Külföld

Ezeket az ételeket fogjuk enni harminc év múlva

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 01. 15. 17:30

Az éghajlatváltozás étrendünkre is hatással van, így 2050-re az jócskán átalakulhat. De mit fogunk enni? Ha válogatós, akkor nem fog örülni.
Korábban a témában:

Lenne egy tippünk, hogyan nézne a századforduló pesti polgára a tinédzserek péntek éjszakáinak slágereire, az olcsó pizzaszeletre és az életmentő, tökéletes nevű gyrospitábanhagymacsípősmindenmehetre, vagy épp a mindent elárasztó gyorséttermi szendvicsekre és édességekre, de ez nem is csoda, hiszen az elmúlt évtizedekben a globalizációnak köszönhetően az étrendünk teljesen megváltozott. Nem lesz ez másként a következő harminc évben sem, de az ok immár nem a különböző mediterrán, vagy egzotikus nemzetek konyháinak köztudatba szivárgása, hanem az éghajlatváltozás lesz.

A legnagyobb érvágást mindenképp a hagyományos húsipar és a mezőgazdaság szerepének megváltozása jelentheti majd, hiszen az üvegházhatású gázok termelésében ezek jelentős szerepet játszanak (a vágóállatok adják a teljes széndioxid-kibocsátás 5, míg a metánkibocsátás 40 százalékát), de az évezredek óta az étkezésünk alapkövét képező húsok és haszonnövényekből sem lesz elég ahhoz, hogy a század közepére kilencmilliárdossá duzzadó emberiség minden tagjának éhségét csillapítsa.

Új utak után kell tehát nézni – lássuk, mik a lehetséges irányok.

Laborban növesztett hús?

A jókora területeket igénylő állattenyésztésnél hatásosabb, gyorsabb és hosszú távon olcsóbb módszert néhány évvel ezelőtt a hollandiai Maastricht egyetemén dolgozták ki, hogy alternatívát nyújtsanak a hús iránti, gyorsan növekvő keresletre. A tehénőssejtekből elektromos impulzusokkal gyorsítva növesztett húsok tökéletesre csiszolása persze még folyamatban van, hiszen az összetéveszthetetlen ízeket adó zsír és vér még hiányzik a képletből. Tíz-húsz év, és a sarki gyros is ebből fog készülni!

Ugyanezt a folyamatot halakkal is eljátszhatjuk, hiszen a NASA egyik kutatólaboratóriumában dolgozó professzorok egyike, Morris Benjaminson kollégáival már 2002-ben készített halfiléket – aranyhalak izomszövetéből, sőt, a Szilikon-völgy legfurább cége, a New Wave Foods 2015-ben már a legnagyobb tengeri kedvencek, a kagyló és a rák húsát is képesek voltak lemásolni – utóbbit méghozzá algákból, melyek a fenti kép alapján ránézésre nagyon hasonlóak az igazihoz.

Az európaiak fejében tilos lámpát gyújtó rovar- és bogárfogyasztás

A bogarak (feltéve persze, ha jól készítik el őket) igenis finomak, ezt pedig kétmilliárd ázsiai (és közép-amerikai), illetve ott megfordult turisták bevállalósabb rétege is tanúsíthatja. A tücskök, szöcskék és különböző lárvák fogyasztása ott a kultúra része, de a szokás néhány évvel ezelőtt Európába és az Egyesült Államokba is kezd begyűrűzni, bár egyelőre még csillagászati áron, érdekességként.

Szélesebb körben való elterjedésük persze nem lenne gond, hiszen fogyasztásuk sokkal kevésbé terhelné meg a környezetet, mint a gázkibocsátásuk miatt sokszor emlegetett marhák, de az apró állatok fehérjetartalma sem elvetendő, így nem kizárt, hogy gyermekeink már tücsöklisztből (!) készült tésztát fognak főzni a családnak, vagy épp májpástétom helyett tücsökkrémet kennek a reggeli szendvicsre.

Támadnak az algák?

A zsírokban, szénhidrátban és fehérjében gazdag apró zöld élőlények, az algák is jó ötletnek tűnnek hiszen néhány fajuk szívvédő hatásáról ismert omega 3-zsírsavakat is tartalmaz.

Génmanipulált lesz minden?

herd of young piglet on hay and straw at pig breeding farm

Nem kizárt, hiszen az első GMO-növények már hosszú évekkel ezelőtt megjelentek, és a tudósoknak köszönhetően ellenállnak az őket pusztító bogaraknak és betegségeknek, de miért állnánk meg ezen a ponton?

A 2015-ben felfedezett, a komplett génkutatást megváltoztatni képes metódus például lehetővé teszi, hogy eddig sosem látott precizitással változtassuk meg egy növény vagy állat génállományát, így tényleg csak egyetlen lépésnyire vagyunk a soha meg nem rohadó krumpli, a meg nem barnuló alma, és a vírusoknak nevetve ellenálló malac.

Megjelennek a 3D-nyomtatott ételek?

A 3D-nyomtatás a XXI. század legnagyobb bulijának tűnik, hiszen az elmúlt években már házat, fegyvert, apró dísztárgyakat, vagy épp mindennapi eszközöket is készítettek a segítségével, de a technológia a főzésidőt is megrövidítheti, sőt, az idősek kedvéért akár falatnyi adagokat is készíthet mindenből, anélkül, hogy órákon át pepecselnünk kellene az elkészítéssel, vagy egyetlen mozdulatot tennénk – a folyamatot indító gomb megnyomását leszámítva.

Vagy egyszerűen csak több halat fogunk enni?

Meglehet, hiszen a halak ugyanúgy fehérjegazdag táplálékforrások, mint más vágóállatok, annyi különbséggel, hogy tenyésztésük sokkal kisebb helyet kíván meg, így a halfarmok tömeges megjelenésével többször kerülhetnek az asztalra. A folyamat már megkezdődött: 2011 volt az első év, mikor több hal került a világpiacra, mint marhahús, a különbség pedig évről évre egyre nagyobb.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.