Current Dutch Prime Minister and election winner Mark Rutte on stage at the election party of his conservative-liberal party VVD (Volkspartij voor Vrijheid en Demcratie, lit. 'People's Party for Freedom and Democracy') in The Hague, Netherlands, 15 March 2017. The Netherlands elected a new parliament on Wednesday. Around 13 million people were eligible to vote. Photo: Daniel Reinhardt/dpa
Külföld

Pont egy rosszul időzített nácizás miatt bukhatott nagyot a szélsőjobb

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2017. 03. 16. 16:41

Korábban a témában:

A Mark Rutte miniszterelnök vezette Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért a szavazatok 21 százalékát megszerezve győzött a hollandiai parlamenti választáson, megelőzve Geert Wilders bevándorlásellenes Szabadságpártját, ami ugyan holtversenyben második helyen végzett, de így is mindössze 13 százalékot kapott.

A választás egész Hollandiát mozgósította, Rotterdamban például 30 éves rekordot döntött a részvételi arány, ami 80 százalék felett alakult. Tudósítók arról számoltak be, hogy Hágában a szavazóhelyiségek nyitva tartását meg kellett hosszabbítani, annyian szerették volna leadni voksukat. Egy amszterdami önkéntes pedig arról beszélt, hogy sosem fordult még elő, hogy hosszú sorokban vártak volna az emberek arra, hogy szavazhassanak.

De nem csak a hollandokat izgatta a választás, egész Európa figyelt rá. Nem véletlenül, hiszen az olyan váratlan fordulatok, mint a Brexit és Donald Trump győzelme után sokan a populizmus újabb tesztjének tekintették a voksolást.

Arról nem is beszélve, hogy áprilisban jön a francia elnökválasztás, ősszel pedig a németországi szövetségi választás, előbbin Marine Le Penn, utóbbin az AfD esélyei okoznak sokaknak álmatlan éjszakákat.

Nem véletlen, hogy az európai politikusok sorra számoltak be megkönnyebbülésükről az eredmények nyilvánosságra hozatala után.

  • Francois Hollande francia elnök szerint Rutte győzelme “a szélsőség felett aratott világos győzelem”.
  • Paolo Gentiloni olasz kormányfő Twitterén azt írta: “az EU-ellenes jobboldal elvesztette a hollandiai választásokat”. Hozzátette, ezek után közösen kell újjáéleszteni az EU-t.
  • Angela Merkel szóvivője is Twitteren osztotta meg örömét: “Hollandia, ti vagytok a bajnokok!”
  • Martin Schulz EP-elnök is megkönnyebbüléséről számolt be, megjegyezte ugyanakkor, hogy folytatni kell a harcot egy nyitott és szabad Európáért.
PVV leader Geert Wilders speaks to the press on election night in The Hague, on March 15, 2017. 
The Liberal party of Dutch Prime Minister Mark Rutte was set to win the most seats in Wednesday's elections, forcing far-right Geert Wilders into second place along with two other parties,  the Christian Democratic Appeal and the Democracy party D66, exit polls predicted. / AFP PHOTO / ANP / Robin Utrecht / Netherlands OUT - Belgium OUT
Fotó: Europress

Természetesen nem mindenki elégedett a választások eredményével: miután Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szembesült a szélsőjobboldali párt vereségével, kijelentette, hogy nincs is különbség a szociáldemokraták és a fasiszta Wilders között. Erre még rátett egy lapáttal, mikor közölte, hogy

hamarosan vallásháborúk kezdődnek majd Európában.

A törökök azért sem törtek ki üdvrivalgásban az eredmények hallatán, mert a napokban rég nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki a két ország között, ami valószínűleg nagy hatással volt a választások eredményére is. Ugyanis Törökországban hamarosan népszavazást tartanak majd az elnöki rendszer kiépítéséről Erdogan javára, akinek szüksége van a Hollandiában élő törökök támogatására.

Csakhogy a hollandok először nem engedték be a török külügyminisztert, amikor kampányolni akart Rotterdamban, majd visszafordították a határról a török családügyi minisztert, ami után Erdogan felfüggesztette a kormánytalálkozókat Hollandiával, és megtiltotta a holland diplomaták repülőútjait Törökországba. Erdogan ezen kívül náci maradványoknak és fasisztáknak nevezte a hollandokat.

Mi köze ennek a hollandiai választásokhoz?

Andre Krouwel holland politológus szerint hiába állt Rutte és Wilders támogatottsága fej fej mellett hosszú időn át,

Erdogan diplomáciai háborúja a holland kormánnyal láthatóan növelte Rutte népszerűségét. 

A kormányfő ugyanis nem volt hajlandó meghajolni a nyomás alatt.

Ezen kívül közrejátszott az is, hogy Wilders a saját dolgát nehezítette meg azzal, hogy miután bátyja rosszalló megjegyzéseket tett rá az egyik holland televízióban, elutasította a csatorna meghívását a kormányfőjelölti vitákra. Ráadásul sokan úgy érezték, hiába szavaznak Wilders pártjára, hiszen a szélsőjobboldali politikus törekvései,

  • kiléptetni az országot az EU-ból,
  • bezárni a mecseteket,
  • betiltani a koránt,

lehetetlenné tennék a Szabadságpárt koalícióját bármelyik másik párttal.

Leader Marianne Thieme (C) of the Partij voor de Dieren reacts with supporters during election night  in the Hague, on March 15, 2017. 
The Liberal party of Dutch Prime Minister Mark Rutte was set to win the most seats in Wednesday's elections, forcing far-right Geert Wilders into second place along with two other parties,  the Christian Democratic Appeal and the Democracy party D66, exit polls predicted. / AFP PHOTO / ANP / Piroschka van de Wouw / Netherlands OUT
Fotó: Europress

Enélkül pedig Hollandiában lehetetlen kormányra kerülni, hiszen

a 150 fős holland parlamentben rendre koalícióra van szükség a kormányalakításhoz.

Jacob Funk Kirkegaard, a washingtoni Peterson Institute for International Economics kutatója pedig azt mondta,

a hollandok visszautasították a populizmust és Európára szavaztak.

A közgazdász hozzátette, úgy tűnik, a választók meghallották Rutte felhívását a Trump és Brexit elleni harcra. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy a hollandiai választások eredménye ugyan mindenkit megnyugtat egy kicsit, de ettől még nem szabad megfeledkeznünk a következő előttünk álló kihívásról: a francia elnökválasztásról.

Az amerikai Cornell University szociológia professzora, Mabel Berezin is rámutatott arra, hogy a közel két évtizede a holland parlamentben ülő Wilders veresége nem egy biztos jel az európai populizmus hanyatlására. Kirkegaardhoz hasonlóan ő is a francia elnökválasztást tartja igazi vízválasztónak.

Jesse Klaver, a Zöld Baloldal kormányfőjelöltje az eredmények kihirdetése után arról beszélt, hogy minden újságíró az elmúlt hetekben egy dolgot akart megtudni: lesz-e populista áttörés Hollandiában? Klaver erre annyit mondott:

ez az eredmény üzenet egész Európa számára.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.