ISTANBUL, TURKEY - APRIL 17: Turkey's President Recep Tayyip Erdogan (C) gives a speech during a conference on "Prophet Muhammad, Tawhid and Wahdat" as a part of the Holy Birth Week celebrations, at Sinan Erdem Sports Hall in Istanbul, Turkey on April 17, 2016. The Holy Birth Week dedicated to mark the holy birth of Muslims' beloved Prophet Muhammad, has been commemorated in Turkey since 1989 with lectures, workshops, and scholarly meetings to draw attention to the life of Prophet Muhammad and his teachings. Muslims in Turkey celebrate the week with joy and anticipation as they venerate Prophet Muhammad and his message to all. The Prophet Muhammad's birth day is 20th of April AD 571. Turkish Presidency / Yasin Bulbul / Anadolu Agency
Külföld

Nagyon benéztük a török fenyegetést

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2016. 11. 28. 17:16

Korábban a témában:

Elég rég volt már olyan időszak Európa történetében, amikor egyszerre ennyi veszélyes döntés fenyegette volna a kontinens stabilitását. Marine Le Pen esélye a francia elnökségre, Merkel esetleges bukása, az osztrák szélsőjobb előretörése, Hollandia egyre EU-szkeptikusabbá válása, a hard-Brexit vagy Trump külügyminiszter-választása mind olyan lehetőségek, amelyek felbonthatják Európa mostani megegyezéseit. Nyilván, hiszen pontosan ez a céljuk.

Az egyik legkomolyabb baljós árny viszont Törökország marad. Az Európai Unió és Törökország viszonya egyre romlik, pedig kevés fontosabb szövetségesünk van az atlantista vonalon kívül. Törökország például a NATO második legnagyobb ereje.

De az Erdogan elleni puccskísérlet után nemcsak Törökország ellen szabadultak el az indulatok, hanem az országon belül is. Recep Tayyip Erdogan elnök a puccskísérlet utáni megtorlásban emberek tízezreit rúgatta ki a munkahelyéről, további ezreit börtönözte be, ráadásul a rácsok mögül sűrűn jönnek hírek kínzásokról, nemi erőszakról. A városi, liberális értelmiséget és a sajtót gyakorlatilag lefejezték,

Törökország a világ egyik legnagyobb újságíróbörtöne lett.

Nagyobb a tehetetlensége

Ezzel párhuzamosan gyengültek Törökország esélyei arra, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Pedig eleve nem álltak jól. Erdogan jó ideje próbál a menekültek hátán bemászni Európába, változó sikerrel.

Ehhez kellett Európa tehetetlensége és az előrelátás hiány is. A szíriai háború menekültválsága teljesen váratlanul és felkészületlenül érte az Európai Uniót. Nem is volt képes kezelni, nemhogy megoldani a problémát. A kezdeti időszak után, amikor emberek százezrei áramlottak be a kontinensre a háború elől menekülve, akkorára nőtt a tagállamokon a politikai nyomás, hogy valamit kezdeni kellett a problémával.

Ez a valami pedig az volt, hogy Európa a gyakorlatban kiszervezte a határvédelmét Törökországnak.

Miközben Európába másfél-kétmillió menekült érkezett, a szíriai háború sokkal jobban megviselte a környező országokat. Törökországba például lassan hárommillió menekült költözött be, a szír háború megoldása pedig nagyon messzinek tűnik. Így ez a hárommillió ember még egy darabig Törökországban fog maradni. Ha a török kormány nem kezdte volna el szigorúan ellenőrizni az Európába tartó menekültútvonalakat, szinte biztos, hogy ezeknek az embereknek egy része már elindult volna a kontinens felé. És az is valószínű, hogy ha Törökország abbahagyja a határainak ellenőrzését, el is fognak indulni.

Török rulett

És pont ez az, amivel Erdogan zsarolni tudja Európát. Jelenleg elég kényes az egyensúly. Európa néhány dolgot azért tud ajánlani Törökországnak. Ilyen a vízummentesség és az uniós csatlakozási tárgyalások. Cserébe a törökök nem engedik tovább a náluk várakozó menekülteket. Ha ennek az egyensúlynak valamelyik oldala megbillen, akkor borul minden.

Ezért lesz érdekes megnézni azt, hogy mi történik a következő pár hétben Törökországban. Az Európai Parlament elé nemrég beterjesztettek egy olyan javaslatot, amely felkérné az Európai Bizottságot arra, hogy ideiglenesen fagyassza be a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. 479 igen szavazattal ment át, 37 nem és 107 tartózkodás ellenében. Az elfogadott javaslat semmire nem kötelezi a Bizottságot, de elég jól tükrözi azt, hogy a jövőben milyen ellenállással szemben tud majd a Tanács és a Bizottság bármit elérni Törökországgal kapcsolatban.

Erdogan ekkor kezdett el fenyegetőzni.

Konkrétan azzal, hogy megnyitja a határokat és engedi nyugat felé továbbmenni a menekülteket.

Hallgassanak rám, ha ennél tovább mennek, a határok megnyílnak, ezt jegyezzék meg. Soha nem kezelték őszintén az emberiséget, soha nem voltak sportszerűek az emberekkel. Nem vették fel a gyerekeket, akiket partra mosott a tenger. Mi etetjük azt a 3,5 millió éhes embert, aki az országunkba menekült.

A helyi média szerint nagyjából ez volt Erdogan válaszüzenete. A török elnök azt is megjegyezte, hogy az Európai Parlament szava nem ér semmit. Ezt a kritikát pedig nehéz nem komolyan venni egy ilyen, senkit semmire nem kötelező javaslat elfogadása után.

Nem miattam, miattad

Ugyanakkor az Európai Parlament csatlakozási tárgyalásokat felfüggesztő javaslatának van alapja. Törökország már a puccskísérlet előtt sem felelt meg a vízummentességért támasztott száz elvárás felének. Súlyos emberi jogi és sajtószabadsággal kapcsolatos hiányaik voltak, amelyek felett az EU hajlandó lett volna szemet hunyni, cserébe a határok megvédéséért.

Afölött viszont nehéz szemet hunyni, hogy mi történik Törökországban a puccskísérlet óta. Főleg, hogy Erdogan egy kicsit sem próbálja álcázni, hogy itt a bosszú lenne a cél. Pont erről szól a halálbüntetés visszavezetése is a török jogrendbe.

Irtó nehéz helyzetbe fog így kerülni az Európai Unió. Vagy elengedik a törökök kezét, vállalva az újabb menekülthullámot, vagy kitartanak Erdogan mellett, vállalva, hogy a saját alapvető értékeiket árulják el.

Eközben Törökország Obama elnöksége alatt egyre romló amerikai kapcsolata jobbra fordulhat. Egyelőre nem tudni, Trump mit tervez Amerikán kívül, ahogy azt sem, hogy melyik oldalra állnak majd végül az amerikaiak. Az biztos, hogy nem lehet egyszerre Oroszországgal és Törökországgal is kiegyezni, hiszen teljesen ellentétes oldalról van szó, mert az oroszok azt szeretnék, ha Aszad maradna hatalmon, miközben a törökök az ellenkezőjét.

Kiadó, eladó most a szívem

Ezzel párhuzamosan viszont teljesülhet Erdogan legfőbb kívánsága, és az Egyesült Államok végre kiadhatja Törökországnak Fethullah Gülent, Erdogan korábbi szövetségesét és jelenlegi legkomolyabb ellenségét. Az elnök azzal vádolja Gülent, hogy árnyékkormányt épített Törökországban és a puccskísérlet mögött is ő állhat.

Gülen kiadatásában sokat segíthet, hogy Trump leendő nemzetbiztonsági főtanácsadója, Michael Flynn nyíltan a török állam fizetési listáján állt (meg persze Szaúd-Arábiáén is), és többször is nyilvánosan kijelentette, hogy ki kell adniuk Gülent a török igazságszolgáltatásnak. Trump döntésén sok múlik, mivel az idős prédikátor egy pennsylvaniai birtokon él.

Elég forgalmas időszaka lesz a török diplomáciának, de Európa nehezen járhat jól, bármi is történik.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. augusztus 27.
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója az új Solaris-Skoda trolibuszok sajtóbemutatóján a BKV X. kerületi  Zách utcai trolibuszgarázsában 2015. augusztus 27-én. Napokon belül megkezdődik a 36 új trolibusz tesztüzeme Budapesten, amelyek „önjáróak”, akár négy kilométert is meg tudnak tenni behúzott áramszedővel. Az alacsonypadlós járművek közül a csuklós trolikon 104, a szóló járműveken 64 ember utazhat egyszerre.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.