Kultúra

Ilyen is lehetett volna a Szépművészeti Múzeum

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 10. 05. 18:24

Az antik templomra emlékeztető épület már építésekor sem számított forradalminak, de a tér képe csak egy ilyen épülettel lehetett harmonikus. De milyen lehetőségek voltak még?

A honfoglalás ezredik évfordulójára rendezett ünnepségekre készülő főváros a millenniumi törvény 1. paragrafusában elrendelte egy nemzeti Szépművészeti Múzeum létesítését, helyszínként pedig a ma Ópusztaszeren látható Feszty-körképnek egykor otthont adó, a Műcsarnokkal szemben álló épület helyét jelölték ki.

A Szépművészeti tervpályázatát végül 1898-ban írták csak ki, illetve a következő évben bírálták el, de a kilenc pályamunkáról készült rajzok a Várnegyedben álló Országos Levéltárat a második világháború során ért bombatalálatok során jórészt nyom nélkül elpusztultak. Fennmaradt azonban az első díjat elnyert Pecz Samu, illetve a második helyre rangsorolt Schickedanz Albert-Herczog Fülöp páros által jegyzett terv, melyek közül rendhagyó módon – városképi okokra hivatkozva – végül a dobogó második fokára helyezett páros munkája kapott szabad utat a megvalósulás felé, hiszen a Műcsarnok és a millenniumi emlékmű is Schickedanz munkáját dícsérte, így jóval nagyobb esély nyílt az egységes tér megszületésére.

Pecz Samu első díjas munkája:

A Schickedanz-Herczog páros első tanulmánya:

Ez a munka egy négyzetes udvar köré épült, quattrocentóra hajazó épületet vizionált, de a tervek végül a korábban bemutatott Pecz Samu-terv felé tolódtak. Így született meg az alig néhány évvel korábban, 1892-ben átadott bécsi Kunsthistorisches Museumhoz hasonlóan minden hangsúlyt a díszes főhomlokzatra helyező, ma is látható épületegyüttes, melyről Gábor Eszter a Budapest magazin 1981. novemberi számában így írt:

Néhány átmeneti terv után végül Schickedanz eljutott a végleges megoldásig: két határozottan különböző épülettömeget kapcsolt egybe. A képtárat meg a hivatali helyiségeket magában foglaló, a római cinquecentot idéző, palotaszerű tömeg elé három antik „templomot” (maga is így nevezi) illesztett. Ezekben a templomokban helyezte el a múzeum nagycsarnokait. A földszinten ily módon három nagycsarnok: a jón, a dór, a márványcsarnok és három fedett udvar: a román, a reneszánsz és a barokk — valamint az ezeket összekötő néhány terem kapott helyet, továbbá a metszetosztály, a könyvtár és az irodák. A félemeleten az igazgató és az osztályigazgató lakása épült — ma ezek is hivatali helyiségek.

Az épület egyébként már elkészültekor sem tartozott a kiemelkedő, modern vagy előremutató munkák közé, hiszen ekkor már állt a Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeum (1897), a Hold utcai Magyar Királyi Postatakarékpénztár (Lechner Ödön és Baumgarten Sándor, 1901), vagy a Zeneakadémia (Korb Flóris és Giergl Kálmán, 1904-1907), melyek a neoklasszicizmussal és a neoreneszánsszal szemben már az új kor lehelletét, a szecessziót hozták el a pillanatok alatt világvárossá vált Budapestre.

A Szépművészeti Múzeum végül 1906-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt, és több, mint száz éven át mutatta be a világ legnagyobb művészeinek munkáit. Jelenleg rekonstrukciós munkákat végeznek rajta, és újra látogathatóvá teszik a második világháború óta zárt Román csarnokot, mely az épület többi részével együtt 2018 tavaszától várja majd újra a művészetkedvelőket.

Fotók: Budapest Magazin, XIX. évf. 11. szám, 1981. november, Vasárnapi Ujság, 1899. március 26., Dennis JarvisByron Howes
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Election posters with the leading candidates for the presidential elections in France with  Le Pen (l) and E. Macron (c) can be seen in Henin-Beaumont, France, 23 April 2017. A total of eleven candidates participates in the first round of the presidential elections. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.