Amióta a szeparatisták 2015-ben megnyerték a regionális választásokat Katalóniában, azon dolgoznak, hogy megszervezzenek egy népszavazást a függetlenségről. Szeptember 6-án a katalán kormány úgy döntött, figyelmen kívül hagyva a spanyol alkotmány azon pontját, hogy az ország oszthatatlan, október 1-jére kitűzi a referendumot.
A kérdés úgy szól:
Akarja-e, hogy Katalónia független állammá váljon köztársaság formájában?
Bár a spanyol alkotmánybíróság elmeszelte a referendumot, a központi hatalomnak most azért fájhat a feje, mert Katalónia vezetése a megadott határidőig nem vonta vissza népszavazás kiírásáról szóló döntést. Márpedig ha megtartják, és az igenek nyernek, akkor az a jogi kötőerő hiányától függetlenül ütőkártya lesz a kezükben.
Mi vezetett idáig?
1714 szeptember 11-én, a spanyol örökösödési háború végén V. Fülöp spanyol király csapatai több hónapnyi ostrom után behatoltak Barcelonába, Katalónia ezzel elvesztette függetlenségét. A katalánok azóta állam nélküli nemzetként tartja számon önmagát, és úgy érzik, hogy a madridi elit a tulajdonaként tekint Barcelonára.
Az elmúlt évtizedben olaj volt a tűzre a 2008-as gazdasági válság, ami szinte a földbe döngölte a spanyol gazdaságot. A katalánokat egyre jobban dühíti, hogy az ország mindössze hat százalékát kitevő régió állítja elő a GDP 20 százalékát.
A katalánok nemzettudatát jól mutatja, hogy az idén szeptember 11-én több mint egymillióan vonultak Barcelona utcáin, hogy megemlékezzenek az örökösödési háborúban elesett katonákra.
Kíméletlen Madrid
A spanyol kormány cirkusznak nevezte a referendumot, és azt hangoztatja, hogy Madridnak kötelessége megvédeni a csendes többséget, akik ellenzik az elszakadást, de nem mernek hangot adni véleményüknek. Carles Puigdemont katalán elnök erre úgy reagált, hogy a spanyol kormány az igazi, tekintélyelvű arcát mutatja a konfliktusban.
Megtagadják a párbeszédet, félresöprik politikai felelősségüket és inkább bírókat, ügyészeket és rendőröket használnak fel, akiknek egyáltalán nem szabadna részt venniük ebben. Spanyolország politikája erdoganizálódik.
Madrid – érthető módon – köti az ebet a karóhoz, és megüzente a katalánoknak, hogy a referendumhoz nem használhatják fel az adófizetők pénzét, és ha kell, meg is vonják azt tőlük.
Több magas rangú katalán tisztviselő és döntéshozó ellen büntetőjogi eljárást indítottak, házkutatásokat tartottak, szerdán pedig rendőrök lepték el a katalán kormányépületeket, ahol a referendum előkészítéséről szóló dokumentumokat, így szavazólapokat kerestek a közpénz elsikkasztására hivatkozva. Sőt, a napokban egyenruhások kutatták át Katalónia szinte összes nyomdáját is, hogy nyomokra leljenek.
Kihallgatnak és vádat is emelhetnek hétszáz katalán város polgármestere ellen, akik hivatalosan is beálltak a referendum mögé. Őrizetbe vették a katalán gazdasági miniszter titkárát is.
Elérhetetlenné tették továbbá a népszavazás hivatalos honlapját, ugyanakkor az oldal külföldről még elérhető. A címoldalán egy kettéágazó vasúti sín látható azzal a felirattal:
Döntéshozatali képességgel születtél. Lemondanál róla?
Beszorítva
A politikai játszmából a közalkalmazottak jöhetnek ki a legrosszabbul. A katalán kormány utasította a helyi tanácsokat, hogy tartsanak nyitva október elsején. Az állami dolgozóknak a katalán törvényeknek megfelelően kell cselekedniük, csakhogy engedetlenség miatt Madrid előveheti őket. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök figyelmeztette is az állampolgárokat, hogy ne engedelmeskedjenek a választási parancsoknak, mert illegális szavazás lebonyolításában vennének részt. Mivel iskolák is érintettek, Spanyolország egyik legnagyobb munkaügyi szervezete felkérte a katalán hatóságokat, adjanak garanciát a tanároknak arra, hogy nem lesznek jogilag felelősségre vonhatók.
Esélylatolgatás
2014 novemberében már tartottak egy nem hivatalos referendumot, amelyen a megjelentek 80 százaléka az elszakadás mellett volt. A részvételi arány ugyanakkor mindössze 37 százalékos volt a 7,5 milliós lakosságú Katalóniában, mivel a maradáspártiak nagyobb részt bojkottálták a szavazást.
Amennyiben október első napján megtartják a szavazást, rendkívül szoros eredmény várható.
Második Brexit?
Ada Colaut, Barcelona polgármesterét – aki szintén támogatja a referendumot – a múlt héten arról kérdezték, nem fél-e attól, hogy a szavazás legalább olyan megosztó lesz, mint volt a Brexit az Egyesült Királyságban.
A demokrácia nem megosztó. A demokrácia hiánya osztja meg az embereket. Azt akarjuk, hogy az emberek szavazzanak. Azok is, akik nemet ikszelnek. Ha az embereknek kétségeik vannak, akkor október elsején meglesz a lehetőségük, hogy elmenjenek a szavazóhelyiségekbe és ily módon kifejezzék véleményüket
– mondta a politikus.
Maradna az EU-ban a független Katalónia?
Az elszakadást pártoló aktivisták szerint elképzelhetetlen, hogy kitegyenek az unióból egy olyan gazdag régiót, mint Katalónia. Ugyanakkor a helyzet az, hogy az autonóm államnak előbb „felvételiznie” kellene az EU-ba, és mind a 28 tagállamnak el kellene ismernie.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a napokban arról beszélt, tiszteletben tartanák Katalónia döntését, de egyik napról a másikra nem csatlakozhatnak az EU-hoz. Ugyanazt a folyamatot kellene végigcsináliuk, mint a többi csatlakozni kívánó országnak.
(Kiemelt kép: AFP/Anadolu Agency/Albert Llop)
