This picture taken on May 19, 2016, shows an Egyptair Airbus A330 (L) from Cairo taxiing at the Roissy-Charles De Gaulle airport near Paris after its landing a few hours after the MS804 Egyptair flight went missing. An EgyptAir flight from Paris to Cairo crashed into the Mediterranean on May 19, 2016, with 66 people on board, prompting an investigation into whether it was mechanical failure or a bomb. There were no immediate reports of the discovery of any debris in the area of sea between the Greek islands and the Egyptian coast where the plane vanished from radar screens. AFP PHOTO / THOMAS SAMSON / AFP PHOTO / THOMAS SAMSON
Külföld

Nagyobb eséllyel halunk meg otthon az ágyról leesve, mint egy repülőn

Rónyai Júlia
Rónyai Júlia

újságíró. 2016. 05. 19. 18:50

Szakemberek szerint az esély arra, hogy légi balesetben haljunk meg, egy a 14 millióhoz. Sőt, folyamatosan javul azoknak a statisztikai esélye a balesetmentes utazásra, akik napjainkban szállnak repülőgépre. Hogy a ma lezuhant géppel mi történt, képtelenség megmondani.
Korábban a témában:

Egyelőre semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni a csütörtökön lezuhant, Párizsból Egyiptomba tartó EgyptAir géppel kapcsolatban – mondta a 24.hu-nak Háy György pilóta, repülésbiztonsági szakember. Azzal egyetért, hogy bizonyos térségek kockázatosabbak, mint mások: egészen más lett volna, ha Egyiptomból szállt volna fel a gép, mint Párizsból, ahol – különösen a terrorcselekmények után – rendkívül szigorú ellenőrzési procedúrán esnek át az utasok, és vélhetően a gép technikai ellenőrzése is alaposabb. Ez minden felszállás előtt megtörténik, ám nagyon ritka esetben elképzelhető, hogy ennek ellenére probléma lépjen fel.

Lehet, hogy szándékosan kapcsolták ki a gép jeladóit, amik a radaron láthatóvá tették. Technikai hiba is előidézhet ilyet, ha az elektromos hálózat tönkremegy; erre azonban a legcsekélyebb a valószínűség, mivel biztonsági okokból több ilyen hálózat is található a gépen.

A szakértő szerint egyelőre képtelenség megmondani, mi történhetett:

Több százezer forgatókönyv képzelhető el, a fekete doboz megtalálásával szűkül majd a kör. Olyan ez, mint a bűnügyi nyomozás: az elején még bárki lehet a gyilkos, aztán egyre több mindenkinek van alibije.

Mekkora az esélye, hogy megtörténjen velünk?

Háy azt mondja:

nem hogy rosszabbodna, javul azoknak a statisztikai esélye a balesetmentes utazásra, akik ma szállnak repülőgépre. Az utak száma már csak a fapados gépek elterjedése miatt is emelkedik, a balesetek száma pedig összességében csökken.

Fontos, hogy a fapados járatok is épp olyan biztonságosak, mint a nagy gépek. Ugyanaz a hatóság felügyeli őket, ugyanazok az előírások vonatkoznak rájuk is. Számottevő különbség csak a magángépek és az utasszállítók baleseti aránya közt van.

A szakember szerint a halálozási statisztikákat csupán az húzza feljebb, hogy mostanában több nagy befogadóképességű repülőgép is érintett volt a tragédiákban (például az eltűnt maláj gép, egy Boeing 777-es). Tévedés az is, hogy a terrorcselekmények újkeletűek lennének a repülés világában: példának az algériai háborút hozza fel az 50-es, 60-as években, aminek során szintén történtek robbantások. Az ilyen cselekmények száma hullámzik az évtizedek során. Nem állíthatjuk, hogy csak napjainkban szaporodtak volna meg – hangsúlyozza.

Fotó: Facebook / Photo Page

A Telegraph cikke szerint az esély arra, hogy légi balesetben haljunk meg, egy a 14 millióhoz: ha életünk végéig minden nap repülőre szállunk, még akkor is kevesebb, mint 1 százalék. Ez azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel csap belénk a villám vagy támad ránk cápa a nyaralás során, és hétszer valószínűbb, hogy otthon az ágyról leesve halunk meg.

A Plain Crash Info weboldal 20 év alatt gyűjtött légi baleseti statisztikái szerint még a zuhanás túlélésére is átlagosan 28 százalék az esélyünk, a kényszerleszállást pedig még nagyobb, 53 százalékos valószínűséggel úszhatjuk meg ép bőrrel. A Bureau of Aircraft Accidents Archives, a repülési balesetek globális adatbázisa szerint 2016-ban eddig 249, míg 2015-ben összesen 898 életet követeltek a repülőbalesetek. Ezek a számok eltörpülnek a leghalálosabb évekhez képest: 1945-ben például 4593-an vesztették életüket repülés közben. Habár évről évre van némi ingadozás, általánosságban elmondható, hogy minden évtizeddel csökken a szerencsétlenségek száma.

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy minden újonnan kifejlesztett repülőgép-modell biztonságosabb az előzőnél: jobb a design, hatékonyabb a komputeres vezérlés, ellenállóbbak a megépítéshez felhasznált anyagok. Egy-egy balesetet követően utólag a hatóságok gyakran elrendelik, hogy az azonos típusú gépek konstrukcióját megváltoztassák, ha valamilyen elemük nem bizonyul biztonságosnak.

Minden egyes baleset tanít valami újat a repülőgép-tervezőknek is: az ezeket okozó tényezőket kiküszöbölve tovább csökken a meghibásodások kockázata.

Jó példa erre a GPWS (földközelségi riasztórendszer) kifejlesztése: ezt a navigációs rendszert a landoláskor bekövetkező balesetek ellen hozták létre, ilyenkor ugyanis gyakran ütköztek különböző tereptárgyaknak a pilóták. A GPWS úgy működik, mint egy GPS, ami a felhőtakarón keresztül is észleli a terepviszonyokat, ezáltal könnyítve meg a dombok és hegyek kerülgetését.

Fél-e utazni a magyar?

A Mirror nemrég pszichológusokat kérdezett arról, miért rettegünk ösztönösen a repüléstől. A magyarázat egyszerű:

az emberi természet része, hogy a legnagyobb szorongást azok a helyzetek válják ki belőlünk, amelyeket képtelenek vagyunk befolyásolni. Ezért más élmény a saját autónkban ülni, ahol a lábunkat a féken tarthatjuk, még ha ekkor jóval nagyobb is az esélyünk a balesetre.

Emellett a megváltozott kommunikáció is befolyásolhatja a közvéleményt, hiszen az internet élénkebben reflektál a balesetekre, mint más médiumok. A hírekbe emellett jellemzően a váratlan és félelmetes események kerülnek be, mi pedig különösen érzékenyen reagálunk ezekre az év ezen időszakában, amikor a nyaralásunkat tervezgetjük.

Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Kommunikációs Bizottságától elmondta: nálunk a nemzetközi események egyelőre jelentősen nem befolyásolták az úti célokat. Talán csak annyiban, hogy a lista élére olyan közkedvelt európai célpontok kerültek, mint Bulgária, Spanyolország, Olaszország, Horvátország és Görögország, ebben azonban az országok közelsége is szerepet  játszhat. Ugyanakkor egyes utazási formák felértékelődtek: ilyenek például a tengeri hajóutak.

Ha a foglalások számát tekintve valamelyest vissza is szorult Egyiptom, Tunézia vagy épp Törökország, az érdeklődés számottevően nem csappant irántuk. Repülési szokásainkon sem változtattak jelentősen az elmúlt évek balesetei, a repülős foglalások száma nem csökkent.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Pécs, 2015. július 9.
Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a megújult pécsi Virágh-ház átadásán 2015. július 9-én. A háttérben Páva Zsolt, Pécs polgármestere (b) és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az Országgyűlés döntése értelmében több, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlan kerülhet vissza egyházi tulajdonba.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.