Nagyvilág

Breivik: Pszichiáter? Inkább a halál!

A pszichiátriai kezelés „a halálnál is rosszabb lenne” – írta a norvég mészáros, akinek hétfőn kezdődik a pere.

A 77 halálos áldozatot követelő tavalyi norvégiai merénylet elkövetője a médiának küldött 38 oldalas levelében azt írta, “egy politikai aktivistát” pszichiátriai intézetbe küldeni “szadistább és szörnyűbb tett, mint meggyilkolni”. A 33 éves szélsőjobboldali Anders Behring Breivik pontról pontra próbálta cáfolni a szakvéleményeket, amelyek szerint paranoid skizofrén lenne.

Ezt korábban két pszichiáteri szakvélemény állította róla, a legújabb szerint azonban beszámítható, így büntetőjogilag felelősségre vonható a tömeggyilkos. A bíróságnak a hétfőn kezdődő tárgyaláson kell döntenie arról, melyik verziót fogadja el. Amennyiben elmebetegnek nyilvánítják, pszichiátriai intézetbe utalják. Breivik korábban az általa elkövetett gyilkosságokat politikai indítékokkal magyarázta, azt hangoztatva, hogy a norvég “multikulturális társadalom”, ő az európai “muzulmán invázió” ellen indított keresztes hadjáratot, éspedig teljesen épeszűen.

Tavaly július 22-én előbb az oslói kormánynegyedben követett el autóba rejtett pokolgéppel merényletet, amely nyolc ember halálát okozta. Ezt követően a hatalmon lévő Munkáspárt nyári táborában Utoya szigetén 69 embert, zömükben tizenéveseket gyilkolt meg. A vád szerint előre megfontolt szándékkal hajtotta végre a gyilkosságokat, azaz “terrorcselekményt” követett el.

A norvég mészáros perének csak az elejét és végét, valamint a védőbeszédeket közvetíti a norvég állami televízió, amely a teljes tárgyalást rögzíti, de a felvételek a nemzeti archívumba kerülnek és a tervek szerint 25 évig nem lesznek nyilvánosak. A bíróság még nem döntötte el, engedélyezik-e a szemtanúk, a rendőrségi szakértők, pszichiáterek vallomásának közvetítését.

Habár a norvég büntetőjog nem ismeri az életfogytig tartó szabadságvesztést, a tömeggyilkos mégis rács mögött töltheti élete hátralevő részét. A skandináv országban a legsúlyosabb kiszabható szabadságvesztés hossza 21 év, de a bíróságnak az ítélet kihirdetésekor lehetősége lesz határozatlan idejű, nyílt végű őrizetet – úgynevezett “forvaring” – kiszabnia. A 21 év elteltével a büntetés további öt évvel hosszabbítható meg, s az öt-öt éves hosszabbítások száma nem korlátozott, előfordulhat, hogy egy elítéltet élete végéig nem bocsátanak szabadon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik