Pakistan members of Jamiat Nazriati party shout slogans in a rally to pay tribute to Afghanistan's deceased Taliban chief Mullah Omar, in Quetta on August 2, 2015. New Taliban leader Mullah Akhtar Mansour called for unity in the movement August 1, in his first audio message since becoming head of the group that faces deepening splits following the death of longtime chief Mullah Omar. AFP PHOTO / Banaras KHAN / AFP PHOTO / BANARAS KHAN
Külföld

Likvidált tálib vezető: Obama olyat tett, amire még nem volt példa

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2016. 05. 25. 19:35

2016. május 21-én rakéta csapódott egy fehér Toyota terepjáróba valahol Beludzsisztán tartományban, Pakisztánban. Az autó egyik utasa Aktár Mohamed Manszúr molla volt, aki 2015 óta vezette a félelmetes hírű Talibán mozgalmat Afganisztánban. Bár a szervezet ereje az elmúlt években egyre erősödött,

ez sem kímélte meg a mozgalmat irányító vallási vezetőket, hogy néha bohózatba illő események részesei legyenek.

A Talibán mozgalmat Mohamed Omar molla alapította még 1994-ben, és a szervezet – erős pakisztáni támogatás mellett – néhány év alatt elfoglalta Afganisztán nagy részét, és békét hozott a különböző hadurak viszályától szenvedő lakosságnak. Valószínűleg a világ közvéleménye csak egy sokadik obskúrus diktatúraként tartotta volna számon, ha Omar molla nem fogadja be és ad menedéket Oszama bin Ládennek. Ez a kapcsolat, később barátság lehetővé tette az al-Káida terrorszervezetnek, hogy Afganisztánt bázisul használva, biztonságos körülmények között szervezze, tervezze világmegváltó elképzeléseit és terrortámadásait.

This handout photograph taken in 1978 and obtained from the Afghan Taliban on October 12, 2015 shows the late Afghan Taliban leader Mullah Omar posing for a portrait when he was a student at a madrassa in Kandahar. The Afghan Taliban have released a striking new picture of late founder Mullah Omar from his days as a religious student, the only known image of the reclusive leader before he lost his right eye in battle.  AFP PHOTO / AFGHAN TALIBAN -----EDITORS NOTE----- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / AFGHAN TALIBAN " NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / AFP PHOTO / AFGHAN TALIBAN / AFGHAN TALIBAN
Fotó: AFP

Amikor 2001-ben az USA megindította támadását Afganisztán ellen, a tálib vezetés Omár mollával az élen Pakisztánba menekült, főhadiszállásukat a határmenti Quetta városában ütötték fel (bin Láden Pakisztán más területeire menekült, és ott érte egy rajtaütés 2011-ben). Miközben a nemzetközi koalíció előbb demokráciát, később már csak egy minimálisan működőképes államot próbált szervezni Afganisztánban, a Talibán hamarosan újjászervezte magát és különösen 2006-2007-től egyre jelentősebb területeket vont ellenőrzése alá.

Pakisztán meglehetősen ellentmondásos szerepet játszott és játszik napjainkig. A Talibánt sokan a pakisztáni titkosszolgálat, az Interservice Intelligence (ISI) kreálmányának tartották. 2001-ben Iszlámábádot választás elé állította George Bush: vagy velünk, vagy ellenünk. Onnantól fogva Pakisztán mindig támogatta az USA-t, de közben menedéket adott a táliboknak is, akiknek sosem engedte el a kezét teljesen. Az USA ezt a kettős játékot kezdetben tolerálta, de Obama elnök alatt több mélypont is volt a kapcsolatokban. Az egyik ilyen volt bin Láden likvidálása, és most ilyen lesz Manszúr mollaé is.

Omár rejtélyes halála

Pakisztán kettős játéka miatt a Talibán kedvére szervezkedhetett Quettában. Az amerikai dróntámadások Pakisztánban mindvégig az ún. törzsi területekre koncentrálódtak, egy olyan távoli és vad vidékre, ahol a helyi kormány sem bánta, ha az Amerika helyett likvidálja a terroristákat, szélsőségeseket. A Talibán aktivitása Afganisztánban láthatólag megszakítás nélkül erősödik egy évtizede, és amikor a nemzetközi erők kivonultak 2014-ben az országból, sokan a kívülről támogatott rendszer gyors bukását vizionálták.

2015-ben bombaként robbant a hír, hogy Omár molla már két éve hallott. Ilyen hírek már korábban is voltak, de nagy meglepetésre ezúttal a tálib vezetés beismerte, hogy a hír igaz, és egy szűk kör, saját híveit is félrevezetve már egy ideje a félszemű alapító nevében irányítja az ellenállást.

A most kivégzett Manszúr molla volt az, aki ezt a játékot megjátszotta, így nem volt az sem véletlen, hogy a többi tálib katonai parancsnok rendkívül ideges volt rá. A mozgalom életében először komoly belső viszályok robbantak ki, többen kivonultak a szervezetből, átálltak a kormány oldalára, vagy az Iszlám Állam zászlaját tűzték ki. Manszúr mollának hónapokba telt, mire a rivális szereplőkkel megegyezett, vagy eltette őket láb alól.

Diplomáciai bonyodalmak

A nemzetközi erők kivonása után az USA és az afgán kormány rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy Afganisztánban legyen valamiféle béke. Sok ilyen kísérlet volt már, de mindegyik kudarcot vallott. Most azonban két olyan új fejlemény is volt, amely reményt adott. Egyrészt Kína is aktív résztvevője kívánt lenni a tárgyalásoknak, mert neki is szüksége van a térség stabilitására. Másrészt a pakisztáni vezetés (amelynek ugye elsődleges befolyása volt a tálibokra) is a kezdeményezés mellé állt.

A tárgyalások, egyeztetések pozitív légkörben haladtak, már csak a tálibokat kellett volna meggyőzni, vagy az igényeiket kielégíteni, hogy csatlakozzanak, hiszen nélkülük nem lehet béke. És ekkor homokszem került a gépezetbe. Manszúr mollá nem állt kötélnek. Bármilyen direkt vagy indirekt is volt a pakisztáni kormány vagy titkosszolgálat nyomása,

a tálib mozgalom 2015-2016-ban egyre aktívabbá vált. Jelenleg a szervezet Afganisztán egyharmadát uralja, ennyire erős még sosem volt 2001 óta.

Ennek a fejleménynek több kínos következménye is lett. A legfontosabb, hogy Pakisztánról bebizonyosodott, hogy egyszerűen képtelen kontrolt gyakorolni afelett a szervezett felet, amely neki köszönheti a létét. Abszurd egy helyzet, főleg ha tudjuk, hogy ez a tálib-pakisztáni viszonyban másodszor fordul elő. Amikor Omár molla erői 1990-es években elfoglalták Afganisztánt, Iszlamabad szerette volna saját érdekei szerint alakítani az országot, de erre a tálibok csak korlátottak voltak hajlandóak.

US President Barack Obama speaks at the Young Southeast Asian Leaders Initiative town hall event in Ho Chi Minh City on May 25, 2016.
Obama urged communist Vietnam on May 24 to abandon authoritarianism, saying basic human rights would not jeopardise its stability, after Hanoi barred several dissidents from meeting the US leader. / AFP PHOTO / JIM WATSON
Fotó: AFP / Jim Watson

Manszúr molla halála

Az Egyesült Államok realizálta, hogy egyrészt Manszúr molla nem az a vezető lesz, akivel megegyezést lehet keresni, másrészt azt is belátta, hogy a pakisztáni vezetés ezúttal sem tudja „szállítani”, ami megígért.

Ezek után Barack Obama elnök engedélyt adott arra, amire eddig még nem volt példa.

Az amerikai hadserek drónjai elkezdték a célpont megkeresését, majd figyelését. Ebbe még nem volt semmi újdonság, ez már szinte a rutin része, egyben azt is jelzi, hogy az USA talán a korábbi tálib vezetőt is megtalálta volna, ha nagyon kereste volna.

2016. május 21-én Manszúr molla Iránból tért vissza autóval (Teherán szerepe külön kérdéses, mert 2001 előtt a tálibok ellensége volt, de utána több al-Káida vezetőt háziőrizetben tartottak vagy menedéket adtak nekik – nézőpont kérdése, és a tálib ellenállást is támogatták Afganisztánban). Miután átkelt Pakisztánba, az amerikai légierő drónjai váltott megfigyelés alá vették, megvárták, amíg elkölti az ebédjét egy út menti fogadóban, majd a koradélutáni órákban, vélhetően egy Hellfire páncéltörő rakétával megsemmisítették autóját. Mivel a támadás egy főútvonalon történt, az esetnek sok szemtanúja volt, a kilőtt járműről azonnal video- és fényképfelvételek készültek. A robbanás következtében a kocsiból kirepültek a csomagok, bámészkodók megtalálták Manszúr iratait is.

A pakisztáni reakciók – mint bin Láden esetében is – a felháborodás és tagadás között mozogtak. A hatóságok nyilván nem tudtak semmiről és felháborodtak azon, hogy az USA az elmúlt 15 év íratlan szabályát megszegve, a törzsi területeken kívül hajtott végre egyszer dróntámadást. Amikor előkerült Manszúr molla pakisztáni személyije, benne egy álnévvel és a fényképével, egy pakisztáni politikus nem átallotta megjegyezni, hogy alig öt éve volt bin Láden likvidálása, és a kormány épp ugyanazt játszotta most el, mint akkor, bár ezúttal még azt is tagadták, hogy Manszúr egyáltalan az országban lenne.

Új vezér, új viszályok?

A tálibok relatíve gyorsan, három nap alatt új vezetőt választottak Haibatullah Akhundzada mavlavi személyében (ez sokat el is árul, hogy a tálib vezetők milyen szabadon is mozoghatnak Quettában). A szervezet története során először fényképet is mellékelt a hír mellé, ami óriási fejlődés, ha azt vesszük, hogy Omár molláról soha egyetlen hivatalos fotó sem készült, és a világnak mindössze két darab homályos fotója volt róla.

This undated handout photograph released by the Afghan Taliban on May 25, 2016 shows, according to the Afghan Taliban, the new Mullah Haibatullah Akhundzada posing for a photograph at an undisclosed location.
The Afghan Taliban on May 25 announced Haibatullah Akhundzada as their new chief, elevating a low-profile religious figure in a swift power transition after officially confirming the death of Mullah Mansour in a US drone strike. / AFP PHOTO / Afghan Taliban / STR / -----EDITORS NOTE --- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / AFGHAN TALIBAN" - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Fotó: Europress

Akhundzadat egyelőre kompromisszumos jelöltnek gondolják a szakértők, fekete ló, akinek nem volt korábban aktív katonai vagy politikai tevékenysége és akinek talán az a feladata, hogy a Manszúr molla alatt bekövetkezett széthúzást begyógyítsa. Az USA és a térség országainak szempontjából persze a kérdés az lesz, hogy az új tálib vezetés vajon másképp áll-e majd a béketárgyalásokhoz.

A lutri ezekkel a likvidálásokkal mindig az, hogy lehet, hogy az utód még radikálisabb lesz, mint az elődje volt.

A tálibok esetében ez nyár végére már valószínűleg látható lesz.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.