Keleti pályaudvar elől – rövid Fiumei úti sírkerti kitérővel – ide telepített Baross Gábor-szobornak (szobrász: Szécsi Antal, 1898) adott otthont. Visszahelyezése többször is napirenden volt, de végül csak 2013. decemberében, a Baross tér újabb átépítése során került újra oda, ahová azt közel százhúsz évvel ezelőtt szánták.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.