Mi történt tegnap Spanyolországban?
Népszavazást tartottak arról, hogy Katalónia különváljon-e Spanyolországtól és önálló állammá alakuljon-e.
Mi az a Katalónia?
Spanyolország egyik autonóm régiója, az ország északkeleti csücske. Etnikailag nagyjából homogén terület, ahol katalánok laknak, külön nyelvvel és kultúrával. Ami magyar szempontból is fontossá teszi a régiót, hogy a központja Barcelona.
Jó, és mi az az autonóm?
Azt jelenti, hogy egy adott terület az országon belül nagyjából függetlenül működik, és a dolgai nagy részéről nem az adott ország (ebben az esetben Spanyolország), hanem maga a régió (ez esetben Katalónia) dönt. Van külön katalán választás és parlament is például.
És akkor mi történt vasárnap?
A katalánok megpróbáltak népszavazást tartani arról, hogy függetlenné váljanak-e Spanyolországtól. A spanyol állam törvényellenesnek minősítette a népszavazást. A katalán bíróság kirendelte a rendőrséget, az ezt követő káoszban pedig 800 ember sérült meg.
Na, ez akkor el van intézve.
Nem teljesen, mert hiába volt a szavazatok 90 százaléka igen, csak 42 százalék ment el szavazni. Valószínűleg eleve nagyon kevesen mentek el szavazni, akik nemmel szavaztak volna. Pedig a katalánok is megosztottak a függetlenség kérdésében. Körülbelül fele-fele arányban támogatják és ellenzik azt, de akik ellenzik, azok nyilvánvalóan nemigen fognak elmenni egy illegitim népszavazásra. Ez a népszavazás most olyan volt, mint egy nagyobb tüntetés.
Akkor miből lett a balhé?
A spanyol kormány nem viselkedett túl okosan. Egzisztenciális válságként éli meg a függetlenségi mozgalmat, és túl is reagálja azt. Ezért foglaltak le a spanyol rendőrök több száz urnát és verték gumibottal a tüntetőket.
De most lesz függetlenség, vagy nem lesz?
Ez egyelőre nagyon nehéz kérdés. A jelenlegi állapotban valószínűleg nem lesz. A gazdasági világválság előtt nem volt népszerű a katalán függetlenség ötlete, akkor kapott igazán erőre, amikor a gazdag katalánok elkezdték úgy érezni, hogy a pénzük máshova megy el. És ők aztán Spanyolországban tényleg gazdagok, itt állítódik elő a GDP egyötöde.
És el vannak nyomva?
Kevés olyan kisebbség létezik, amelyik nem érzi magát valamennyire elnyomva egy államban, ahol más a többség. De a katalánok távol vannak az elnyomástól. A katalán autonóm régiónak elképesztő jogai és hatáskörei vannak a legtöbb autonóm területhez képest, olyan, mintha egy szövetségi állam részei lennének.
Akkor hogy jött elő a függetlenség?
Mint említettük, a gazdasági problémák és a spanyol kormány szerencsétlenkedése hozta elő. 2006-ban a kormány és Katalónia megegyezett az autonóm területet szabályzó törvények felülvizsgálatáról, így jutott az eddiginél sokkal tágabb jogkörökhöz Katalónia. 2010-ben viszont a kormány hatására az alkotmánybíróság ezek több részét eltörölte, mert alkotmányellenesnek nyilvánították őket. Ekkor kezdődött újra lendületbe jönni a függetlenségi mozgalom.
És mi lesz ennek a vége?
Egyelőre tényleg nem tudni. Valószínűleg normális esetben semmi nem lenne belőle, mert nagyon nehéz jogszerű keretek között kiválni egy másik országból. Spanyolország egyelőre belharcnak tekinti a dolgot, és az Európai Unió is azt mondta, ez spanyol belügy. Nehéz is elképzelni, hogy a nagy európai országok közül bármelyik kiálljon a katalánok mellett, hiszen a legtöbben érintettek valamilyen formában a szeparatista konfliktusban. És igazából jog ide, jog oda, akkor lesz új ország egy önálló területből, ha azt más államok is új országnak ismerik el.
Sok minden múlik azon, hogyan kezeli a spanyol kormány az ügyet. Simán mondhatta volna azt is, hogy mindegy, mi van, nem ismerik el a referendumot, vagy használhattak volna kommunikációs trükköket az otthonmaradók számának felerősítésére. Ehelyett odaküldték a rendőröket verekdni. Az ilyen esetek csak az elszakadáspárti katalánok számát növelik, de a spanyol kormánynak semmiképpen sem jók.
Miért, lehet egyáltalán új országot csinálni?
Persze, mostanában is. Európában azért az elmúlt száz évben elég lazák voltak az államhatárok, és a rendszerváltások korszaka után is születtek új határok. Elég csak Montenegróra gondolni, ami 2006-ban, Jugoszlávia formális szétesésének befejezésével született, vagy Koszovóra, ami 2008-ban vált külön Szerbiától. Szerbia máig nem ismeri el Koszovót önálló államként, de a többi európai ország igen, és ez a fontos.
Mit gondol erről a magyar kormány?
Orbán Viktor hétfőn az EU hivatalos álláspontját ismételte meg: a katalánok ügye spanyol belügy.
Fotó: MTI/AP/Francisco Seco
