Ganziatep, 2016. augusztus 29.
A török elnöki hivatal sajtóosztálya által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfőről a néphez intézett beszéde alatt a Szíriával határos dél-törökországi Ganziatep tartomány azonos nevű székhelyén 2016. augusztus 28-án. (MTI/AP/Török elnöki hivatal sajtóosztálya/Yasin Bülbül)
Külföld

Új Törökország születhet, jöhet Erdogan totális diktatúrája

24.hu
24.hu

2017. 04. 16. 12:39

Korábban a témában:

Április 16-án népszavazást tartanak Törökországban az alkotmány módosításáról, amely elnöki rendszert vezetne be, jelentősen kiszélesítve a mindenkori államfő jogköreit.

A törvényhozás 2017. január 20-án hagyta jóvá véglegesen azt a 18 pontból álló alkotmánymódosítást, amelynek értelmében megszűnne a miniszterelnöki tisztség, a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne – teljhatalommal. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrehozott miniszterelnöki tisztség. (A jelenlegi alkotmányos rend szerint a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, melyet a miniszterelnök vezet, az államfő jogkörei ehhez képest korlátozottak.)

Az elnök a miniszterein kívül kinevezhetne a 15-ből 12 alkotmánybírót és bármikor feloszlathatná a parlamentet. Erdogan azzal indokolja a változásokat, hogy a “reformok” szükségesek a stabilitás és a jólét garantálásához. Az ellenzék azonban attól tart, hogy az eddig is represszív rendszer nyílt diktatúrába fordulhat. Sokan már most padisahként utalnak rá, ami a szultánok perzsa eredetű megnevezése volt.

A tavaly nyári puccskísérlet után Törökországban rendkívüli állapotot vezettek be, és példátlan megtorlás és tisztogatás kezdődött a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és az erőszakszervezeteknél. Több tízezer embert bocsátottak el vagy függesztettek fel állásából, tömegével tiltott be a kormány újságokat, szüntetett meg tévé- és rádiócsatornákat, és sok újságíró is börtönbe került arra hivatkozva, hogy terroristákat támogatnak.

A modern Törökország 1923-ban jött létre az egykori Oszmán Birodalom romjain. Az első köztársasági elnök, Musztafa Kemal Atatürk (“a törökök atyja”) a muszlim világban elsőként vezetett be világi alkotmányt, jelképes aktusként az arab írást latin betűs váltotta fel. A többpárti demokrácia időszakait 1960-ban, 1971-ben és 1980-ban katonai puccs szakította meg, a hadsereg utoljára 1997-ben avatkozott be, de a hatalom mindannyiszor visszakerült a civil politikusok kezébe. 2016. július 15-én a hadsereg egy része államcsínyt kísérelt meg, a sikertelen próbálkozást az iszlamista Recep Tayyip Erdogan államfő arra használta fel, hogy leszámoljon belső ellenzékével, tisztogatást hajtott végre a közigazgatásban, a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, a felsőoktatásban és a médiában.

 

A törökországi kurdok 1984-ben kezdtek fegyveres harcba az önálló állam megteremtéséért, a több tízezer halálos áldozatot követelő fegyveres harcot 2013-ban tűzszünet zárta le. Az összecsapások 2015-ben kiújultak, azóta a kurd szeparatisták és az iszlamista szélsőségesek sorozatban követnek el terrorcselekményeket.

 

Törökország 2016 augusztusában beavatkozott a szíriai polgárháborúba, a 2011 óta tartó konfliktus miatt csaknem hárommillió ember menekült török területre Szíriából.

 

Törökország 1963-ban kötött társulási megállapodást az Európai Unióval, a csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, de a 35 fejezetből eddig csak egyet zártak le. Az Európába tartó menekültáradat megállítása érdekében az EU és Törökország 2016 márciusában egyezményt kötött, melynek nyomán számottevően csökkent az EU tagországaiba érkező menekültek száma.

Győzhetnek az igenek, vagy mégsem?

Két török közvélemény-kutató cég csütörtöki felmérése szerint a török választópolgárok szűk többsége, valamivel több mint 51 százaléka voksol a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése mellett. A Konda nevű, kormányközeli vállalat 51,5 százalékra jelezte előre az elnöki rendszert támogató “igenek” arányát. Megjegyezték, hogy a hibahatár plusz-mínusz 2,4 százalék. A Konda arról is beszámolt, hogy a bizonytalan szavazók aránya 9 százalékra csökkent a januári értékről, amely 20 százalék felett volt.

A Gezici nevű, a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárthoz (CHP) közel álló cég a bizonytalan választók elosztását követően 51,3 százalékra tette az igenek, 48,7-re pedig a nem szavazatok arányát. A Gezici múlt heti kimutatásában még 53,3 százalékot értek el az igenek. A cég 9,9 százalékra tette a bizonytalanok arányát, és kiemelte, hogy sok megkérdezett nem akarja megosztani a véleményét.

A Spiegel Online tudósítása szerint azonban a törökök legalább 50 százaléka elítéli Erdogant, és még a hívei között is nő az ellenállás az ország közjogi rendszerének radikális átalakításával szemben. Ezért aztán nem lefutott ügy a népszavazás, egyes felmérések szerint a “nem” tábor öt százalékkal vezet.

A mérleg nyelve feltehetően a külföldön élő törökök (nagyjából hárommillió fő), hiszen a szavazásra jogosultak öt százalékáról van szó, akik már a korábbi választásokon is másképpen szavaztak, mint a Törökországban élők, jobban támogatják Recep Tayyip Erdogan török elnök kormányát. Közülük sokan úgy érzik, hogy másodrendű polgárként kezelik őket.

Új Törökország születik

A török államfő az április 16-i referendum sikeressége után arra számít, hétfőtől egy új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással vagy a menekültügyi megállapodással fenyegetni.

Törökországnak már nincs szüksége az Európai Unió kritériumaira, Ankarának saját kritériumai vannak, elég neki a maga demokráciája.

Erdogan érvelése alapján az elnöki rendszer önmagában is erős és stabil Törökországot eredményez, éppen ezért a török államfő korábbi népszavazási kampányának kiemelt pontja volt az Európa Unió bírálata. A keresztes lovagok szövetségének nevezte és kifogásolta a többi közt, hogy az unió “54 év alatt sem vette fel soraiba” Törökországot, mivel az utóbbi lakossága túlnyomó többségében muzulmán. Erdogan azt is kijelentette, hogy az unió a török csatlakozási tárgyalások 2005-ös kezdete óta “egész végig hazudott“. “A 80 milliós török nép majd leckére tanítja az európai vezetőket” – hangoztatta.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a közelmúltban szintén vallásháborúk veszélyére figyelmeztetett Európában. Erdogan pedig többször lenácizta és lefasisztázta Németországot és Hollandiát is.

Törökország és az Európai Unió között március közepén robbant ki diplomáciai konfliktus, miután több EU-tagállam nem engedte meg török minisztereknek, hogy az elnöki rendszer mellett kampányoljanak a helyi török közösségek előtt. Mindeközben Nyugat-Európában egyre feszültebben figyelik, hogy a NATO-szövetséges Törökország vezetése egyre jobban a tekintélyuralmi rendszer kialakulása felé halad.

Jöhet a török Brexit, a halálbüntetés és az új menekültügyi megállapodás

Éppen ezért a török elnök már márciusban felvetette annak a lehetőségét, hogy Törökország tarthatna egy második népszavazást is az elnöki hatalom kibővítéséről esedékes áprilisi referendum után, mégpedig arról, hogy folytassák-e az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat. Hozzátette, hogy tiszteletben tartaná az eredményt, bárhogyan is döntenek erről az emberek.

Április 16-a szakítási pont lesz

– mondta az elnök, arra utalva, hogyan alakulhat az EU és Törökország viszonya, ha az “igenek” győznek.

Ez az ügy is a tétek között lesz, mert Törökország senkinek nem a pofozógépe

– tette hozzá, külön kiemelve, hogy felülvizsgálják majd a Brüsszellel tavaly kötött menekültügyi megállapodást is.

Süleyman Soylu török belügyminiszter korábban havi 15 ezer menekült útnak indításával fenyegette meg Európát és rámutatott: Ankara mellőzésével Európa nem játszadozhat Törökország térségében. Mint fogalmazott: Európa “megőrülne”, ha a török kormány “kikövezné az utat” azelőtt a 15 ezer menekült előtt, akit havonta küldhetne.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szintén márciusban jelentette be, hogy Ankara teljesen elállt a menekültügyi megállapodásnak attól a részétől, amelynek értelmében Törökország visszaveszi az illegális migránsokat Görögországból. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a vízummentességgel “ámította” a törököket. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ankara felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait is, és ha a vízummentesség megadására vonatkozó feltétel nem teljesül, a török kormány bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.

Az Európába irányuló menekültáradat visszafogásának érdekében tavaly március 18-án kötött EU-török megállapodásban Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy különösen a július 15-ei puccskísérlet óta a  jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.

Erdogan nemcsak a korábbi megállapodásokat írhatja felül, de egy évek óta hatályon kívül helyezett, az EU által határozottan elítélt törvényt is visszaállíthat. Az elmúlt hónapokban több alkalommal kijelentette, hogy haladéktalanul aláírja a halálbüntetés újbóli bevezetéséről szóló törvényt, ha a parlament elhatározza azt. Minden alkalommal azt állította, hogy a törökök túlnyomó többsége ezt követeli. Arra számít, hogy a vasárnapi népszavazás után a parlament dönt a halálbüntetés újbóli bevezetéséről, ő pedig – mint fogalmazott – habozás nélkül aláírja majd.

A mártírok családjainak, hőseink családjainak nem kell emiatt aggódniuk

– fogalmazott, azokra a törökökre utalva, akik a július közepén történt puccskísérlet idején szembeszálltak a puccsistákkal és támogatták az államfőt.

Törökországban 2004-ben helyezték hatályon kívül a halálbüntetést (bár a gyakorlatban nem alkalmazták 1984 óta), mégpedig párhuzamosan a török uniós csatlakozási tárgyalásokkal. Az Európai Unió többször is jelezte, hogy a halálbüntetés visszaállítása a csatlakozási tárgyalások végét jelentené.

Szakértők szerint ha a nemek győznek is vasárnap, abba Erdogan nem fog belebukni, 2019-ig biztosan hatalmon marad, és az akaratát így is keresztül tudja vinni a kormányon.

(Spiegel, 24.hu, MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.