A cél, hogy néhány év múlva ugyanúgy nézzen ki, mint hatszázötven évvel ezelőtt, Nagy Lajos király korában.
A miskolci Polgármesteri Hivatal rövid, a Borsod Online-hoz is eljuttatott sajtóanyaga szerint a tervtanácsi hozzájárulás, illetve a jogerős építési engedély birtokában nemsokára elindulhat a diósgyőri vár rekonstrukciójának második és harmadik üteme.
A lap az elfogadott változásokról is beszámol, így már biztosra vehető, hogy
visszaépül a délnyugati csonka torony és a nyugati palotaszárny, mindezek pedig magastetős lezárást kapnak
helyreállítják a vizesárkot és a hidakat, valamint az árkot határoló kontrafalat
rendezik a környező utakat és új forgalmi rendet vezetnek be.
A mostantól egyetlen lehetséges verzióként a nézőbe beleégő új vár eszmeileg is korlátot szabhat az újragondolásnak: mi értelme lenne annak, ha már egyszer „hatalmi” szóval eldöntötték, milyen is volt az eredeti. A laikus néző mostantól abban a hiszemben tekintheti meg a diósgyőri várat, hogy az egykori élményt kapja vissza – minden úgy volt, ahogy az épület mutatja. Pedig a várkápolna mint „Doppelkapelle” leginkább a német, a várudvar a dél-itáliai, egyes nyílásformák a budai középkori építészetből lettek kiszemezgetve, eleve kizárva, hogy ez eredetileg is ilyen lett volna. Az eredeti és a kiegészített falazatok hasonló technikája, a mindent egységesen átkenő fúgázás ugyancsak az eredeti és az új megkülönböztethetőségét akadályozza, de nem is cél a megkülönböztethetőség, hiszen az építész már „megmondta a tutit”. […] A vadonatúj várudvar végtelen sterilitása azonban egyenesen taszító, és a 20. század elejének legrosszabb, invenciótlan, már teljesen anakronisztikus, álközépkori historizmusát idézi. Diósgyőr újraépítéséhez a hivatkozási alapot az eredetiség óvása helyett az utóbbi két évtizedben a magyar műemlékvédelemben hivatkozási alappá vált, parttalan „hitelesség” fogalom jelenti. Értékét jól jelzi például az eredeti méteres földszintes falak fölött egyenesen emeletessé álmodott kettőskápolna-hamisítványban a szentségtartó-rekonstrukcióként beépített, felnagyított, épületkaput ábrázoló kályhacsempe-másolat.
A második és harmadik ütem várható változásait mutató fenti látványterv részletei természetesen még változhatnak – kíváncsian várjuk, milyen irányba.
A vár romjai 1934-ben
Annyi azonban egészen biztos, hogy a keleti oldalon a vizesárok és kontrafal területére eső melléképületeket viszont lebontják, így lehetővé téve az eddig nem kutatott részek feltárását. Ez pedig egyértelműen üdvözlendő lépés.
