Németország sokáig nem foglalkozott megfelelően a menekültkérdéssel és a schengeni külső határok védelmével – mondta Angela Merkel a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban, ami abból az alkalomból készült, hogy a kancellár egy éve tette emblematikussá vált kijelentését – „Wir schaffen das” – arra utalva, hogy Németország megbirkózik a menekültválsággal.
Merkel arról beszélt, hogy már 2004-ben és 2005-ben is sok menekült érkezett, de Németország Spanyolországra és a külső határokon fekvő más országokra hagyta a gondot, és ellenállt a menekültek arányos elosztásának.
Tagadhatatlan, hogy Németország a balkáni háborúk idején befogadott sok menekült után örült annak, hogy a kérdést főleg másoknak kell megoldaniuk
– jegyezte meg.
Kijelentette: mély meggyőződésből mondta egy éve, berlini nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy „megoldjuk”, tudatában annak, hogy nagy és nehéz feladatról van szó. Világos volt számára, hogy le kell győzni a bürokratikus akadályokat és félelmeket, ehhez a „Wir schaffen das” jó jelszó, ami célt és tartást ad, de nem gondolta, hogy sokat idézett kijelentés lesz belőle.
Arra a kérdésre, hogy kire vonatkozott a jelszó, azt mondta: saját magára és a kihívást vállaló összes többi politikusra, az önkéntesekre, a segélyszervezetekre, a gazdaságra, a társadalom egyéb részeire, végül is egész Németországra gondolt, sőt másokra is, mert „nekünk európaiaknak kell gondoskodnunk az uniós külső határok biztosításáról és a mozgás szabadságának megőrzéséről a schengeni övezeten belül”.
Merkel azt mondta, tudatosan törekedtek arra, hogy
amit a menekültekért tesznek, ne azok kárára történjék, akik mindig is itt éltek, vagy nagyon régen itt élnek.
Jelezni akarták, hogy ők ugyanolyan fontosak, mint eddig, amivel az emberek félelmeinek legalább egy részét el lehet oszlatni.
A kancellár a menekültekkel kapcsolatos feladatok között említette, hogy az „egészen más kultúrkörből” érkező embereket beillesszék a német társadalomba. Elismerte, ez nem problémamentes, de meg lehet oldani, „ha az értékeink irányítanak”.
Arra a kérdésre, hogy szerinte miként változhat meg Németország, Merkel azt mondta, a változás önmagában nem jelent rosszat, az élet velejárója, a kérdés inkább az, hogy olyan változás történik-e, amit sokan nem akarnak, kényszerűnek, ellenőrizhetetlennek ítélik meg. Ezért rögzíteni kell, hogy „mi fontos nekünk”,
a szabadságnak, a demokráciának, a jogállamiságnak és a szociális piacgazdaságnak nem szabad változnia, és nem is változik
– mondta.
Kitért arra is, hogy a hatóságok tisztában vannak azzal, hogy nem minden menekült jó szándékkal érkezik és tapasztalják, hogy iszlamista csoportok megpróbálják a menekültekbe sulykolni nézeteiket. Az viszont egyszerűen nem igaz, hogy a terrorizmus a menekültekkel érkezett, az már korábban itt volt a legkülönbözőbb formákban.
A menekültek nagyon nagy többsége az erőszak, a gyilkosság, a bombák és a terror elől menekült Németországba, és semmi mást nem kíván, csak nyugalmat és egy új esélyt az életre
– mondta Merkel, hozzátéve, hogy a fenyegetettségről nyíltan kell beszélni, és következetesen fel kell lépni a biztonság megőrzéséért. Nyíltan kell beszélni arról is, hogy Kölnben szilveszterkor elfogadhatatlan bűncselekmények történtek, Köln drámája éppen az volt, hogy az a benyomás keletkezhetett, hogy valamit el kell hallgatni, vagy nem a súlyának megfelelően kell beszélni róla – vélte.
Az interjúban arról is beszélt, hogy a német lakosság túlnyomó többségére nem jellemző az idegenellenesség, de bizonyos mértékben, és részben nagyon erőszakos formában mégis jelen van, és az utóbbi egy évben a korábbinál sokkal erősebben megmutatkozott.
Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy legalább a politikusok mérsékelt hangvételű nyilatkozatokat tegyenek és felelősségteljesen bánjanak a nyelvvel
– jelentette ki a német kancellár. (MTI)
