Az Európai Parlament (EP) szervezett bűnözéssel, pénzmosással és korrupcióval foglalkozó különbizottságának (CRIM) jelentése szerint az Európai Unióban csaknem egymillióan élnek rabszolgasorban.
A Der Spiegel című német hírmagazin ismertette a főbb számokat: az EU 28 tagállamát együttvéve összesen 880 ezren élnek és dolgoznak rabszolgaként, közülük 270 ezren szexuális kizsákmányolás áldozatai.
Az unió területén 3600 szervezett bűnözői csoport működik és évente százmilliárd euró nagyságrendű kárt okoz a közösségének. Az emberkereskedelemből például évente 25 milliárd euró nyeresége származik a bűnöző csoportoknak, a szervkereskedelemmel és a védett vadállatokkal folytatott kereskedelemmel pedig 18 és 26 milliárd euró közötti profitot termelnek minden évben.
Vesztegetés mindenütt
Az uniós országokat a korrupció is súlyosan fenyegeti. A tagállamokat együttvéve csak a közszférában eddig 20 millió korrupciós ügyet regisztráltak az európai parlamenti bizottság jelentése szerint, amelynek alapján a korrupció évente 120 milliárd euró kárt okoz.
Így kellene véget vetni
A CRIM szerint a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem céljából fel kell számolni az európai adóparadicsomokat, valamennyi tagországban bűncselekménnyé kell nyilvánítani a szavazatvásárlást, és ugyancsak egységesen legkevesebb öt évre ki kell zárni a közbeszerzésekből és a közpénzből finanszírozott fejlesztésekre vonatkozó minden egyéb pályázatból azokat, akiket jogerősen elítéltek pénzmosásért vagy korrupcióért.
A bizottság azt is javasolja, hogy az összes tagállamban gondoskodjanak a jogsértéseket leleplező kiszivárogtatók (úgynevezett whistleblowerek) törvényi védelméről. A testület szerint azt az elvet kell érvényesíteni, hogy a közszférában vagy a vállalati szférában történt jogsértést feltáró személyt tilos eljárás alá vonni a törvénysértésre utaló adatok nyilvánosságra hozatala miatt.
