Kultúra

Ilyen is lehetett volna a Szépművészeti Múzeum

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 10. 05. 18:24

Az antik templomra emlékeztető épület már építésekor sem számított forradalminak, de a tér képe csak egy ilyen épülettel lehetett harmonikus. De milyen lehetőségek voltak még?

A honfoglalás ezredik évfordulójára rendezett ünnepségekre készülő főváros a millenniumi törvény 1. paragrafusában elrendelte egy nemzeti Szépművészeti Múzeum létesítését, helyszínként pedig a ma Ópusztaszeren látható Feszty-körképnek egykor otthont adó, a Műcsarnokkal szemben álló épület helyét jelölték ki.

A Szépművészeti tervpályázatát végül 1898-ban írták csak ki, illetve a következő évben bírálták el, de a kilenc pályamunkáról készült rajzok a Várnegyedben álló Országos Levéltárat a második világháború során ért bombatalálatok során jórészt nyom nélkül elpusztultak. Fennmaradt azonban az első díjat elnyert Pecz Samu, illetve a második helyre rangsorolt Schickedanz Albert-Herczog Fülöp páros által jegyzett terv, melyek közül rendhagyó módon – városképi okokra hivatkozva – végül a dobogó második fokára helyezett páros munkája kapott szabad utat a megvalósulás felé, hiszen a Műcsarnok és a millenniumi emlékmű is Schickedanz munkáját dícsérte, így jóval nagyobb esély nyílt az egységes tér megszületésére.

Pecz Samu első díjas munkája:

A Schickedanz-Herczog páros első tanulmánya:

Ez a munka egy négyzetes udvar köré épült, quattrocentóra hajazó épületet vizionált, de a tervek végül a korábban bemutatott Pecz Samu-terv felé tolódtak. Így született meg az alig néhány évvel korábban, 1892-ben átadott bécsi Kunsthistorisches Museumhoz hasonlóan minden hangsúlyt a díszes főhomlokzatra helyező, ma is látható épületegyüttes, melyről Gábor Eszter a Budapest magazin 1981. novemberi számában így írt:

Néhány átmeneti terv után végül Schickedanz eljutott a végleges megoldásig: két határozottan különböző épülettömeget kapcsolt egybe. A képtárat meg a hivatali helyiségeket magában foglaló, a római cinquecentot idéző, palotaszerű tömeg elé három antik „templomot” (maga is így nevezi) illesztett. Ezekben a templomokban helyezte el a múzeum nagycsarnokait. A földszinten ily módon három nagycsarnok: a jón, a dór, a márványcsarnok és három fedett udvar: a román, a reneszánsz és a barokk — valamint az ezeket összekötő néhány terem kapott helyet, továbbá a metszetosztály, a könyvtár és az irodák. A félemeleten az igazgató és az osztályigazgató lakása épült — ma ezek is hivatali helyiségek.

Az épület egyébként már elkészültekor sem tartozott a kiemelkedő, modern vagy előremutató munkák közé, hiszen ekkor már állt a Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeum (1897), a Hold utcai Magyar Királyi Postatakarékpénztár (Lechner Ödön és Baumgarten Sándor, 1901), vagy a Zeneakadémia (Korb Flóris és Giergl Kálmán, 1904-1907), melyek a neoklasszicizmussal és a neoreneszánsszal szemben már az új kor lehelletét, a szecessziót hozták el a pillanatok alatt világvárossá vált Budapestre.

A Szépművészeti Múzeum végül 1906-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt, és több, mint száz éven át mutatta be a világ legnagyobb művészeinek munkáit. Jelenleg rekonstrukciós munkákat végeznek rajta, és újra látogathatóvá teszik a második világháború óta zárt Román csarnokot, mely az épület többi részével együtt 2018 tavaszától várja majd újra a művészetkedvelőket.

Fotók: Budapest Magazin, XIX. évf. 11. szám, 1981. november, Vasárnapi Ujság, 1899. március 26., Dennis JarvisByron Howes

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.