„Valaki várjon a parkolóban egy autóban, és ezt az üzenetet töröld” – találkozásunk egy külföldi fronton harcoló magyarral

A tudósítói munka egyeneságú következménye, hogy a nevünk bekerül a köztudatba mint a kérdéses konfliktus egyik szakértője. Azonban minél több írásunk jelenik meg egy adott konfliktuszónából, úgy növekszik a privát megkeresések aránya is.

Egy újságíró elérhető: az e-mail címét és telefonszámát ki lehet kérni a szerkesztőségből (ha már eleve nem nyilvános) és a Facebookon is alapból fent van. A legtöbb internetes hírportálnál ugyanis elvárás, hogy az embernek legyen saját újságírói Facebook-oldala. Legalábbis a 24.hu-n az.

Az elmúlt három évben, mialatt vagy egy tucatszor jártam az ukrán/iraki fronton, elég sok megkeresést kaptam az írói oldalamon. Főleg a húszas és harmincas éveik elején járó férfiak tudakolták, hogyan csatlakozhatnának a kurd önkéntes erőkhöz (a pesmergákhoz vagy a szíriai YPG-hez) vagy az ukrán önkéntes alakulatokhoz. Mondjuk, arról is kérdeztek már egy cikkem nyomán, hogyan kell házilag bombát barkácsolni.

Ami közös ezekben a megkeresésekben, ahogyan reagálok rájuk. A lehető legudvariasabban utasítom el őket, még akkor is, ha történetesen személyesen ismerem melyik kurd ezredes alatt szolgálnak az Irakban állomásozó külföldi állampolgárok , vagy tudom, Kijevben melyik utcában lehet jelentkezni valamelyik önkéntes hadosztályhoz, hogy rövid képzés után a frontra kerüljünk.

Nem tudom, és nem is akarom eldönteni ugyanis, hogy a TEK tesztel-e azzal kapcsolatban, hogy tisztában vagyok-e a vonatkozó magyar törvényekkel. Illegálisan végzett toborzás vádjával sem szeretnék a bíróság elé állni. Az új magyar BTK-ban ugyanis már szankcionálják, ha valaki külföldi fegyveres csoporthoz csatlakozik, mégpedig a különös részben.

146. § (1) Aki a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe – szövetséges fegyveres erőn kívül – katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a magyar állampolgár, aki – szövetséges fegyveres erőn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt.

(3) Ha a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toborzott vagy ilyen szolgálatra közvetített személy a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a toborzó vagy közvetítő személy két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvény eléggé egyértelműen fogalmaz arról, hogy beállni egy nem szövetséges haderőbe, bűncselekmény, sőt az ebben nyújtott segítségnyújtás is az. Erről általában tájékoztatom azokat, akik hozzám fordulnak.

Érdekes módon nagyon ritkán fordul elő, hogy előkerülne, mennyi pénzt is lehet keresni egy fegyveres konfliktusban önkéntesként. Ha igen, az a legjobb és legkönnyebben kezelhető eset.

Erről szoktam felvilágosítást adni. Azért, hogy egyetlen önkéntes “Rambo” se gondolja azt, hogy majd egy lövészárokban fog meggazdagodni, olyan fizetéssel, mint amilyeneket a szerződéses cégek alkalmazottjai kapnak, mint például az iraki/afgán háborúban elhíresült Blackwater.

Már 2014-ben megkérdeztem, hogy az iraki pesmergákhoz csatlakozó külföldiek kapnak-e zsoldot, ha pedig igen, mennyit.

Szállást kapnak és ellátást. Fizetést nem tudunk biztosítani az önkénteseknek

– felelte Hewa Jaff, a PUK Politbüro osztály külkapcsolati részlegének igazgatója.

Ugyanez a helyzet azokkal, akik az ukrán hadsereg oldalán akarnak harcolni a szeparatisták ellen. Ha kapnak is valamilyen juttatást, az havi száz euró alatt van. Ennyi pénzért senki sem kockáztatja az életét csak úgy.

Mégis vannak, akik fizetés nélkül is vállalják, hogy lőjenek rájuk. Többségében pedig nem vallási/ideológiai fanatikusok. Legalábbis azok, akikkel Irakban beszéltem, nem tűntek annak. Nem a pénzért, hanem azért csinálták, hogy „tegyenek valamit az Iszlám Állam ellen”.

Ennél több ideológiai háttérrel nem találkoztam. Persze a kérdés foglalkoztatott, hogy miért is megy egy honfitársam harcolni egy idegen hadsereg oldalán, de egyetlen magyar önkéntessel sem sikerült beszélnem, úgy, hogy

mind Irakban, mind Ukrajnában jelezték felém az önkéntes harcosok, hogy van magyar a soraik között.

Egészen 2016 májusáig nem sikerült senkit sem találnom, akiről egyértelmű lett volna, hogy harcolt a frontvonalon.

Májusban azonban jelentkezett egy B. A. (a teljes nevét értelemszerűen nem írom le) nevű huszonéves fiatalember az ukrajnai utam során. Azt mondta, hogy fussunk össze Gorlivkánál, ahol a Pravíj Szektor harcoló alakulatában szolgál. Bár a találkozó nem sikerült, mert Avgyievkához mentem Kramatorszktól pár kilométerre, megegyeztünk abban, hogy Magyarországon találkozunk, amint hazaér.

Szeretném hangsúlyozni, hogy nem azért vele beszéltem, mert az ukránok oldalán harcol a szakadárok ellen, hanem azért, mert ő állt szóba velem. Nagyon szívesen találkoznék olyanokkal is, akik a pesmergák, illetve a szeparatisták oldalán harcolnak, hogy megírhassam a történetüket.

A találkozó megszervezése nem tűnt egyszerű dolognak. Egy biztosított e-mail fiókról a következő üzenetet kaptam:

A talinak nem szabad nyilcanos helyen tortennie. Elkerem minden adatot. Feljegyzest amit leirt sanyi a ket kezevel. Minden kell az eredeti szovegek illetve a kidolgozott. Talalka: valaki varjon a parkoloban egy autoban aminek a rendszamat elore elmondja a sanyika es a szint. Sanyi nem ott var hanem sanyi kuld valakit ertem. Remelem vetted a lapot es ezt torlod. A napokban hivlak

Abban maradtunk, miután leírtam neki a telefonszámomat, hogy keresni fog egy nappal az érkezése előtt. Addig is, hogy elüssem az időt, írtam egy levelet a TEK-nek. Általános kérdéseket tettem fel azzal kapcsolatban, hogy mi is az eljárási módjuk azokkal, akik külföldi harcmezőkről térnek haza, ahová nem kamerával mentek.

Vannak-e magyarok az ISIS kötelékében?

A TEK gyorsan és precízen válaszolt a kérdéseimre.

1. Külföldi fegyveres csoporthoz csatlakozni, ha jól tudom bűncselekmény. Indítottak ilyen eljárást az elmúlt két évben?

Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága érdekében – az uniós társszervekhez hasonlóan – a TEK folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a fegyveres konfliktusokkal terhelt területeken zajló eseményeket.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. Az ilyen bűncselekmények gyanúja esetén a nyílt eljárásra az ORFK Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda rendelkezik hatáskörrel.

2. Tudják ellenőrizni, illetve, milyen módszerekkel tudják szűrni a konfliktuszónákba be- és kiutazókat ?

A térségben megforduló és onnan hazatérő állampolgárok minden tagország számára nagyfokú nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Ez a jelenség a rendészeti szervezetek megelőző, felderítő tevékenységének nagymérvű fokozását követeli meg, a Terrorelhárítási Központ is nagy hangsúlyt fektet a problémakörre.

A TEK már 2013-tól megerősítette együttműködését a témában érintett uniós szolgálatokkal és folyamatos adatcserét folytat a nemzetközi társszervezetekkel. A TEK elemzi és értékeli a nyílt, partnerszolgálati, illetve nemzetközi forrásokból származó információkat, különös figyelemmel azok magyarországi vonatkozásaira.

Ennek a tevékenységnek a részletei – az eredményesség érdekében – értelemszerűen nem nyilvánosak.

3. Ha valakivel szemben felmerül annak a gyanúja, hogy idegen fegyveres milíciában szolgál, mi a sztenderd eljárás?

A TEK folyamatosan ellenőrzi a hazánkon átutazó, vagy itt tartózkodó, fegyveres konfliktusokban érintett – terrorszervezetek támogatásával, vagy terrorcselekmények elkövetésével gyanúsítható – személyeket, szervezeteket. Bűncselekmény gyanúja esetén minden esetben ellenőrizni szükséges az információ hitelességet és a büntetőeljárás megindításához minden lehetséges bizonyítékot meg kell szerezni.

4. Lehetőségük van-e különbséget tenni fegyveres testületek között? Máshogy esik-e a latba, ha valaki a Francia Idegenlégiónál vagy a pesmergáknál/ YPJ-nél szolgált?

A Terrorelhárítási Központ jogszabályban rögzített feladatait tekintve a fegyveres szervezetek jellege nem jelent különbséget. Természetesen a bírói ítéleteknél megjelenhet a cselekmény eltérő megítélése.

5. Felmerült-e, hogy magyar állampolgár csatlakozott az ISIS terrorszervezethez?

Konkrét személy vonatkozásában eddig nem volt megerősíthető, illetve bizonyítható, hogy csatlakozott volna az ISIS terrorszervezethez.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a TEK-nek nincsenek igazolható információi arról, hogy az Iszlám Állam kötelékében magyar állampolgárok teljesítenének szolgálatot.

6. Végez-e Magyarországon bármilyen fegyveres szervezet toborzást illegálisan?

A hazai iszlám szervezetekkel – akikkel nagyon jó az együttműködés – közösen azon munkálkodunk, hogy a radikális iszlamista nézeteket hirdető személyek ne tudják még megkezdeni sem a toborzó tevékenységüket és minél hamarabb elhagyják országunkat.

“Mindenképpen oda mentem volna, ahol háború van”

Néhány nappal a levélváltásom után, csörgött a telefonom. B.A. keresett. Jelezte, hogy megérkezett Budapestre. Mondtam neki, hogy autóm nincs, elnavigáltam egy metrómegállóig a lakásom közelében. A metró előtt találkoztunk.

Húszas éveinek a közepén járó, szakállas fiú. Az öltözéke mindenben átlagosnak volt mondható, ránézésre nem mondta volna meg az ember, hogy harcoló alakulat tagja. A lakásomra mentünk az előírásai szerint. Mielőtt bármibe is belekezdett volna, mondta, hogy vigyem ki a mobilomat a szobából. Gondolom, a paranoia munkaköri leírás náluk.

Nálunk senki sem teljesen ideológiavezérelt. Én először a légióba jelentkeztem, ahonnan az utolsó körben tettek ki. 2014-ben olvastam az ukrán konfliktusról, többek között a te cikkedet egy svéd önkéntessel. Keresgéltem a neten, találtam embereket, jelentkeztem. Én jó ügynek tartom az ukránok harcát, messzemenően elutasítom az orosz külpolitikát, de mindenképpen oda mentem volna, ahol háború van.

– mondta.

Elmesélte azt is, hogy a konfliktus kezdetén egyedül ő volt az egyetlen magyarországi magyar az egységénél és, hogy több jelentősebb fegyveres összecsapásban is részt vett Mariupolnál, illetve a donyecki reptérnél. Mivel ő volt az egyetlen magyar az egységében, neki mondták el, hogy a szakadárok oldalán 125-155 magyar állampolgár harcol.

Ezt az állítást források híján nem tudtam ellenőrizni.

Kiderült, hogy középosztálybeli családból származik, ezeknek a részleteit visszatartom annak érdekében, hogy megóvjam az identitását.

Nem kerültem közelebb annak a megértéséhez, mi is motiválja a magyarok közül azokat, akik önkéntesként csatlakoznak egy fegyveres konfliktushoz.

Mivel pedig ennek a pszichés motivációit senki sem kutatja Magyarországon, kénytelen voltam egy amerikai kutatót, a Washingtonban élő Galen Englundot megkeresni a kérdéseimmel. Englund évtizedek óta foglalkozik fegyveres konfliktusokkal, tagja volt a Bosznia-Hercegovinai háborús bűnökkel foglalkozó kamarának, többek között ő dolgozta ki a konfliktusokban előforduló szexuális erőszak felmérésének protokollját, nemrég kezdett el foglalkozni az erőszakos szélsőségesekkel, illetve a külföldi harcosokkal.

Magányos farkasokat, hirtelen megtérteket céloznak

A válaszlevelében leírta, hogy bár zajlanak kutatások a világban, ez nem jelent többet néhány tanulmánynál. Mivel nagyon kevés kutatás eredményei állnak a pszichiáterek, viselkedéskutatók és pszichológusok rendelkezésére, nem tudja hiánytalanul megválaszolni a kérdéseimet, és attól tart, hogy válaszaival csak még több kérdést vet fel.

Englund elmondása szerint nincsen kidolgozva pszichológiai profil, melyet a külföldi harcosokra általánosítani lehetne, a kiscsoportos identifikáció (milyen baráti köre van) az egyetlen kritikus elem szinte mindegyik csoportnál (a radikális iszlamistáknál is).

Általában elmondható a marylandi egyetem PRIUS követési projektjének felmérése alapján, hogy a fegyveres konfliktusban részt vevőknél nagyobb arányban vannak a stabil háttérrel rendelkezők, de dacára a kormányzatok által finanszírozott kutatásoknak,

a mai napig nem áll olyan teszt a rendelkezésre, mely előre tudná jelezni, hogy valaki nagy eséllyel elmenne önkéntes harcolónak bármelyik oldalon, mert mutat ilyen személyiségjegyeket.

Mindemellett a társadalomnak egy kis szegmense érintett a problémában, őket célozzák a toborzók is, akik elsősorban az internetet használják. Általában magányos farkasokat, hirtelen megtérteket céloznak.

Englund szerint önmagában az erőszakos politikai ideológia, függetlenül attól, hogy az mély vallásossággal párosul-e vagy sem, könnyen sarkallhat bárkit erőszakos cselekedetre, ezért a visszatérő külföldön harcoló önkéntesek veszélyt jelentenek a társadalomra.

Németországban (Hayat program), Dániában és az Egyesült Királyságban vannak olyan kormányzati programok, melyek már kifejezetten a „visszatérőkkel” foglalkoznak, kisebb-nagyobb hatásfokon.

Magyarországon ilyen program nincs.