Szkopje, 2015. május 17.
Tüntetők a Nikola Gruevszki miniszterelnök vezette kormány lemondását követelik a kormányfői hivatal épülete közelében Szkopjéban 2015. május 17-én. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Külföld

Mégis, mit kavar Soros György a szomszédban?

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 05. 04. 07:00

Korábban a témában:

Soros György vagy valami, vagy megy valahová. A Habony- és a közszolgálati média szerint most épp Macedóniában kavar, így nem csak nekik (nekünk) van elegünk abból, hogy egy 86 éves öregember áll minden mögött, hanem a macedón népnek is. Nézzük meg gyorsan, mit is kavar Dzsordzsi bácsi a szomszédban.

Mi történik épp Macedóniában?

Két éve tart a belpolitikai válság. A régóta kormányzó, korábban reformerként hatalomra került, mára inkább nacionalista jobboldali VMRO-DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja) kormánya ugyanis két éve bukott meg. A bukás oka az volt, hogy Nikola Gruevski kormányfő húszezer embert hallgattatott le a titkosszolgálatokkal. Szinte minden ellenzéki politikus és újságíró benne volt a körben. Az elnök, Gjorge Ivanov pedig kegyelmet adott a vádlottaknak, a nyomozásokat leállíttatta. A napról napra nyilvánosságra hozott hangfelvételek miatt tüntetések törtek ki, végül le kellett mondania a kormánynak.

Az előrehozott választások letárgyalásában az EU közvetített, de az eredmény senkinek nem volt jó. A első helyen a korábbi kormánypárt végzett, de tíz mandátum hiányzott a kormányalakításhoz. A második helyen, csak két mandátummal mögöttük végző szociáldemokraták viszont hosszú tárgyalás után megegyeztek a négy albán kisebbségi párttal a koalícióról.

Csakhogy senki nem kérte őket fel a kormányalakításra.

Ez azért történt, mert az elnök, akinek ez a feladata lett volna, szintén a korábbi kormánypárt, a nacionalista VMRO-DPMNE tagja. Azért nem kérte fel a szocdemeket, mert szerinte alkotmányellenes az, hogy a koalíciós alkuk részeként az albán hivatalos nyelv lenne a főként albánok lakta régiókban.

Macedóniát jelenleg a VMRO-DPMNE ügyvezető kormánya vezeti, a tüntetések pedig megfordultak. A kormánypárt ugyanis elkezdett feszültségeket kelteni az amúgy sem nyugodt albán-macedón viszonyban. És innentől kezdtek el a dolgok hasonlítani a magyarországiakra.

A macedónok kétharmada cirill ábécével író, pravoszláv vallású szláv, a nyelvük a szerbhez és a bolgárhoz hasonlít. Egyharmada pedig muszlim vallású albán. Az albánoknak a térség több országában is jelentős kisebbsége van: Szerbiában, Bulgáriában és Macedóniában. Koszovóban és Albániában pedig természetesen többségben vannak. Ráadásul jelentős albán diaszpóra él az Egyesült Államokban is. Az érintett országokban rendszeresen előkerülő paranoia Nagy-Albánia kérdése. Ez magában foglalná Albániát, Koszovót és azokat a területeket, ahol a szerbiai, bulgáriai és macedóniai albán kisebbség él.

Ez csak mellékes, de a macedónok saját államszervezetük épségébe vetett hitét tovább csökkentheti, hogy eleve névvitájuk van Görögországgal, ezért az ország hivatalos neve az, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztáraság.

Minden paranoia mögött áll egy kis Soros György

A jobboldali tüntetések központjában az a paranoia állt, hogy az Egyesült Államok Soros György szervezetein keresztül a Nagy-Albánia megszületését támogatja, és fel akarja osztani Macedóniát a környék országai között.

Mint minden paranoiában, ebben is van némi igazság.

Kezdjük azzal, honnan erednek a vádak:

  • 2016-ban a „színes forradalom” neve alatt a baloldali és liberális tüntetők minden este találkoztak az ügyészség épülete előtt, hogy aztán festékbombákkal lőjenek több középületre. A kormány azt állította, hogy a tüntetések mögött Soros áll, és az általa alapított Open Society Foundation finanszírozza őket.
  • A másik ok pedig, hogy Dana Rohrabacher, aki az amerikai képviselőház külügyi bizottságának Európával foglalkozó albizottságát fenyegeti, egy albán tévének azt nyilatkozta, hogy Macedónia nem is igazi ország, és inkább fel kéne darabolni és elosztani a környéken. A republikánus Rohrabachert korábban nevezték már Putyin kedvenc képviselőjének is, ki lehet találni, miért.

Emellett érdemes hozzátenni azt is, hogy Macedónia Európa egyik legszegényebb országa.

És az igazságok:

  • Az Egyesült Államok legfontosabb segélyezési szervezete, a USAID Soros György alapítványain keresztül tényleg sok pénzt költött el az országban. 2012 és 2016 között ötmillió dollárt adott az Open Society Foundation macedón szervezetének. Ezt a pénzt Soros alapítványa négy másik civil szervezettel együtt arra költötte, hogy macedón fiatalok százait oktassa olyan dolgokra, mint a gyülekezés szabadsága, a civil kezdeményezések, az újmédiás kommunikáció és az ifjúságpolitika. Oroszország, néhány amerikai képviselő, a magyar kormány és a helyi jobboldali pártok szerint ez jelenti azt, hogy Soros képezte ki a tüntetőket.
  • Valójában azért azt érdemes belátni, hogy a tüntetésekben és a mostani helyzetben ennél sokkal komolyabb szerepe van annak, hogy a macedón kormány pofátlanul használta a titkosszolgálatokat a saját céljaira, majd mentesítette őket a saját bűneik alól, végül pedig addig hergelte a macedón-albán konfliktust, amíg meg nem alakult a Stop Soros Army nevű jobboldali szerveződés.

Ennek valamennyire következménye az is, hogy nemrég a nacionalista tüntetők lerohanták a macedón parlamentet, miután kiderült, hogy egy albán kisebbségi politikust választottak meg házelnöknek. Ez aztán okozott egy kis zavart a Habony-média munkásainak a fejében, a 888.hu például azzal a címmel jelentkezett, hogy „Sorosék megtámadták a macedón parlamentet”. Aztán nem sokkal később így pontosítottak: „Megunták a macedónok Soros befolyását, betörtek a parlamentbe”.

A maszkos tüntetők újságírókat és politikusokat vertek, székeket dobáltak, és megtámadták a szocialisták vezetőjét, Zoran Zaevet is. A szocialisták második emberének, Radmila Sekerinskanak annyira megtépték a haját, hogy több öltéssel kellett összevarni a fejét.

Szóval igen, ha úgy nézzük, ahogy a magyar kormány nézi, akkor Soros György szervezetei tényleg csináltak valamit Macedóniában. De úgy, ahogy a magyar kormány nézi, csak paranoid nacionalisták nézik.

Igaz, mint említettem, minden paranoiában van egy kis igazság. Ennél sokkal szomorúbb igazság az, hogy Macedónia ott tart, hogy Soros György szervezeteinek kell alapvető állampolgári ismeretekre és technikákra oktatnia a civil szférát, és csak így képesek hatékonyan fellépni az ellen, hogy a titkosszolgálat az ország lakosságának egy százalékát folyamatosan lehallgatta.

De a legszomorúbb igazság mégis az, hogy mekkora hasonlóság van Magyarország, és Európa legszegényebb országa között.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

MUNICH/GERMANY - JANUARY 19: Niall Ferguson (Harvard University) gestures speaking on the podium during the DLD16 (Digital-Life-Design) Conference at the HVB Forum on January 19, 2016 in Munich, Germany. DLD is a global network of innovation, digitization, science and culture, which connects business, creative and social leaders, opinion formers and influencers for crossover conversation and inspiration. (Photo: picture alliance / Jan Haas)/picture alliance
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.