Az építkezés során a régészek a fal felfedezése mellett gazdag leletanyagot is találtak, egyebek mellett előkerültek a földből pénzérmék, kerámiaedények, és az erdők istenének egy egészen különleges épségben fennmaradt apró szobra. A területen a vasúti forgalom miatt korábban nem volt lehetőség módszeres feltárásra, így a most előkerült leletek különleges jelentőséggel bírnak – mondta Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeumának ásatásokat vezető régésze.
A jelenlegi munkálatok során elsősorban a várostól nyugatra, a római kori villaövezet területén volt néhány kisebb beavatkozás. Római és középkori leleteket gyűjtöttek a múzeum munkatársai, azonban a kutatások eddigi legfontosabb állomása a római kori város keleti szélén most készülő vasúti hidak pilléralapjainak feltárása volt.
A nyugatabbra fekvő, kiásott pillér helyén sikerült pontosan azonosítani a település keleti szélét, itt került elő a határt jelző nagyméretű vizesárok, az egykori városfal már az ókorban lebontott maradványa, illetve a város határával párhuzamosan futó kövezett út is. A vizesárokból ruhakapcsoló tűk (fibulák), pénzérmék és edények darabjai származnak, ez alapján az árkot a Krisztus utáni 2. század első felében áshatták ki a rómaiak.
Egy másik pillér alapozási gödrében egy kutat és egy nagyméretű szemétgödröt találtak a régészek, amelyben hatalmas mennyiségű, 2000 éves városi szemét, egyebek mellett konyhai és asztali edények, ételmaradékok (állatcsontok), érmek, táblás játékok zsetonjai és a közeli fazekasműhely rontott edényeinek töredékei kerültek elő.
