Kultúra

A kor, melyben paradicsomból készült tablettával akarták gyógyítani az összes betegséget

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 10. 25. 18:56

A szer végül ugyan placebónak bizonyult, mégis fontos volt ahhoz, hogy a paradicsomra ma a mindennapok étrendjének szerves részeként tekintsünk.
Korábban a témában:

Az orvostudomány történetében számtalanszor bukkantak fel szürreális tévutak, így például a nyugtatóként és fájdalomcsillapítóként, vagy épp univerzális gyógyszerként hirdetett kokainos bor, a gyerekeknek szánt, morfintartalmú fogzássegítőa két világháború közt népszerűvé vált petróleumfogyasztás, vagy épp a köhögésre adott heroin, egyik szer sem volt azonban olyan mértékben hatástalan, mint a XIX. század derekának amerikai paradicsomláza.

The Adverts For Quack Cures That Tricked Millions...***EXCLUSIVE***  UNSPECIFIED - UNDATED: An advert for cocaine toothache drops, which cost just 15 cents in 1885.  THESE adverts for exotic-sounding cures once duped millions into buying their bizarre medicines to cure cancer and liver disease containing COCAINE and ALCOHOL. The adverts - often depicting children - claimed to cure a long list of ailments including cancer, liver disease and coughs. But the miracle cures were loaded with substances such as cocaine, morphine and alcohol. The products were all readily available over the counter and millions rushed to snap them up around the world in the late 1800s. One advert for Ozone paper urged buyers to ignite its special paper and inhale the smoke to cure their asthma and bronchitis. While Dr Seth Arnold's Cough Killer's campaign showed a young girl clutching a puppy - but contained high levels of Morphine. Another ad dating back to 1885 advertised its "instantaneous cure" for toothache - using cocaine.  PHOTOGRAPH BY SPL / Barcroft Media  UK Office, London. T +44 845 370 2233 W www.barcroftmedia.com  USA Office, New York City. T +1 212 796 2458 W www.barcroftusa.com  Indian Office, Delhi. T +91 11 4053 2429 W www.barcroftindia.com
A kor, amelyben a gyógyszerek még tele voltak drogokkal
A 18. és 19. században felfedezett, vagy széles körben elterjedt pszichoaktív szerek, mint a kokain, a heroin, vagy épp a kannabisz évtizedeken át a gyógyszerészet csodaszereinek számított.

A mára az egyik legnépszerűbb zöldséggé – vagy gyümölccsé? – vált paradicsom nem volt mindig százmilliók kedvence, hiszen az 1521-ben Európába került első (sárga, illetve piros színű) példányokat két évszázadon át dísznövényként tartották, köszönhetően annak, hogy az emberek elég szilárd fogalmakkal rendelkeztek az ételek ideális színét illetően, ezek azonban egyszerűen nem fértek be a világképükbe.

Évszázadokon át féltünk a paradicsomtól
Szereti a ketchupot? És a bolognait? Akkor Ön bizonyára boszorkány – vagy esetleg vérfarkas.

Először csak a XVII. század végén bukkant fel egy szakácskönyvben (Nápoly, 1692), de még további évtizedekre volt szükség ahhoz, hogy elfoglalja méltó helyét az európai gasztronómiában, ma pedig számtalan étel elképzelhetetlen lenne nélküle.

Paradicsom Basilius Besler 1613-ban készült rajzán

Észak-Amerikában a XVII. században a spanyol hódítóknak köszönhetően jelent meg a paradicsom, szintén dísznövényként, az emberek jó része pedig százötven évvel később is hajthatatlan volt abban a kérdésben, hogy a zöldségre (vagy gyümölcsre) ideje lenne-e dísz helyett ételként gondolni. Ez persze nem fogta vissza a gyors meggazdagodásra vágyókat attól, hogy a XIX. század elején sorra megjelenő, zöldségekből készült, minden létező betegséget gyógyítani képes szerek közé a paradicsomot is beemeljék.

Az élelmes kereskedők ötlete annyira jól sikerült, hogy az 1830-as évek végére a legtöbben már nem cserépben díszelgő golyókként, hanem mindenre jó csodaszerként gondoltak rájuk, az újságokat pedig elárasztották a hirdetések, köszönhetően egy amatőr botanikus orvosnak, Dr. John Cook Bennettnek, aki egyszerűen csak elcsente egy egyetemi kutatóorvos, Dr. William Smith kutatási eredményeit, és 1834-ben kijelentette:

a paradicsom nem csak díszként, de gyógyszerként is hatásos, hiszen a hasmenést, szorulást, valamint a fejfájást és a kolerát is megszünteti, de ugyanez a rebarbarára és a mustárra is igaz.

John C. Bennett (A kép forrása a Wikimedia Commons)

 

Az új csodaszer három évvel később aztán tablettaként is felbukkant:

a Dr. Miles’ Compound Extract of Tomato nevet viselő szert egy clevelandi kereskedő, Archibald Miles találta ki, aki azt állította, hogy egész seregnyi tudományos teszttel képes bizonyítani, hogy az éveken át tökéletesített tabletta a székrekedéstől a szifiliszig mindenféle betegséggel képes eredményesen felvenni a harcot.

Burlington Free Press, 1838. november 23.

Rövidesen újabb versenyző érkezett a piacra: a doktori fokozatát nem az első hamisítónál vásárolt, hanem a Yale-en szerzett orvos, Dr. Guy R. Phelps, aki hasonlóan csodás hatást ígért. Milesnak ez persze nem tetszett, így egy New York-i lapban rövidesen egy nem túl kedves, szerzőmegjelölés nélküli cikket tett közzé az üzleti körökben olvasott New York Journal of Commerce-ben, ahol a Phelps-féle szert egyszerűen hatástalan utánzatnak nevezte – arra azonban egészen biztosan nem gondolt, hogy

ezzel egy egész paradicsomháború veszi kezdetét.

Milesnak az egész országot behálózó, a kanadai határtól a Mexikói-öbölig voltak ügynökei, és boltok ezrei tartották a szerét, szóval nem igazán tűrte a hirtelen érkezett konkurenciát, főleg, hogy Phelps sem választott épp békés módszereket a visszavágásra.

Cowboyok paradicsomot esznek, valahol Texasban, 1908 (a Kongresszusi Könyvtár gyűjteményéből)

Első üzenetében máris megsemmisítő válaszcsapást akart mérni, így kijelentette, hogy Miles-nak

“épp annyi joga van viselni a doktori címet, mint a lovamnak”,

sőt, a férfi egyszerűen ellopta az ő gyógyszerreceptjét.

Miles ekkor pert indított, amellyel el szerette volna érni, hogy kimondják: az ő gyógyszere az eredeti, a többieké – így Phelps-é –pedig csak hatástalan átverés, sőt, egy újabb cikkben kifejtette: több terméknek is irreálisan alacsony az ára, így egészen biztos, hogy a gyártás során egyetlen darab paradicsom sem volt a közelben.

A két férfi két éven át harcolt egymással a sajtó szeme előtt, a lapkiadók pedig örömmel teret adtak nekik, hiszen cserébe az egyre népszerűbb gyógyszerek hirdetése is megjelent náluk, egyre nagyobb pénzeket vonzva az újságok kasszájába.

A vitát végül egy vizsgálat zárta le, ami kiderítette, hogy

egyik termék sem tartalmazott paradicsomot, szóval mindketten óriási hasznot hajthattak az egyedül a placeboeffektet kihasználó, így mégsem teljesen hatástalan pirulákon, amik merő véletlenségből egészen jó hashajtónak is bizonyultak.

Phelps és Miles végül megegyezett, felismerve, hogy a további harc egyikük üzletének sem tenne jót. Beszüntették az egymás elleni, illetve a termék eladása érdekében folytatott reklámhadjáratot, tablettáikat azonban még több mint egy évtizedig forgalmazták.

Érett piros paradicsomok eladók itt! / 1869-es reklám Philadelphiából (fotó: Kongresszusi Könyvtár)

 

Miles végül Ohióban vásárolt egy jókora darab földet, és ingatlanbefektetőként növelte a vagyonát, bár továbbra is orvosnak vallotta magát – jogtalanul. Phelps életbiztosítót alapított Connecticutban, ami szintén szépen jövedelmezett.

A Campbell-konzervek ásza, a paradicsomleves (1920), a Kongresszusi Könyvtár gyűjteményéből

 

A paradicsomtartalmú gyógyszereknek a polgárháború 1861-es kirobbanása előtt végleg leáldozott, két fontos hozadéka azonban volt a történetnek: az orvosok lassan felhagytak a higanytartalmú hashajtószerek ajánlásával, és inkább a Miles-féle formulához hasonló megoldást javasoltak, a vörös növény pedig betört az amerikaiak konyhájába, és hamarosan a mindennapos étkezések egyik alapkövévé vált.

A paradicsomnak most, százötven évvel később már más pozitív hatásai is ismertek: egy, a Cambridge-i Egyetemen 2014-ben végzett kutatás szerint az erős antioxidánsnak számító likopintartalmának köszönhetően például segíti a vérerek egészségének fenntartását, ez pedig jó magyarázat lehet a mediterrán étrendet folytatók közt előforduló szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb számára.

(A cikk kiemelt képe Jeremy Keith munkája.)
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Meghalt Stadler József

Kommentek

Buenos Aires, 2017. november 17.
Az argentin haditengerészet által közreadott archív képen a német gyártmányú San Juan argentin tengeralattjáró Buenos Airesben. Az argentin haditengerészet 2017. november 17-én bejelentette, hogy két napja megszakadt a kapcsolata az Argentína déli partvidékén 44 fős legénységgel hajózó San Juannal. (MTI/EPA/Argentin haditengerészet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.