Kultúra

Ezerhétszáz év után így szólalt meg újra az aquincumi víziorgona

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 04. 26. 11:11

A ritka hangszert egy áramátalakító alapozása során, törmelékek közt találták meg, nyolcvan évvel ezelőtt pedig újra hallhattuk a hangját. Filmhíradó.  
Korábban a témában:

Magyar vonatkozású, évtizedes filmhíradókkal foglalkozó sorozatunkban korábban is mutattunk már be furcsaságokat, így a harmincas évek egyik gyorsborotváló versenyét, a pesti utcán ugyanekkor kutya helyett leopárdot sétáltató tudóst, a Dunán zajló motorcsónak-versenyek egyikét, vagy épp a hatvanas évek fővárosi lámpagyújtóit, ma azonban a zene mezeire kalandozunk:

bemutatjuk az aquincumi víziorgonát.

A világszerte is komoly ritkaságnak számító hangszert 1931-ben, az Elektromos Művek egyik áramalakítójának alapozása során, az aquincumi tűzoltó collegium romjai közt találta meg Nagy Lajos régész, akinek Aquincum, illetve a főváros környéki római császárkori és ókeresztény emlékek feltárását és megőrzését köszönhetjük.

Az ekkor megtalált négyszáz fém alkatrészből végül 1935-re állt össze újra a hangszer, melyen egy bronz táblácska is állt – ennek felirata elárulta, hogy a hangszert Aquincum városi tanácsának tagja – egyben tűzoltóparancsnok – Gaius Iulius Viatorinus ajándékozta a collegiumnak 228-ban. Az épület néhány évtizeddel később leégett, így a hangszert közel ezerhétszáz évre maga alá temette a törmelék.

Az ötvenkét síppal szerelt, egykor fából, bronzból, rézből és bőrből készült víziorgonához végül a pécsi Angster Emil orgonagyára készített új testet, működtetését pedig víznyomásos szerkezetre utaló nyomok híján bőr légfújtatóval oldották meg.

A British Pathé gyűjteményéből származó 1937-es felvételen még az első rekonstrukciós megoldást láthatjuk:

A nyilvánosság előtti első játékot a Magyar Film Iroda egy munkatársa rögzítette, a teljes felvételt pedig a Magyar Világhíradó 675., 1937. januárjában vetített adásában mutatták be:

A második világháború során a víziorgina is károkat szenvedett: egy része – közel száz darabja – eltűnt.

1969-ben végül egy német orgonakészítő, Werner Walcker-Mayer hozta újra működőképes állapotba a hangszert, de ő is a középkori orgonákra jellemző bőrfújtatóval dolgozott.

A Tűzoltó Múzeum igazgatója, Minárovics János azonban a kilencvenes évek hajnalán felismerte, hogy a rekonstrukciók során addig nem használt darabok egyike egy légüst darabja lehetett, így 1997-ben megszületett a mai állapot, melynél egy apró kétkarú emelő mozgatása adja a dallamok megszületéséhez kellő levegőt.

Fotók: Wikimedia Commons
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor and CDU party leader Angela Merkel (C) addresses supporters after exit poll results were broadcasted on public television at an election night event at the party's headquarters in Berlin during the general election on September 24, 2017.
Germany voted in a general election expected to hand Chancellor Angela Merkel a fourth term, while the hard-right Alternative for Germany (AfD) party is predicted to win its first seats in the national parliament. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.