Kultúra

Felgyújtotta magát egy lelkész, hogy így tiltakozzon az egyház kommunista elnyomása ellen

A kommunista Kelet-Németországban nem volt könnyű az egyházak helyzete.

The burning monk, 1963 (3)
Az ikonikus fotók egyike, Malcolm Browne munkája

Bizonyára a legtöbbek számára ismert a vietnami buddhista szerzetes, Thích Quảng Đức története, aki 1963. június 11-én egy forgalmas saigoni kereszteződésben lobbantotta magát lángra, hogy ezzel tiltakozhasson a dél-vietnami kormány buddhista-üldözése ellen.

A fotók az elmúlt több, mint ötven évben számtalan alkalommal bejárták már a világsajtót, arról azonban keveseknek van fogalmuk, hogy a hasonló esetek máig folytatódnak, sőt, hasonlók Európában is történtek.

3,w=649,q=high,c=0.bild
Oskar Brüsewitz

Ezek közül a legfontosabb a Litvániában született keletnémet evangélikus lelkész, Oscar Brüsewitz története, aki a második világháború utolsó hónapjaiban, mindössze tizenöt évesen csatlakozott a Wehrmachthoz, majd orosz hadifogságba került. A háború után, Kelet-Németországba hazatérve cipésszé képezte magát, de 1964-ben jelentkezett az erfurti evangélikus teológiára, melynek elvégzése után, 1970-ben a rippichai evangélikus templom lelkészévé nevezték ki.

Szovjetellenessége itt hamar a felszínre bukkant, így többször is szembefordult a keletnémet kormánnyal, és szimbolikus tettekkel fejtette ki véleményét a sokszor vallási témájú döntéseikkel szemben. A hatóságokat persze egyre inkább zavarták ezek az akciók, így 1976-ban a kormány véleményét magáénak valló egyházi vezetés felkérte Brüsewitzet, hogy hagyja el Rippichát.

A lelkész így is tett: kombi Wartburgjával a közeli Zeitz egyik temploma előtt lévő piactérre hajtott, kiosztott néhány száz, a kommunisták oldalán álló egyházról szóló röplapot, és egyszerűen felgyújtotta magát.

A közelben tartózkodó titkosrendőrök még időben eloltották a lángokat, de Brüsewitz négy nappal később a kórházban belehalt a sérüléseibe.

910px-Zeitz_BW_2012-09-09_18-51-18
A templom, az előtte fekvő térrel

Halála nem volt értelmetlen: az egyház átgondolta viszonyát a kommunista vezetéssel, ma pedig már úgy tekintenek Brüsewitz tettére, mint egy korai lépésre a berlini fal 1989-es leomlása felé.

2,w=993,q=high,c=0.bild

A kormány persze megpróbálta elnyomni az erről szóló híradásokat, majd a lelkészt pszichopataként beállítani, sőt, a Szocialista Párt (SED) lapja, a Neues Deutschland Ne tégy hamis tanúbizonyságot címmel megjelent anyagában egyenesen azt írta, hogy a tett egy beteg, őrült elme akciója volt. A lap harminc évvel később, 2006-ban elnézést kért ezért, állítva, hogy a cikket, sok másikhoz hasonlóan nem egy újságíró, hanem a Szocialista Párt egy irodájának munkatársai írták.

Fotó: BildWikimedia Commons

Ajánlott videó

Olvasói sztorik