Manneken Pis figures, along with flags, candles and flowers, have been placed in front of the stock exchange at Place de la Bourse in Brussels, Belgium, 23 March 2016. At least 30 people were killed and more than 180 have been injured in a new series of terror attacks that rocked Brussels, Belgium, on 22 March 2016. Photo: FEDERICO GAMBARINI/dpa
Külföld

Brüsszeli robbantás: „Egy ellenünk irányuló támadásnak alacsony a szimbolikus értéke”

László Pál
László Pál

újságíró. 2016. 03. 23. 16:33

De a terrorizmus lényege éppen az, hogy nem tudjuk előre megjósolni pontosan a célpontot. Az Iszlám Állam számára mindenki ellenféllé válhat.

Csak Nagy-Britanniában az elmúlt 18 hónapban a rendőrség és a biztonsági szolgálatok hét terrortámadási kísérletet hiúsítottak meg. Mind az Iszlám Államhoz volt köthető. De ahogyan írtuk, az Iszlám Állam és a holdudvara csak idén huszonhat országban hajtott végre merényletet, és még csak március van.

Magyarország megemelte a terrorkészültséget és a miniszterelnök szerda reggel határidőnaplók és az M1 társaságában már az operatív törzset is összehívta.

További merényletek veszélyére figyelmeztette az Európába utazó amerikai állampolgárokat az Egyesült Államok külügyminisztériuma is, Washingtonban azt mondják, terrorista csoportok további merényletek elkövetését tervezik a közeli jövőben Európa-szerte, sporteseményeket, turisták által látogatott helyszíneket, éttermeket és a közlekedést célba véve.

A brit belügyminiszter bejelentése a meghiúsított támadásokról nem is hagy kétséget afelől, hogy az amerikaiaknak igaza lehet. A kérdés persze az, hogy az unió hogyan reagál arra a nyomásra, amit a terrorizmus jelent.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Szalai Máté azt mondja, Európában már a párizsi merényletek hatására is elindultak a belső politikai viták és a bűnbakkeresés is.

Véleményem szerint a brüsszeli események – remélhetőleg – felerősítik az európai terrorizmusellenes együttműködésről és a tagállamok Szíria-politikájáról szóló párbeszédet.

Fontos lesz nyomon követni, hogy hogyan csapódik le a merénylet a migrációs politikán, illetve a muszlim lakossággal szembeni indulatokon. Azon túl, hogy nagy társadalmi csoportok kollektív felelősségre vonása káros lenne, egyes biztonsági aggályokra és az európai társadalmon belüli feszültségekre választ kell adnia az uniós szerveknek.

Itthon

Magyarország megemelte a terrorkészültséget és a miniszterelnök reggel határidőnaplók és az M1 társaságában már az operatív törzset is összehívta. Azt viszont kevésbé tudni, mit jelenthet Magyarország számára, hogy a hírek szerint Brüsszelben robbantó terrorista sejt, akiknek a párizsi merényletekhez is köze lehet, simán átjutottak a magyar határon. Salah Abdeslam kétszer is járt nálunk.

Szalai szerint az Európai Unión belül a biztonság kérdése nem korlátozódik francia, belga, magyar szintre. Az, hogy a schengeni övezetben a terroristák hamis papírokkal szabadon tudtak utazni, az elsősorban az európai terrorelhárítás és az uniós szintű együttműködés hatékonyságát kérdőjelezi meg.

Nem vagyunk célpont

Az azonban a szakértő szerint is adhat némi hamis biztonságérzetet, hogy a schengeni határokon belül nagyon nehéz szétválasztani a fenyegetettségi szintet, Magyarország nem számít elsődleges célpontnak,

mert egy ellenünk irányuló támadásnak alacsony a szimbolikus értéke – hacsak nem akarnák bebizonyítani a terroristák, hogy minden országot képesek elérni.

Mindenesetre a terrorizmus lényege, hogy nem tudjuk előre megjósolni pontosan a célpontot. Az Iszlám Állam számára mindenki ellenféllé válhat, aki nem felel meg a saját világnézetének, függetlenül attól, hogy az ellene szervezett koalícióban milyen szerepet vállal. Mert, hogy ne felejtsük el, most is vannak magyar katonák, igaz csekély számban, akik segítik a koalíciós erőket az Iszlám Állam elleni háborúban.

Szalai szerint Magyarországon nem tudni az IÁ hálózatába szerveződő sejtekről, ahogy a migrációban is, úgy a terrorizmus szervezésében is leginkább tranzit szerepet tölthetünk be.

Ez azonban nyilván inkább csak spekuláció, teszi hozzá a kutató.

Háború van?

Arra a felvetésre, hogy „jobb, ha megbarátkozunk, a terrormerénylet mint háborús stratégia gondolatával”, mert a jelek szerint errefelé tart a világ, a szakértő azt mondja, szerinte a terrorizmus semmiképpen sem tekinthető hagyományos értelemben vett háborús eszköznek, a jelenség lényege éppen a hagyományos hadviselésen való túllépést jelenti.

A terrorizmus nyilvánvalóan összefüggésben áll a szíriai, iraki, afganisztáni eseményekkel, a terrorelhárítás mégis elsősorban belbiztonsági kérdés, amely az Európai Unión belül lévő sejtek felszámolását célozza. Ezek a csoportok kapcsolatban állnak az IÁ-val, de azzal szembe kell néznünk, hogy létrejöttük nem függetleníthető Európán belüli folyamatoktól.

Nem bosszú volt

Abban most is egyetértenek a politikusok és az elemzők, hogy a brüsszeli támadás sem úgy zajlott, hogy az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagdádi felhívta Salah Abdeslam barátait és utasította őket, hogy robbantsanak a repülőtéren és a brüsszeli metróban.

Szalai szerint a körülmények arra engednek következtetni, hogy a brüsszeli merénylet nem Abdeslam elfogása utáni bosszú volt.

Egyrészt, a letartóztatás és a robbantások között öt nap telt el, egy ilyen akció megszervezéséhez és előkészítéséhez viszont ennél több időre van szükség. Másrészről, a nyilvánosságra került információk alapján Abdeslam szerepe kisebb volt a hálózatban, mint azt korábban sejtettük.

Szalai szerint lehetséges, hogy a terroristák előrehozták a későbbre tervezett merényletet, ezt azonban csak a hatósági nyomozás során szervezett információk fogják bizonyítani vagy cáfolni.

Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.